Üzemeltetési költség értékelése tervezési-építési tevékenységnél

Kérdés: Tervezési, illetve építési tevékenységre vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén lehet-e értékelési szempont a későbbi üzemeltetési költség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő azajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját,amely a (2) bekezdés alapján a következő lehet:– a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy– az összességében legelőnyösebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Mérlegelési jogkörben meghatározott érvényességi követelmények megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő mérlegelési jogkörében meghatározott egyéb érvényességi követelmények esetében tehet-e kifogást (megtámadhatja-e azokat) az ajánlattevő? Ha igen, milyen határidővel és milyen fórum előtt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a közbeszerzési törvény 88. §-ában meghatározott,ún. egyéb érvénytelenségi okra vonatkozik. A törvény felsorolja, hogy melyesetekben érvénytelen az ajánlat, az alábbiak szerint.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Tanácsi javaslat betartása a közbeszerzési terv készítésekor

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzési terv elkészítésekor nem javasolja a becsült érték megjelenítését. Ennek betartása ugye nem kötelező? És a honlapra közzététel?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének az éves összesítettközbeszerzési tervről szóló tájékoztatója (K. É. 2007. évi 140. szám; 2007.december 10.) értelmében nem javasolt a becsült érték megjelenítése, amely -tehát a megjelenítés vagy meg nem jelenítés – azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.
Kapcsolódó címke:

Hirdetmény megváltoztatása

Kérdés: Helyszíni bejárás során derült ki, hogy más műszaki megoldás lenne megfelelőbb, mint ami a kiírásban szerepel. Több ablak, illetve ajtó kellene, mint amennyit az ajánlatkérő a kiírásban megjelölt. Kötelező-e a kiírást, illetve a hirdetményt megváltoztatni, illetve mi a helyes megoldás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Például nyílt vagy meghívásos eljárás esetében erre nincslehetőség, de versenypárbeszéd vagy tárgyalásos eljárás esetében nem áll be azajánlati kötöttség az ajánlatok benyújtásával, a beszerzés tárgya a párbeszédvagy a tárgyalások során kismértékben változhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.
Kapcsolódó címke:

Eljárásrend egyszerű, meghívásos eljárásban

Kérdés: Intézményünk a vonatkozó törvény értelmében 2008-ban a közbeszerzés értékére és az értékhatárokra figyelemmel a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti, egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett, amelyre meghívásos módszert kíván alkalmazni. Kérdésem, hogy milyen mértékű ajánlattételi határidő alkalmazandó, azaz az említett eljárásban kell-e az 52 napos határidőt alkalmazni? A beküldendő ajánlatok a felújítási munka volumenét figyelembe véve rövidebb elkészítési időtartamot igényelnek. Tehát amennyiben az 52 napos határidőt is figyelembe kell venni, úgy a három ajánlat korábbi beérkezése esetén van-e lehetőség az eljárás folytatására az ajánlattételi határidő lejárta előtt?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozóan a Kbt. nemtartalmaz kötelező eljárási határidőt, ezért arra nem vonatkozik az 52 napos,Kbt. szerinti minimális időtartam. A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontjaesetében nem kerül sor hirdetmény közzétételére, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Szakmai ellentmondások a kiírásban

Kérdés: Adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő ötéves sterilitást írt elő olyan olyan radiofarmakonok esetében, amikor a termék a gyártástól számított két héten belül elbomlik. Számos ilyen, szakmailag értelmezhetetlen feltétel szerepel a kiírásokban. Kérdésünk, hogy az ellentmondó, szakmailag értelmezhetetlen szerződéses kitételek esetében mi a megfelelő eljárás annak érdekében, hogy ne zárják ki az ajánlattevőt, de ne kelljen betarthatatlan szerződéses részeket elfogadnia?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevőnek a kérdésben említett esetekben többlehetősége is van. Elsőként említjük azt, hogy a felhívás vagy a dokumentációkézhezvételét követően írásban felhívhatja az ajánlatkérő figyelmét arra, hogyszerződéstervezete szakmailag értelmezhetetlen feltételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.
Kapcsolódó címkék:    

Összeférhetetlenségi nyilatkozattételi kötelezettség

Kérdés: Összeférhetetlenségi nyilatkozatot csak a bírálóbizottsági tagoknak kell aláírniuk, vagy az eljárásban részes más személyeknek is – például önkormányzati képviselő?
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt.10. §-ának (1)–(8) bekezdései tartalmazzák. E szerint a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívásés a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában azajánlatkérő nevében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.
Kapcsolódó címkék:  

Bírálóbizottsági közreműködő "szakképzettsége"

Kérdés: Bírálóbizottságban tevékenykedő személynek kell-e szakterületi diplomával (végzettséggel) rendelkeznie, vagy elég-e, ha például a pályázat tárgyát képező szakterületen dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a Kbt. 8. §-ának (1) bekezdésébenfoglaltakat kell áttekinteni, amely a következők szerint szól: a közbeszerzésieljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatokértékelése során és az eljárás más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.
Kapcsolódó címkék:  

Közzétételi kötelezettség alvállalkozó igénybevételénél

Kérdés: Az ajánlatkérő honlapján köteles közzétenni többek között az alvállalkozókat. Mi a megoldás a 10 százalék alatti alvállalkozók esetében, kötelező-e itt is a közzététel?
Részlet a válaszából: […] A kérdés valószínűleg a Kbt. 99. §-ának (4) bekezdéseszerinti rendelkezéssel függ össze. A rendelkezés szerint a közbeszerzésiszerződést – annak nyilvánosnak minősülő részét – az ajánlatkérőnek, amennyibenrendelkezik honlappal, a szerződés megkötését követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.
Kapcsolódó címkék:  

Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk az első kérdésre: az ajánlattevő arra kérdezhetrá, és az ajánlatkérő arról adhat tájékoztatást a hivatkozott rendelkezésszerint, hogy a nyertes ajánlat mely elemében volt jobb, előnyösebb, mint akérdező ajánlattevő ajánlata. Ezek az adatok, információk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.
1
62
63
64
90