Találati lista:
31. cikk / 591 Többes megjelenés tilalma
Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárásunkban két ajánlattevő ugyanazt a szakembert nevezte meg a szakmai tapasztalattal összefüggő alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében. Ez jogszerű, vagy vizsgálni kell az összeférhetetlenséget?
32. cikk / 591 Egylépcsős bírálat előírása
Kérdés: Uniós nyílt eljárásban van-e arra lehetőségünk, hogy a kizáró okos igazolásokat és a referencialevelet már az ajánlatba kérjük becsatolni? Ez jelentősen lerövidítené a bírálat időtartamát.
33. cikk / 591 Beszerzési ár mint üzleti titok
Kérdés: Második helyezett ajánlattevőként a nyertes árindokolását érintő iratbetekintési kérelemmel fordultunk az ajánlatkérőhöz. Az iratbetekintésen nem tudtuk megnézni a nyertes ajánlattevő teljes árindokolását, mert a beszerzési árakat üzleti titokká nyilvánította. Jogszerű a beszerzési árakat üzleti titokká nyilvánítani, hiszen annak ismerete nélkül nem lehet az ár nagyságát megtámadni?
34. cikk / 591 Kapacitást biztosító szervezet és alvállalkozó
Kérdés: Ajánlatkérőként gyakran tapasztaljuk, hogy az EKR-ben ellentétes információk szerepelnek a kapacitást biztosító szervezettel, illetve az alvállalkozóval kapcsolatos űrlapokon, amit hiánypótoltatni kell, és ez megnöveli a bírálati időt. Előírhatjuk a közbeszerzési dokumentumokban, hogy a kapacitást biztosító szervezetet kötelező megjelölni alvállalkozóként az EKR űrlapon?
35. cikk / 591 Felhívás megsemmisítése
Kérdés: Ha egy eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság bontást követően megsemmisíti a felhívást, akkor, mivel az eljárás bírálati szakaszban van, a Kbt. 75. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásával az ajánlatkérőnek le kell zárnia az eljárást?
36. cikk / 591 Értékelés folyamatának közzététele
Kérdés: A hirdetményből nem derül ki, hogy az ajánlatkérő később, az értékelés során a legkedvezőbbet értékeli csak, vagy a másodikat is? A felhívásból nem derült ki, a kiegészítő tájékoztatásra adott válasz pedig hivatkozik a hirdetményre. Követett-e el ezzel jogsértést az ajánlatkérő?
37. cikk / 591 Aránytalanul alacsony ár vélelmezése
Kérdés: Az eljárás uniós rezsimben történik, melyben a beérkezett ajánlatok közül az egyiknek rendkívül alacsony az ára. Véleményünk szerint elkerülhetetlen az aránytalanul alacsony ár vizsgálata és indokolás kérése. Hogyan hívhatjuk erre fel az ajánlatkérő figyelmét? Informálisan, vagy egyéb kommunikációban van azonnali jogorvoslat? Vagy esetleg az iratbetekintés során?
38. cikk / 591 Aránytalanul alacsony ár
Kérdés: Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata miért fontos, amikor az ajánlatkérőnek – esetünkben – alig van rendelkezésre álló anyagi erőforrása? Ebben a helyzetben van-e mentesülési lehetőség, és kifejezetten ilyenkor a vizsgálat során milyen szempontokat javasolnak figyelembe venni, vagy mitől lehet eltekinteni?
39. cikk / 591 Önkéntes hiánypótlás
Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló uniós nyílt közbeszerzési eljárásban veszünk részt, ahol az ajánlatkérő az első helyen lévő ajánlattevőtől felvilágosítást kért. Észrevettük, hogy az ajánlatunkat hiányosan adtuk be, és mivel mi második helyen állunk, szeretnénk kiegészíteni a hiányzó nyilatkozattal. Van arra lehetőség, hogy önkéntesen adjunk be hiánypótlást?
40. cikk / 591 Kötelező eredménytelenségi ok
Kérdés: Ajánlatkérőként az ajánlati felhívásunkban előírtuk, hogy alkalmazni fogjuk a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot. A közbeszerzési eljárás nagyon elhúzódott, és szeretnénk az egyetlen ajánlatot érvényesnek nyilvánítani, és az eljárást eredményesen lezárni. Mivel a (2) bekezdésben a nem kötelező eredménytelenségi okok szerepelnek, kérdezzük, hogy megtehetjük-e ezt jogszerűen?
