Kiegészítő tájékoztatás "besorolása"

Kérdés: Az ajánlati felhíváshoz adott útmutatóban olvastuk, hogy a kiegészítő tájékoztatás az adott közbeszerzési eljárás dokumentációjának részévé válik. Hol szabályozza ezt a Kbt.? Az ajánlattevőnek azt csatolnia kell az ajánlatában, vagy csak meg kell őriznie? Ha csatolni kell, milyen jogszabályi előírás alapján, illetve mi ennek a kötelezettségnek az indoka?
Részlet a válaszából: […] A dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatásravonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 56. §-a tartalmazza. A kiegészítő tájékoztatáslényege, hogy ebben adja meg az ajánlatkérő a felhívásban, illetve adokumentációban meghatározott elvárásainak, előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Alkalmatlanság árbevétel függvényében

Kérdés: Alkalmatlanná nyilvánítható-e az ajánlattevő (illetve 10 százalék feletti alvállalkozója) arra hivatkozással, hogy az ajánlattétel évét megelőző két évben – külön-külön – nem rendelkezett legalább nettó – áfa nélküli – 1 milliárd forint árbevétellel? Nem ütközik ez a Kbt. alapelveibe?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében előírható eseteketa Kbt. 66. §-a tartalmazza. Ebben a körben az (1) bekezdés c) pontja szerintelőírható, hogy az ajánlattevő – illetve 10 százalék feletti alvállalkozója -nyilatkozzon az előző 1-3 év teljes forgalmáról, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Tévesen megadott áfakulcs korrekciója

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
Részlet a válaszából: […] Közbeszerzési eljárásban nettó módon kell a közbeszerzésértékét meghatározni (Kbt. 35. §), ebből következően nettó értéken kell azajánlatokat benyújtani, és a nettó értékeket kell az értékelés során isfigyelembe venni. Az áfamértéket ettől függetlenül meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Tevékenységi kör igazolása közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a társasági szerződésnek nem kell tartalmaznia a cég valamennyi tevékenységét, az adott tevékenység folytatásához elegendő, ha annak megkezdését a társaság a megkezdést megelőzően 15 nappal korábban bejelenti az adóhatósághoz. Ezt a szabályt figyelembe véve jogszerű-e a kiírásban annak előírása, hogy cégkivonattal lehet csak igazolni a beszerzés tárgyához szükséges tevékenységi kört? A változásokat figyelembe véve nem kellene itt vagylagosan szerepeltetni az APEH-igazolást? És végül, jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, hogy ha a cégkivonat nem tartalmazza a tevékenység elvégzéséhez szükséges tevékenységi kört, akkor az ajánlat érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaságiszerződésben meg kell határozni – egyebek mellett – a gazdasági társaságfőtevékenységét és azon tevékenységeket, amelyeket a társaság a cégjegyzékbenfeltüntetni kíván – c) pont.A kérdés megválaszolásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt.-alapelvek és alkalmatlanná nyilvánítás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Jogszerű-e az az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőt és annak 10 százalék feletti alvállalkozóját alkalmatlannak nyilvánítja azzal az indokkal, hogy az ajánlattétel évét megelőző két éven belül külön-külön (évenként) a teljes árbevételből nem rendelkezik legalább nettó x millió forintos árbevétellel a beszerzés tárgyát képező gyártás, valamint szolgáltatás tekintetében? Nem sérti ez a kitétel az esélyegyenlőséget, illetve az egyenlő bánásmód alapelvét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egységesen szabályozza a pénzügyi és gazdasági alkalmasságkeretében kérhető alkalmassági feltételeket az alábbiak szerint.A Kbt. 66. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnekés a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.
Kapcsolódó címkék:  

Keretösszeg alkalmazhatósága, értelmezése

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződésben meghatározott egyszázalékos mértékű keretösszeget. Ezt követően a szerződés azt tartalmazta, hogy a keretösszeg előzőek szerinti túllépése azt jelenti, hogy az ajánlatkérő (illetve a megrendelő) a szerződés módosítása nélkül ebben a mértékben jogosult a keretösszeg túllépésére. Hogyan kell ezt értelmezni, és egyáltalán lehetséges-e egy szerződésben ilyen kitétel alkalmazása jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben ez a kérdésben fogalmazott keretösszeg aztjelenti, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 50. §-ának megfelelően jár el, azaz azeltérés lehetőségét közli százalékos mértékben az alábbiak szerint:– az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésteljesítés problémái tájékoztató jelleggel megadott mennyiségek esetén

Kérdés: Hogyan teljesíthető az a szerződés, amely azt tartalmazza, hogy az ártáblában szereplő, az ajánlattétel érdekében az ajánlatkérő által megadott mennyiségek (különösen a termékfajták és a várható darabszámok) tájékoztató jellegűek, és a tényleges megrendelések azoktól eltérhetnek? Megfelel-e a Kbt.-nek, a Ptk.-nak, és egyáltalán, a forgalom biztonságának ez a kikötés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 50. §-a az alábbiakban szabályozza a kérdést: – az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni aközbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét;– a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni,hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Üzemeltetési költség értékelése tervezési-építési tevékenységnél

Kérdés: Tervezési, illetve építési tevékenységre vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén lehet-e értékelési szempont a későbbi üzemeltetési költség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő azajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját,amely a (2) bekezdés alapján a következő lehet:– a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy– az összességében legelőnyösebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Mérlegelési jogkörben meghatározott érvényességi követelmények megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő mérlegelési jogkörében meghatározott egyéb érvényességi követelmények esetében tehet-e kifogást (megtámadhatja-e azokat) az ajánlattevő? Ha igen, milyen határidővel és milyen fórum előtt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a közbeszerzési törvény 88. §-ában meghatározott,ún. egyéb érvénytelenségi okra vonatkozik. A törvény felsorolja, hogy melyesetekben érvénytelen az ajánlat, az alábbiak szerint.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Tanácsi javaslat betartása a közbeszerzési terv készítésekor

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzési terv elkészítésekor nem javasolja a becsült érték megjelenítését. Ennek betartása ugye nem kötelező? És a honlapra közzététel?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének az éves összesítettközbeszerzési tervről szóló tájékoztatója (K. É. 2007. évi 140. szám; 2007.december 10.) értelmében nem javasolt a becsült érték megjelenítése, amely -tehát a megjelenítés vagy meg nem jelenítés – azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.
Kapcsolódó címke:
1
61
62
63
90