Keretmegállapodásban meghatározott feltételek módosítása

Kérdés: Mit értünk a keretmegállapodásban meghatározott feltételek lényeges módosítása alatt?
Részlet a válaszából: […] ...(helye, ideje), a szerződésszegő magatartások meghatározása és azok szankciója (például késedelem, hibás teljesítés, kötbér, elállás), illetve a szerződést biztosító mellékkötelezettségek kikötése (például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Ajánlatkérő elállási joga

Kérdés: Jogosult-e az ajánlatkérő a szerződéstől való elállásra és meddig? Hogyan értendő, hogy ezzel kapcsolatban kárenyhítési kötelezettségem van, ha az elállásról kapok értesítést? Hogyan enyhítsek így kárt?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési szabályokkal összefüggésben a jogorvoslat körében szabályozza a Kbt. a szerződéstől való elállás jogát. A 152. §-ának (8) bekezdése szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati ügy érdemében hozott határozatában megállapítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Egyenlőtlen szerződéses kikötések

Kérdés: Az ajánlatkérő 25 százalékos kötbérmértéket határozott meg arra az esetre, ha a teljesítés az ajánlattevő miatt meghiúsul. Ezzel szemben, ha az ajánlatkérő miatt hiúsul meg, akkor a vállalkozó költségeit kell csak megtérítenie. Jogszerű ez az elő­írás? A szerződésben a felek nem egyenlők? Milyen lehetőségeim vannak a megtámadásra?
Részlet a válaszából: […] ...megtéríteni. Ez azt jelenti, hogy a szerződés megszűnésébőleredő minden bizonyított vállalkozói költséget meg kell térítenie. Ha azelállásból adódóan kár nem merül fel a vállalkozó oldalán, kártérítésikötelezettsége sincs, és elállását nem kell indokolnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Ajánlatkérő elállási joga

Kérdés: Ha az ajánlattevő szerződésszegése olyan súlyos a szerződés teljesítésének időszakában, hogy az a beszerzés meghiúsulásával jár, elállhat-e az ajánlatkérő a szerződéstől, vagy csak akkor, ha erre az esetre a szerződésben kifejezetten kikötötte az elállás jogát? És ha joga van erre, mit tehet a beszerzés mielőbbi folyamatossá tétele érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...jog Általános rész), valamint az egyes szerződésekre vonatkozóspeciális rendelkezéseket (Kötelmi jog Különös rész).Az elállás jogát a Ptk. az általános kötelmi szabályokközött rendezi. Elállásra szerződés vagy jogszabály alapján van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Erőforrás-értelmezés a Ptk. alapján

Kérdés: Egy erőforrással kapcsolatos kérdéssel fordulok Önökhöz, mellyel kapcsolatban várom szíves véleményüket. Ha "A" cégnek a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyása áll fenn "B" cégben, akkor csak "A" cég lehet erőforrása "B" ajánlattevőnek, vagy lehet fordított is a felállás, vagyis "A" ajánlattevőnek lesz erőforrása "B" cég?
Részlet a válaszából: […] Mindkét megoldás elfogadható. Ennek oka, hogy a Kbt. 4. §-aértelmében– 3/D. erőforrást nyújtó szervezet: az a szervezet vagyszemély, amely nem minősül alvállalkozónak, és az ajánlattevőnek a szerződésteljesítéséhez szükséges mértékben erőforrást biztosít;– 3/E....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Magatartásfajtánként eltérő kötbér meghatározása kiírásban

Kérdés: Meghatározható-e úgy a meghiúsulási kötbér, hogy nemteljesítés esetén a termékmennyiség meghatározott százaléka, a vállalkozó elállása esetén azonban meghatározott összeg? Mi ennek az értelme?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. nemakadályozza meg a meghiúsulási kötbér ilyetén alkalmazását, mértékének azonbannem szabad túlzónak lennie.A Ptk. 246. § és 247. §-ai egyébként az alábbirendelkezéseket tartalmazzák a kötbér tekintetében:– a kötelezett meghatározott pénzösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Elállás szerződéskötéstől

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor az ajánlatkérő úgy nyilatkozhat, hogy nem kíván szerződést kötni? Ilyenkor ki viseli az ajánlattétel költségeit? Hogyan alakul a dokumentáció ellenértékének sorsa és az ajánlati biztosíték kérdése? Ki téríti meg az ajánlattevő olyan beruházásait, amelyeket kizárólag az adott közbeszerzési eljárásra figyelemmel eszközölt?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, az ajánlatkérőnek nincs olyan joga,hogy eredményes közbeszerzés esetén úgy nyilatkozzon, hogy mégsem kíván anyertessel, vagy részajánlattétel megengedése esetén a nyertesekkel szerződéstkötni.A Kbt. kifejezetten úgy rendelkezik (Kbt. 99. §),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Ajánlatkérő elzárkózása szerződéskötéstől

Kérdés: Léphet-e és mit az ajánlattevő a szerződéskötési kötelezettség érdekében, ha az ajánlatkérő elzárkózik a szerződéskötéstől vagy halogatja azt?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánossá vált nyertesipozícióját megerősítse. Amennyiben az ajánlatkérő a halogatásnak nem adjaindokát, pontosabban Kbt. szerinti elállási lehetőségével az eredményhirdetéstkövetően nem érvel, úgy a jogorvoslati lehetőség adott ajánlattevő számára.A Kbt. 99...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Megoldás az ajánlattevő "szóbeli elállása" esetére

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás tárgyban eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban nem történhetett meg, mert a kivitelező nem hajlandó a kommunikációra, azaz gyakorlatilag szóban már elállt a szerződés megkötésétől, de ezt írásban nem erősíti meg. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek ebben a helyzetben nincs más lehetősége,mint új eljárást kiírni. Természetesen ilyen helyzetben szükségszerű annakledokumentálása, hogy mennyi ideje nem érkezik válasz, és milyen mértékben nemtesz eleget ajánlati kötöttségének az ajánlattevő. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Szerződésbontás alapját képező jogszabály

Kérdés: Szolgáltatási pályázatban megadták a közreműködők nevét, de a későbbiek során ezek helyett másokat foglalkoztattak (szakmai igazolások is kellettek). Csak a Ptk. alapján van lehetőség szerződésbontásra?
Részlet a válaszából: […] ...visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesítettszolgáltatások visszajárnak;– aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásrajogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállása szerződést felbontja;– az elállás jogát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
1
4
5
6