Bíróság bírságkiszabási jogosultsága a Kbt. alapján

Kérdés: Kiszabhat-e bírságot a bíróság a Kbt. alapján, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult arra?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének felülvizsgálata során a Kbt. 172. § (1) bekezdése szerint a bíróság a bírság összegét is megváltoztathatja, továbbá jogsértés mellett bírságot is szabhat ki.A fentiekben hivatkozott rendelkezés alapján a bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...az esetekben lehet tehát elfogadható a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés utólagos módosítása.A Közbeszerzési Döntőbizottság egy konkrét ügyben hozott határozatában visszautalt a Kúria Kft.VI.37.948/2019/5. számú ítéletére, amely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet a válaszából: […] ...a túlzott és indokolatlanul nehezen teljesíthető előírások mellőzésének kötelezettségét rója az ajánlatkérőre. A Közbeszerzési Döntőbizottság következetes gyakorlata szerint azt, hogy egy adott alkalmassági feltétel szükséges-e, a konkrét közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] ...tehát az érvénytelenségi okot nem az ajánlat áttekinthetetlensége eredményezi, de ahhoz hozzájárulhat.Ezt erősíti a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 494/2021. számú ügye, melyben "érvénytelenségi okként az ajánlatkérő rögzítette, hogy a tárgyi eljárás 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Az ajánlattevő jogai iratbetekintés visszautasítása esetén

Kérdés: Vitathatom-e az iratbetekintés visszautasítását, hiszen valójában egy jogomtól fosztott meg az ajánlatkérő? Amikor újabb iratot kér be az ajánlatkérő már a szerződéses szakaszban, de még nincs aláírva, akkor ezt milyen módon tudom megtekinteni, ha az iratbetekintési határidő már lejárt, de érkezett közben új irat az ajánlatkérőhöz?
Részlet a válaszából: […] ...határidő". Tehát gyakorlatilag egy olyan joghelyzet merült fel a közbeszerzési eljárásban, amely a Kbt. által nem szabályozott. A Döntőbizottság álláspontja szerint "nem lehet eltekinteni attól a ténytől, hogy az előzetes vitarendezési eljárás keretein...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] ...szemben jogszerűen eljárva az érvénytelenség jogkövetkezményét alkalmazza. Az ezzel kapcsolatos jogalkalmazói gyakorlatot a Közbeszerzési Döntőbizottság a közelmúltban tette egyértelművé. Ahhoz, hogy bármely jogalany (ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Alvállalkozói minőség járulékos szolgáltatás nyújtása esetén

Kérdés: Alvállalkozónak minősül-e az az építőanyag-eladó, aki nem csupán értékesít a nyertes ajánlattevő számára, hanem járulékos szolgáltatásként ki is szállítja az eladott anyagot az építési beruházás helyszínére?
Részlet a válaszából: […] ...értékesít építőanyagot, és nem rendezkedett be ilyen tevékenység rendszeres gyakorlására az imént felsorolt módon. A Közbeszerzési Döntőbizottság egy konkrét jogeset kapcsán (lásd a D.11/26/2019. számú határozatot) azt is megvizsgálta, hogy az alvállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Iratok eljuttatása ellenőrző szervhez

Kérdés: Milyen módon juttathatók el az iratok az ellenőrző szervhez?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzésére feljogosított szerv, valamint jogorvoslati kérelem vagy hivatalbóli kezdeményezés benyújtása esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság és az eljáró bíróság a közbeszerzési eljárás iratait az EKR-ben megtekintheti. Az iratokhoz való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása

Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésértelmezési kérdés, és túlmutat az adott jogi kérdés közbeszerzési megítélésén. A döntésben azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság továbbá megállapítja, hogy "az ajánlatkérő és a kérelmezett magatartása a Kbt. 141. § (6) bekezdés b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] ...nem volt tudomása, és arra a legnagyobb gondosság mellett a beszerzés körülményeinek ismeretében nem is számíthatott. A Döntőbizottság ugyanakkor nem fogadta el az ajánlatkérő fenti álláspontját, mivel a közbeszerzési eljárás megindításának napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
1
6
7
8
56