Közbeszerzések védett foglalkoztatóknak

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési törvényben szerepelnek védett foglalkoztatók részére fenntartott beszerzések. Melyek ezek, és mely foglalkoztatók minősülnek ilyen foglalkoztatóknak?
Részlet a válaszából: […] A Mód. Kbt. valóban beiktatta a törvénybe a védettfoglalkoztatók számára fenntartott közbeszerzések kategóriáját, azonban az arravonatkozó rendelkezések [Kbt. 17/A. §-ának (1)–(4) bekezdései] csak 2007.január 1-jétől lépnek majd életbe. A vonatkozó – mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozó-váltás a szerződés teljesítésének szakaszában

Kérdés: Lehetséges-e más alvállalkozó bevonása a szerződés teljesítésébe, mint akit (amelyet) az ajánlattevő megjelölt ajánlatában?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ a közbeszerzési törvény 304. §-ának (2)bekezdése adja meg. Eszerint az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében -ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Becsült érték meghatározása hosszú távra tervezett szolgáltatás beszerzésére irányuló szerződéseknél

Kérdés: Intézményünk vállalkozói szerződés keretében objektumaiban hőellátó rendszerrel történő energiaszolgáltatás (épületek fűtése, gőzellátás, használati melegvíz-ellátás stb.), a melegvíz-termelő és -elosztó rendszerek költségtakarékos üzemeltetése, továbbá az üzemeltetéshez szükséges tüzelőanyag, víz biztosítása, valamint a rendszerek karbantartása, szükség szerinti javítása tárgyában közbeszerzési eljárás lebonyolítását tervezi. Kérdés, hogy egy ilyen beszerzés során a Kbt. rendelkezései szerint a közbeszerzés értékének megállapításakor a Kbt. 36-39. §-ai közül mely rendelkezések alapulvételével kell a becsült értéket meghatározni, mivel egy ilyen pályázat során a szerződést hosszú távra kell tervezni, legalább 10 éves futamidőre?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a kérdés lényege a hosszú távú -szolgáltatás tárgyú – szerződés, egyéb támpontot nem kaptunk, véleményünkszerint a Kbt. következő rendelkezéseit kell figyelembe venni a kérdéseldöntésekor.A törvény 37. § (1) bekezdésének a) és b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló intézmény nyersanyagbeszerzése

Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában levő közétkeztetési intézménynek szükséges-e a közbeszerzési törvényt alkalmaznia a nyersanyagok (élelmiszer) beszerzése céljából? (Az intézmény étkeztetési szolgáltatást végez az iskolákban tanulók részére, lakosság számára igény szerint, különböző társadalmi rendezvényeken – esküvő, névnap, bál stb.).
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az intézmény az önkormányzat 100százalékos tulajdonában áll, így a törvény alanyi hatálya alá tartozik. Nemismerve az élelmiszer-beszerzés mértékét, amennyiben az eléri a 8 millióforintot, és az egybeszámítási szabály értelmében nem lehet külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:    

Kbt.-módosítást követően keletkezett közjegyzői okirat felhasználhatósága

Kérdés: A Kbt. módosításával a kizáró okok igazolása kapcsán változott a törvény 63. §-a. Az eddigi közjegyzői okiratot felváltotta a közjegyző által hitelesített nyilatkozat. Kérdésem, ha 2006. január 15-e utáni keltezésű a közjegyzői okirat, az abban nyilatkozottakban változás nem történt, akkor fel lehet-e közbeszerzési eljárásban használni, vagy feltétlenül közjegyző által hitelesített nyilatkozatot kell benyújtani?
Részlet a válaszából: […] Tartalmát tekintve mind a közjegyző előtt tett nyilatkozat,azaz a közjegyzői okirat, mind a közjegyző által hitelesített nyilatkozatalkalmas arra, hogy a kizáró okok tekintetében igazolja az ajánlattevő kizáróokokkal kapcsolatos helyzetét, azaz általánosságban elfogadható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Közös "pályáztatás" lehetősége

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, illetve a Kbt. kizárja-e azt, hogy több ajánlatkérő közösen folytasson le valamilyen közbeszerzést (tehát például nem önkormányzati társulásként, hanem közösen, azaz ajánlatkérőként két ajánlatkérő, illetve egy az adott beszerzés kapcsán létrehozott "ajánlatkérői konzorcium" jelenik meg)? Továbbá van-e lehetőség arra, illetve a Kbt. kizárja-e azt, hogy egy klasszikus ajánlatkérő egy, közszolgáltatói ajánlatkérővel, illetve olyan egyéb gazdasági szereplővel ("magánossal") folytasson le közösen közbeszerzést, aki egyébként nem minősül ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első részére válaszunk, hogy a Kbt. nem zárja ki afenti lehetőséget, azaz két vagy több ajánlatkérő lefolytathat közösenközbeszerzést.A kérdés második része vonatkozásában: a Kbt. kifejezettennem zárja ki a felsorolt eseteket, ugyanakkor a gyakorlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:    

Mentesülés a közbeszerzés kötelezettsége alól

Kérdés: Helyesen értelmezzük-e a Kbt. 173. §-ának (1) bekezdését, amennyiben úgy gondoljuk, hogy egy közszolgáltató ajánlatkérő olyan beszerzése vonatkozásában – amely kapcsán egyébként közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni – nem köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni, amelyben a közszolgáltató olyan külföldi (EU-s székhelyű) szervezettől szerez be, amely a közszolgáltatóban, illetve amelyben a közszolgáltató meghatározó befolyással bír?
Részlet a válaszából: […]

A mentesülésnek a meghatározó befolyáson túlmenően további feltétele, hogy az EU-s székhelyű szervezet előző háromévi átlagos forgalmának legalább 80 százaléka az ajánlatkérővel folytatott gazdasági tevékenységből származzon.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Építési beruházás részévé tehető beszerzés

Kérdés: Elvi kérdésként kívánom megfogalmazni a következőket: amennyiben például egy építési beruházás során egy, az ún. klasszikus beszerzői körbe tartozó ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás keretében az épületben elhelyezendő bútorokat (mobíliákat) az építéskivitelezési szolgáltatások részeként, azzal együtt kívánja beszerezni – miközben a bútorok beszerzése a központosított közbeszerzés hatálya alá eső beszerzés lenne önállóan –, akkor az ajánlattételi felhívás szerinti tárgy részévé tehető-e a beszerzés, és ha igen, akkor az építési beruházás tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárás helyettesíti-e, kiváltja-e a mobíliákat érintő központosított közbeszerzési eljárást? Ilyenkor a kivitelezőnek kell-e – kvázi alvállalkozói körben – lefolytatnia valamilyen (és ha igen, akkor milyen) közbeszerzési eljárást, vagy ő attól a szállítótól szerzi be a beszállítandó mobíliákat, akitől akarja, hiszen ekkor a mobília beszállítója neki "alvállalkozója"?
Részlet a válaszából: […] A beépített bútorok kivételével a bútorbeszerzés nem tehetőaz építési beruházás részévé, mert az árubeszerzésnek minősül. Ráadásul aközpontosított közbeszerzési körbe tartozó beszerzési tárgyak esetén a KSZFáltal megkötött keretszerződésből vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

A Kbt. V. fejezetének alkalmazása alóli kivételek

Kérdés: Mely esetekben nem kell alkalmazni a Kbt. V. fejezete szerinti eljárást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. V. fejezete a vízügyi, az energia-, a közlekedési ésa postai ágazatokban működő egyes ajánlatkérőkre vonatkozó különösközbeszerzési eljárásokat szabályozza, azzal, hogy bizonyos beszerzéseknél azemlített fejezet rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Így a Kbt. 2006....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Szerződéses feltételek meghatározása tárgyalás folyamán

Kérdés: Szerződéses feltételeket lehet-e úgy megadni, hogy a tárgyalás során határozzuk meg azokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés igen életszerű. A Kbt. 4. §-ának 35. pontja szerint– amely a tárgyalásos eljárás fogalmát határozza meg – a tárgyalásos eljárásolyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott egyvagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.
1
214
215
216
274