"Lenyilatkozott" referenciacsatolás hiányának jogkövetkezménye

Kérdés: Lenyilatkozzuk a referenciát, de a partner azt nem adja ki, emiatt az ajánlattevő felhívására nem tudjuk azt csatolni. Ez hamis nyilatkozatnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A hamis nyilatkozat kérdését a Kbt. a kizáró okok körében, a 62. § (1) bekezdés i) pontjában szabályozza.Ennek megfelelően kizáró ok hatálya alatt áll, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.
Kapcsolódó címkék:    

Öntisztázás a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban hogyan működik az öntisztázás új Kbt.-ben megjelent intézménye? (Elsődlegesen a törvényszöveg értelmezését kérjük.)
Részlet a válaszából: […] Az öntisztázás jogintézményét a Kbt. 64. §-ának (1) és (2) bekezdése szabályozza az alábbiak szerint.A 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési Hatóság állásfoglalása egyedi ügyekben

Kérdés: Kérhető-e a Közbeszerzési Hatóságtól egyedi ügyben állásfoglalás? Ha igen, ki kérheti azt, és hol használható fel az állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Hatóság hatáskörét, jogkörét a Kbt. 187. §-a határozza meg. Ebben a körben a (2) bekezdés m) pontja utal arra, hogy a Hatóság, az ajánlatkérők segítése érdekében, a közbeszerzési eljárások elő­készítése és lebonyolítása során – elvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.
Kapcsolódó címkék:  

Visszalépés a szerződéskötéstől

Kérdés: Az új Kbt. alapján kihat-e az a jövőbeni ajánlattevői pozíciónkra, ha visszalépünk a szerződéskötéstől?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint előfordulhat ilyen eset. A Kbt. ugyanis a 63. § (1) bekezdés szerinti, választható kizáró okok körét kiegészítette egy további, fakultatív kizáró okkal. E szerint nem vehet részt az eljárásban az a gazdasági szereplő, aki/amely korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.
Kapcsolódó címkék:      

Új Kbt. visszamenőleges hatálya

Kérdés: A szerződésszegés esetére lehet visszamenőleges szabályok alapján az új törvényt alkalmazni, míg szerződésmódosítás esetében nem. Mi ennek a különbségtételnek az oka?
Részlet a válaszából: […] A szerződésmódosításra a 141. § szabályai vonatkoznak, melyekre a hatályba léptető rendelkezések 2015. de­cember 24-én az alábbi normaszöveg-tartalomra változtak.A törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.
Kapcsolódó címkék:  

Tervpályázati eljárás kötelező lefolytatása

Kérdés: A 310/2015. kormányrendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján – összevetve a korábban hatályos 305/2011. kormányrendelet 1. §-ának (4) bekezdésével, mely kötelezővé tette előzetesen a tervpályázati eljárás lefolytatását – kötelező-e a tervszolgáltatás megrendelésére vonatkozó közbeszerzési eljárás előtt tervpályázati eljárás lefolytatása, vagy az ajánlatkérő a saját szükségleteinek megfelelően dönti el, hogy a közbeszerzési értékhatárok elérése esetén csak "sima" közbeszerzési eljárást, vagy azt megelőzően tervpályázatot is lefolytat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során a Kbt. és a tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. kormányrendelet együttes értelmezéséből kell kiindulni.A Kbt. a tervezési feladatokat a szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési tárgyban helyezi el, és külön szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.
Kapcsolódó címkék:  

Válasz előzetes vitarendezési kérelemre

Kérdés: Mit tehetünk, ha az előzetes vitarendezési kérelemre nem válaszol az ajánlatkérő? Az előzetes vitarendezési kérelmet nem az összegzés vonatkozásában nyújtottuk be, hanem még az ajánlat benyújtása előtt, értelemszerűen a korábbi Kbt. alapján indult eljárásban.
Részlet a válaszából: […] Az előzetes vitarendezési eljárásra, tekintettel arra, hogy a korábbi Kbt., azaz a 2011. évi CVIII. törvény hatálya alatt indult közbeszerzési eljárásban kezdeményezték, a 2015. évi CXLIII. törvény (új Kbt.) 197. § (2) bekezdése alapján a korábbi Kbt.-t kell alkalmazni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.
Kapcsolódó címkék:  

Konzorciumi tag változása a régi Kbt. hatálya alatt indult eljárásban

Kérdés: Konzorciumban indulunk egy, a régi Kbt. hatálya alá tartozó eljárásban. Az ajánlattételi határidő még nem telt le, de az ajánlatot benyújtottuk. Van-e arra ilyen esetben még lehetőség, hogy az egyik konzorciumi tag személyét megváltoztassuk?
Részlet a válaszából: […] A régi Kbt. 25. §-a szabályozza ezt a kérdést az alábbiak szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– a fenti, első bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kötelesek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmassági követelmény előírása "négy ajánlattevős" eljárásban

Kérdés: Nemzeti, négy ajánlattevős eljárásban az ajánlatkérő nem köteles alkalmasságot előírni. Ha nem írunk elő, akkor nem is kell indokolni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. vonatkozó 115. §-a értelmében alacsony értékű beszerzés során lényegesen rugalmasabb szabályok érvényesülnek. A 115. § szerint nem szükséges hirdetmény közzététele, további alkalmassági követelmény előírása sem.A nemzeti rezsim alacsony értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.
Kapcsolódó címkék:    

Kompetenciabeszerzés feltételei

Kérdés: Milyen keretek között lehet beszerezni kompetenciát, értékben van-e felső határ?
Részlet a válaszából: […] Kapacitást biztosító szervezetet az új Kbt. hatálybalépését követően is feltétel nélkül lehet bevonni az eljárásba. Nem szükséges tehát, hogy az ajánlatkérő és a más szervezet között bármilyen többségi befolyás fennálljon, továbbá nincs korlátja a bevonás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
97
98
99
…
274