Következmények alóli mentesülés jogszerűtlen cselekmény ajánlatkérő általi elismerése esetén

Kérdés: "Megvádolhatja-e" magát az ajánlatkérő, és amennyiben beismeri, amit tett, mentesül-e a következmények alól?
Részlet a válaszából: […] ...értékelési szempont meghatározásáért.Az érintett esetben releváns Kbt. 198. § (1) bekezdés 9. pontja alapján alkalmazandó Ékr. 24. § (3) bekezdése kötelezően írja elő, hogy az építési beruházások esetén az ajánlati ár értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás megfelelő CPV-kód hiányában

Kérdés: Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő nem talál megfelelő CPV-kódot beszerzési tárgyára? Jogsértést követ-e el, ha nem fedi le a CPV-kód teljes mértékben a beszerzés tárgyának minden elemét?
Részlet a válaszából: […] ...a CPV-kódok megadására kötelezi az ajánlatkérőket. E rendelkezés szerint a közbeszerzés tárgyát a Közös Közbeszerzési Szójegyzékre (a továbbiakban: CPV) történő hivatkozással is meg kell adni.Mivel az ajánlatkérők igen komplex beszerzési tárgyakat is beszereznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.
Kapcsolódó címkék:      

Értékelési szempontrendszerben meghatározott szempontok rögzítése a felolvasólapon

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő termékmintát vizsgál az értékelés során, az értékelési szempontra vonatkozó vállalást rögzíteni kell a felolvasólapon?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő valójában nem tudja, hogy milyen értékelési szempontokat gondol az ajánlattevő magasabb ponttal értékeltetni, és melyekről tudja, hogy terméke nem felel meg az adott értékelési szempont legmagasabb, csak a legalacsonyabb értékének. Ajánlat hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
Kapcsolódó címkék:        

Egyéb módon, nem az EKR megfelelő funkciója alkalmazásával benyújtott dokumentum "kezelése"

Kérdés: Jól értelmezi-e az ajánlatkérő, hogy a nem az EKR ajánlat benyújtására szolgáló funkciója alkalmazásával benyújtott dokumentum nem az érvénytelen ajánlatok között kezelendő, hanem nem ajánlat, és esetleg az összegezés VI.1.10) További információk pontjában tüntethető fel?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében valóban nem minősül ajánlatnak az egyéb módon, például a regisztrációhoz feltöltött dokumentum (melyre volt példa az EKR történetében).A kormányrendelet fentiekben hivatkozott rendelkezése alapján az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
Kapcsolódó címkék:      

Beszerezni kívánt mennyiség rögzítése a DBR-ben

Kérdés: Rögzíthető-e DBR-ben a beszerezni kívánt mennyiség, azaz vállalható-e kötelezettség arra a DBR felállításakor?
Részlet a válaszából: […] ...szereplők eldönthetik, hogy jelentkeznek-e a dinamikus beszerzési rendszerbe. A rendszerben megvalósítandó konkrét közbeszerzésre – részekre történő ajánlattétel biztosítása esetén az egyes részekre – vonatkozó pontos műszaki leírást és szerződéses feltételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
Kapcsolódó címkék:        

Nyilatkozattételre meghatalmazottak köre közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban a pályázati dokumentáció részét képező nyilatkozatok aláírása céljából kinek adhat meghatalmazást az ajánlattevő képviseletére jogosult vezető tisztségviselő? Milyen megoldások kínálkoznak akkor, ha a vezető tisztségviselőnek gyorsan kell helyettesről gondoskodnia, és nincs lehetőség a legfőbb szerv ülésének összehívására?
Részlet a válaszából: […] ...felé – a legfőbb szerv összehívása cégvezető kinevezése céljából meglehetősen körülményes és időigényes lehet.Pontosan ilyen esetekre gondolt a jogalkotó akkor, amikor megteremtette annak lehetőségét, hogy a vezető tisztségviselő saját hatáskörben is legyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
Kapcsolódó címkék:    

Jogorvoslati határidő számítása több kérelmi elem esetén

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevőnek több kérelmi eleme van, melyekre előzetes vitarendezés keretében kívánta felhívni a figyelmet, hogyan kell számítani a jogorvoslati határidőt? Egyben kell kezelni az összes kérelmi elemet, vagy egyenként nézni a határidő lejáratát?
Részlet a válaszából: […] A jogorvoslati határidők esetében nincs olyan főszabály, mely szerint a legkésőbb lejáró határidő szerint kellene az ajánlattevőnek eljárnia a jogorvoslati kérelem kezdeményezése során. Minden egyes kérelmi elem esetében tehát egyenként szükséges vizsgálni a határidőket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaviszonyban nem álló szakember státusza

Kérdés: Milyen formában jelölje meg az ajánlattevő azt a szakembert, akit majd munkavállalóként fog foglalkoztatni, de most még nem veszi fel, hiszen még nem nyerte meg a projektet? Ez az érv azonban nem elegendő az ajánlatkérőnek, és kéri a szakember státuszának azonosítását. Nem világos számunkra, hogy pontosan mit jelent ez.
Részlet a válaszából: […] ...jelzett esetben. Mostanra egységessé vált az az álláspont, amelyet a Közbeszerzési Hatóság az alvállalkozókkal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutatója (2021. 05. 06., 4. oldal) is alátámaszt. Ennek értelmében, ha az ajánlattevő valamely, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.
Kapcsolódó címkék:        

Értékelési szempont alátámasztásául szolgáló önéletrajz benyújtása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében pótoltatható-e olyan önéletrajz, amely értékelési szempont alátámasztásául szolgál? (Az önéletrajz nem került benyújtásra, kizárólag a felolvasólapon tett megajánlást az ajánlattevő a tapasztalati hónapok vonatkozásában, illetve űrlapon nevesítette a szakembert.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő, hogy igényelte, hogy a szakember személye pontosan beazonosítható legyen. Ennek az ajánlattevő eleget tett, hiszen a szakemberekről szóló űrlap egyértelműen benyújtásra került. Az űrlapon a szakmai önéletrajzban igényelt információ is szerepelt. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.
Kapcsolódó címkék:          

Válaszadás mellőzése a tárgyalás folyamatában

Kérdés: Az ajánlatkérő a tárgyalás szabályait a "műszaki tartalomról szóló tárgyalás" keretében határozta meg, nem szűkítette le. A tárgyalás során mégis úgy dönt, hogy a műszaki tartalom egy részét ennek nem teszi tárgyává, azaz a felmerült kérdéseinket – mint a tárgyaláson kívüli kérdéseket – nem hajlandó megválaszolni. Megteheti-e ezt? És ha igen, mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében nem azt kell az ajánlatkérőnek meghatároznia, hogy miről szeretne tárgyalni, hanem azokat az elemeket kell azonosítania, melyekről nem kíván tárgyalni. Akár azt is kijelentheti az ajánlatkérő például, hogy egyáltalán nem kíván a szerződésről tárgyalni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
39
40
41
…
182