896 talált cikk a beszerzés tárgya kifejezésre

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?

Kérdés: A Kbt. 27. § (3) bekezdése értelmében részben vagy egészében európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni. EU-s forrásból támogatott építési beruházásnál akár a nettó huszonötmillió forint értékű beszerzésnél is követelmény az akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó? Az ötszázmillió forintnál pedig forrástól függetlenül?

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatába becsatolta a felolvasólapot, továbbá a tételes árajánlatát, de a két dokumentum ellentmondásos: a felolvasólapon az ajánlattevő nettó ajánlati összárként 23 M Ft összeget adott meg, viszont a tételes árajánlatban 28 M Ft szerepel. A felolvasólapon vélhetően elírás következtében szerepel más összeg, a tételes árajánlatban számítási hiba nincs. Az eltérés miatt felvilágosításkérésre került sor. A felolvasólap és a tételes árajánlat közötti ellentmondás egy helyesen kitöltött felolvasólappal orvosolható lenne. A kérdésünk az, hogy a felolvasólap e hiányosságának pótlása – tehát a felolvasólapon helytelenül megadott teljes összeg helyes, vagyis a tételes árajánlatban szereplő összegre történő kijavítása – beleütközik-e a hatályos Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjába?

Kérdés: A (pozitív, illetve negatív irányú) mennyiségi eltérést az ajánlati felhívás mely pontjaiban és milyen formában tudjuk jogszerűen előírni?

Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?

Kérdés: Amennyiben a Miniszterelnökség véleménye szerint az összefoglaló tájékoztató tartalma nem megfelelő, de már az eljárást megindító felhívásokat régen kiküldtük a gazdasági szereplőknek, módosítható-e a tájékoztató? (Valójában az eljárási dokumentumokban már rendeztük ezt a kérdést, de tény, hogy a tájékoztató nem tartalmaz minden információt.)

Kérdés: A Kbt. jelenleg hatályos, 21. §-ának (1) bekezdésében azt olvasom, hogy a törvény rendelkezhet úgy is, hogy nemzeti rezsimben nem nemzeti szabályok alapján járok el. Ezt a szabályt hogyan kell érteni?

Kérdés: Mennyiben változtak meg a részajánlattétel szabályai 2017. január 1-jétől?

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?

Kérdés: A 2017. január 1-jétől hatályos Kbt. 115. §-ának (1) bekezdése a korábbi Kbt.-változattal ellentétben már csak az építési beruházást említi a beszerzési tárgyak közül. Ezek szerint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése tekintetében már nincs mód a hivatkozott paragrafus szerinti eljárás alkalmazására?