Hiánypótlási határidő meghosszabbítása

Kérdés: Meddig hosszabbíthatom meg a hiánypótlási határidőt? Az ajánlattevők különböző időintervallumokat kérnek egyéb eljárási cselekményeikben. Köteles vagyok-e a leghosszabb határidőt igénylő kérést választani?
Részlet a válaszából: […] ...előtt meghosszabbítható, feltéve, hogy az alapelvi sérelmekkel nem jár. Szükséges tehát minden ajánlattevő tájékoztatása, mely az EKR-ben eleve megvalósul, így ennek jogi akadálya nincs, ugyanakkor véleményünk szerint az ajánlatkérő nem köteles az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
Kapcsolódó címkék:  

Iratbetekintés biztosításának módja

Kérdés: Biztosíthatom-e az iratbetekintést elektronikusan úgy, hogy valóban csak és kizárólag az a dokumentum kerül bemutatásra, amely nem üzleti titok, és amelynek megtekintéséhez a betekintő ajánlattevőnek joga van?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus úton történő biztosításának, ahol számos szolgáltatás igénybevételére van lehetőség, azaz nem feltétlenül az EKR szolgáltatásának igénybevételével kellene biztosítani ezt a lehetőséget. Ezt azonban nem teszi lehetővé a jogszabály, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
Kapcsolódó címke:

Bírságkiszabás az ajánlattevővel szemben szerződéses érték közbeszerzési értékhatárt elérése esetén

Kérdés: Bírságolható-e az ajánlattevő, ha nem volt tisztában azzal, hogy a folyamatos szerződésmódosítások során a közbeszerzési értékhatárt elérték a szerződéses értékek? (Ugyanis a becsült érték számítása eltért a szerződés során fizetett díj mértékétől.)
Részlet a válaszából: […] ...maga az érintett közbeszerzési szerződés – mind az eredeti formájában, mind a jogellenes módosítását követően – a közbeszerzésekről szóló irányelvek tárgyi hatálya alá tartozik."Megítélés kérdése, hogy az ajánlattevő mennyiben vonható felelősségre, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Adattartalom külső tárhelyre helyezése EKR-ben történő tájékoztatással

Kérdés: Elfogadott az, ha az ajánlatkérő egy építési beruházás esetén a nagy terjedelmű műszaki dokumentációt az EKR-be feltöltött tájékoztatásban jelzett címen elérhető szerverre tölti fel? Ha elfogadott, elegendő-e, ha csak az ajánlattételi határidő lejártáig marad ott az anyag? Ez esetben hogyan történik a továbbiakban az iratmegőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...külső tárhelyen lévő adattartalom nem része az EKR-nek, így ez akkor sem tekinthető jogszerű megoldásnak, ha technikailag nehezen megoldható az adatok feltöltése, csomagolása, szétdarabolása. A főszabály, hogy az EKR-be feltöltésre kerüljön az adat, mellyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet kötelező alkalmazása

Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni az értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. kormányrendelet hatályával kapcsolatos kérdést. A kormány a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

A közbeszerzési chat funkciója

Kérdés: Mire való a közbeszerzési chat? Helyettesíti-e a közérdekű bejelentést?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel a folyamat célirányos lehet. A közérdekű bejelentőt a Hatóság tájékoztatja a bejelentésre tekintettel megtett intézkedésekről, a chat esetében visszajelzést nem, vagy csak indokolt esetben ad a Hatóság."Amennyiben a "chat"-ben megfogalmazott üzenet egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Alkalmasságot igazoló szervezet képviseletére adott meghatalmazás módja

Kérdés: Köteles-e az ajánlattevő külön nyilatkozatban benyújtani a Kbt. 65. § (12) bekezdése szerinti nyilatkozatot, vagy azt már a nyilatkozat részeként is benyújthatja? Szükséges-e hivatkozni az érintett rendelkezésre, pontosan ugyanazt a szöveget kell-e a nyilatkozatnak tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevőnek arra vonatkozóan, hogy helyette és nevében eljárjon, ez véleményünk szerint magában kell, hogy foglalja azt is, hogy az EKR-ben nyilatkozatot tehet a meghatalmazó képviseletében. Ennek ellenére számos esetben kifejezetten a Kbt. 65. §-ának (12)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás

Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanaz a műszaki rendeltetésük. A gazdasági egység és a műszaki egység megállapítása tehát vagylagos, és nem együttes, amely a részekre bontás tilalma vonatkozásában alapvető fontosságú. Ugyanezen ügyben válik egyértelművé többek között, hogy a földrajzi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Eljárási dokumentumok és árlejtés lefolytatásának eltérése

Kérdés: Lehet-e eltérés az eljárási dokumentumok és az árlejtés lefolytatása között?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérői beállításoktól, és az ajánlattevők jognyilatkozataitól. Nem mellőzhető annak vizsgálata, hogy mikor és mely feltételekre áll be az ajánlati kötöttség (...)".Összességében tehát a jogorvoslati fórum úgy látja, hogy az eltérés önmagában nem alapoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Szerződés teljesítésének időpontja a közzétételi kötelezettség kontextusában

Kérdés: A Kbt. 43. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint, ha a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat. A cd) pont esetében építési beruházás során mely időpont az irányadó? A beruházás kivitelező általi készre jelentésének időpontja, a műszaki átadás-átvétel lezárásának időpontja vagy a teljesítésigazolás kiadásának időpontja? A legtöbb esetben ezek az időpontok eltérőek, akár jelentős időbeli eltérés is lehet közöttük. Vagy esetleg más időpont az irányadó? A ce) pont esetében fordított áfás szerződés esetén mely időpont az irányadó? Amikor a kivitelező felé teljesítette a végszámla kifizetését az ajánlatkérő, vagy amikor az áfa összegét megfizette? [A 44/2015. MvM rendelet 16. mellékletének V.2.4) pontjában a nettó ellenszolgáltatást kéri feltüntetni, a CoRe rendszerben azonban a bruttó ellenszolgáltatást kell feltüntetni. Fordított áfa esetében az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontja eltér.]
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja az alábbi dokumentumok közzétételét teszi kötelezővé:– hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra),– a szerződő felek megnevezését,– azt, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.
1
45
46
47
180