Hibás kiírás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Ajánlatkérőként elírtuk a felhívást, és keretmennyiségként az igényelt mennyiség tízszeresét kértük, miközben a becsült értéket az eredeti mennyiség alapján határoztuk meg. Felmerült, hogy a tárgyalás szakaszában csökkentjük a mennyiséget. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalás során a következő korlátokat kell az ajánlatkérőnek figyelembe vennie:A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározhatja, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Szerződés részét képező ajánlat nyilvánosságra hozatala, feltöltése

Kérdés: Ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés szövege úgy rendelkezik, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata elválaszthatatlan része a szerződésnek, akkor a szerződés nyilvánossága alapján az ajánlat üzleti titok keretében nem védett részét is nyilvánosságra kell hozni? Fel kell tölteni a szerződéssel együtt a Hatóság adatbázisába, illetve, például közérdekű adatigénylés keretében, a megkért szerződéssel együtt meg kell küldeni az igénylő részére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 43. §-ában egyértelműen a megkötött szerződésről beszél. Amennyiben a szerződés elválaszthatatlan része maga az ajánlat is, úgy a közzétételi kötelezettség arra is vonatkozik. Ennek ellenőrzése, szankcionálása azonban visszafogott hazánkban.A Kbt. 43....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
Kapcsolódó címke:

Kötelező elektronikus közbeszerzés

Kérdés: Eldőlt már, hogy mikortól lesz kötelező az elektronikus közbeszerzés? Még nem láttuk a módosítás megjelenését.
Részlet a válaszából: […] A módosítás az alábbi tartalommal jelent meg a Magyar Közlönyben, mely a kötelező elektronikus közbeszerzés bevezetésének elhalasztásáról szól.A hatályba léptetés időpontja a módosításra vonatkozik, mely 2018. január 1-je. Módosul továbbá a kötelező elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
Kapcsolódó címke:

Együttes kérelem árbevételre a hirdetményben

Kérdés: Kérhető-e együttesen egy hirdetményben a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel és az éves árbevétel?
Részlet a válaszából: […] Ennek korlátját nem szabályozza sem a Kbt., sem a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet. Az egyes alkalmassági követelmények vagylagosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési terv alakisága

Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy a közbeszerzési terv formátuma kötelező lesz, és azt közzé is kell tenni. Ezt azonban nem találom a törvényben, pontosabban a közzététel most is benne van. Milyen szabályt kell követni?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos szabályozás értelmében a Közbeszerzési Hatóság részére mindenképpen meg kell küldeni a közbeszerzési tervet, hiszen az nyilvános a Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése szerint.A hivatkozott jogszabályhely értelmében a törvény 5. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
Kapcsolódó címke:

Minősített ajánlattevők igazolási rendje

Kérdés: Az érintett közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdések szerinti kizáró okokról kell nyilatkozni. Hazai ajánlattevők vagyunk, és nemrég megszereztük a minősített ajánlattevői státuszt a Közbeszerzési Hatóságnál. A minősített ajánlattevői tanúsítványban szereplő, 62. § (1) bekezdés szerinti pontok nem fedik le a teljes 62. § (1) bekezdést, hiányoznak belőlük az i), j), m), o) pontok. Ezekre külön nyilatkozatot kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] A minősített ajánlattevői rendszer valóban nem igazolja az összes kizáró ok esetében a minősített ajánlattevő kizáró okok hatálya alá tartozását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy külön nyilatkozattételre lenne szükség az egységes európai közbeszerzési dokumentumon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Eljárási dokumentumok javítása

Kérdés: Az ajánlatkérő vélhetően módosította az eljárási dokumentumot, ami a mentés időpontjából nem derül ki, de összehasonlítva a korábban feltöltött anyagot, van benne eltérés. Nem sok, de néhány hiba ki van javítva, és már a nyilatkozatokban is helyesen szerepel néhány adat. Egyáltalán van lehetősége az ajánlatkérőnek ebben a formában javítani az eljárási dokumentumokat? Nem kellene szólnia legalább, hogy javított rajta? Hogyan tudom igazolni, hogy én látom az eltérést a korábbihoz képest?
Részlet a válaszából: […] Ha az eljárás során az ajánlatkérő nem hirdetménytartalmat, hanem eljárási dokumentumokat módosít, nem teheti meg a gazdasági szereplők tájékoztatása nélkül. A Kbt. 55. §-ának (3) bekezdése egyértelműen a közvetlen tájékoztatást írja elő, azaz egy új információ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Ajánlat visszavonásának jogkövetkezményei

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlattevő későn vonja vissza ajánlatát? Egy jogorvoslati ügyben – D.560/2017 – úgy látjuk, akár el is marasztalhatja emiatt a DB. Egyáltalán van arra lehetőség, hogy az ajánlat visszavonását az ajánlattevő következmény nélkül tehesse meg?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő nem képes a szerződés teljesítésére, ajánlatát visszavonhatja az ajánlati kötöttség beálltáig. Ha ezt követően áll el, akkor az ajánlati biztosíték elvesztése az a szankció, mely sújtja emiatt az ajánlattevőt, amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a jogorvoslati eljárás kérelemre indul, úgy azt az kezdeményezheti, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység sérti vagy veszélyezteti. A Kbt. 148. §-ának (1) bekezdése értelmében tehát akár olyan gazdasági szereplő is kezdeményezhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.
Kapcsolódó címkék:    

Versenytárs jogai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Látom a KH honlapján, hogy a versenytárs jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Mikor szerzek tudomást a kérelem tartalmáról? Hány napon belül, és van-e lehetőségem azonnal reagálni, ha engem mint potenciális nyertest érint az ügy, vagy csak a megtámadott kiírónak van lehetősége véleményt nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 148. §-a értelmében a kérelem benyújtásával megegyező módon a kérelmező az ajánlatkérőt köteles tájékoztatni, majd a Közbeszerzési Döntőbizottságot. Ez alapján juthatott a kérdező tudomására is a jogorvoslati eljárás kezdeményezése.A Kbt. 148. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.
1
80
81
82
274