Találati lista:
371. cikk / 1820 EKR által küldött automatikus levelek joghatása
Kérdés: Ajánlattevőként egy kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban első helyen álltunk, azonban – valamilyen oknál fogva – nem kaptunk az EKR-ből e-mail-értesítést arról, hogy a közzétett alkalmasság igazolására igazolásokat kell benyújtanunk. Ezt a kötelezettségünket most vettük észre az EKR-ben való vizsgálódáskor. Mit tehetünk?
372. cikk / 1820 Egymástól elkülönült támogatásból megvalósuló beruházások egybeszámítása
Kérdés: Helyi önkormányzat egy adott, egybefüggő út felújítására készül. Az út egy része belterületen van, egy része külterületen, megfelelően szakaszolható. A felújításhoz két, egymástól elkülönülő pályázati támogatásban részesült. Az egyik pályázat hazai forrás, a belterületi szakaszra vonatkozik, a másik támogatás EU-s forrás, a külterületre. A két beruházásrész egybeszámított becsült értéke nem éri el a nettó 300 millió forintot. A két beruházásrészhez külön-külön álló tervdokumentáció áll rendelkezésre. Az önkormányzat a két szakaszt két különböző beruházásban kívánja megvalósítani, akár két eltérő kivitelezővel is. Tekintettel arra, hogy a belterületi rész hazai forrásból támogatott, az egybeszámított becsült értéke 300 millió forint alatti, jogszerűen jár-e el az önkormányzat, ha két közbeszerzési eljárást indít? Egyik eljárást a Kbt. 115. §-a szerint (a hazai támogatott részre), a másikat pedig nemzeti nyílt eljárási szabályok szerint (az EU-támogatott részre)?
373. cikk / 1820 Egybeszámítás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál
Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál az "egybeszámítás" nem releváns abban a tekintetben, hogy itt a jogalapot nem elsősorban az egybeszámítás, hanem speciális körülmények alapozzák meg? Ha mégis egybe kell számolni egy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást egy másik eljárással, akkor annak hol van jelentősége? (Vagyis lesz egy egybeszámított becsült érték – ami vagy nemzeti értékhatárt elérő, vagy uniós értékhatárt elérő/meghaladó lesz.)
374. cikk / 1820 Cégadatváltozás bejelentésének módja
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattételi szakaszban bekérte a 62. § (1) bekezdés kb) és kc) alpontjai szerinti igazolást, de cégünknek közben volt egy változásbejegyzése tulajdonosváltás okán, mivel más magánszemély lett a cég tulajdonosa. Mit tegyünk?
375. cikk / 1820 Iratfeltöltési kötelezettség EKR-ben
Kérdés: Szükséges-e feltölteni a bírálati lapokat, becsült értéket megalapozó dokumentumokat az EKR-be?
376. cikk / 1820 Iratok eljuttatása ellenőrző szervhez
Kérdés: Milyen módon juttathatók el az iratok az ellenőrző szervhez?
377. cikk / 1820 Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása
Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
378. cikk / 1820 Hiánypótlás feltöltése előminősítési rendszer részvételre jelentkezési szakaszában
Kérdés: Előminősítési rendszerben nem tudok hiánypótlást feltölteni, csak egyéb kommunikációt, és erre az ajánlatkérő is felhívja a figyelmemet. Az ajánlatkérő hibázik, esetleg arra számít, hogy nem tudom megoldani, vagy az EKR nem tudja kezelni ezt a problémát valamilyen okból?
379. cikk / 1820 Kötelező Üvegkapu-használat
Kérdés: Problémát jelent-e, hogy a DATRAK-nál bejelentettem a beruházást, de végül 680 millió forint lesz az érték, bár többre becsültem? (Az eltérés a tárgyalások eredményeként történhetett.)
380. cikk / 1820 Iratbetekintés részajánlattételnél
Kérdés: Miért nem tudok azonos eljárásban betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába? (Az ajánlattevő más részben indult, de gyakorlatilag versenyző termékkel. Az ajánlatkérő így alakította ki a beszerzési rendszert, hogy mindkettőnktől rendelhessen.)
