Ellenőrző szerv összeférhetetlensége

Kérdés: Költségvetési szervként működő ajánlatkérőként, a saját hatáskörben megvalósítandó közbeszerzési eljárások megkezdését megelőzően, a kijelölt középirányító és/vagy irányító szerv jóváhagyását szükséges kérnünk. A jóváhagyási folyamat során a kijelölt szerv rálát a közbeszerzési eljárás dokumentumaira, azokat véleményezi, és módosítási javaslatokat tehet. A jóváhagyási folyamat során akár a műszaki leírásra vonatkozóan is tehet módosítási javaslatot, amely így kihatással lehet a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőkre. A Kbt. 25. §-ában szabályozott összeférhetetlenségi előírások szerint szükséges lenne-e összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételére felhívni a középirányító/irányító szerv eljáró ügyintézőit is?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntése során először annak a megítélése fontos, hogy mennyiben tekinthető eljárásba bevont személynek az ellenőrző szervezet. Értelmezésünk szerint nincs akadálya annak, hogy ebben az esetben is kérjen összeférhetetlenségi nyilatkozatot az ajánlatkérő, mégis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Feltételes közbeszerzés

Kérdés: Az ajánlatkérő 2023-ban feltételes közbeszerzési eljárást indított építési beruházás megvalósítása érdekében [nemzeti eljárásrend, a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pont szerinti hirdetménnyel induló nyílt eljárás]. Az ajánlatkérő a beruházást európai uniós forrásból kívánta megvalósítani, az eljárás előkészítése során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelkezésre álló forrás nem lesz elegendő, ezért az ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján feltételes módon folytatta le az alábbi rendelkezés alapján (ajánlattételi felhívás és szerződéstervezet):
„Ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, továbbá – amennyiben az eljárás eredményeképpen szerződéskötésre kerül sor – a megkötésre kerülő vállalkozási szerződés nem lép hatályba az Ajánlatkérő által »az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról szóló 17/2017. (II. 1.) Korm. rendelet« alapján benyújtott, költségnövekmény iránti igény el nem fogadása, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadása esetén (kivéve, ha Ajánlatkérőnél az eljárás megindításakor – vagy utólag – biztosított fedezet összege elegendő a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötéshez).” Az eljárás eredményes volt, vállalkozási szerződés került megkötésre, azonban a szerződés hatályba léptetésére nem került sor, tekintettel arra, hogy a költségnövekmény iránti igényt elutasították. Van-e annak közbeszerzési szempontból akadálya, hogy az ajánlatkérő az újabb támogatási szerződése alapján a fedezet rendelkezésre állása esetében hatályba léptesse a két évvel korábban megkötött szerződést? A második kérdésünk, hogy van-e akadálya annak, hogy a felek a szerződésnek kizárólag a korábbi pályázati forrást megjelölő rendelkezéseit módosítsák [esetleg a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti „nem lényeges” jogalapon]? A szerződés egyéb rendelkezései (vállalkozói díj, műszaki tartalom, teljesítési határidő) változatlanok maradnak.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, amennyiben maga a szerződés nem tartalmaz ezzel ellentétes szabályt, és az új támogatási szerződés is megengedi, úgy egyéb forrás rendelkezésre állása esetében is hatályba léptethető a szerződés. Mivel a pályázati forrás megjelölése abból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Közbeszerzési dokumentumok módosításának tilalma

Kérdés: Kiegészítő tájékoztatáskéréssel fordultunk az ajánlatkérőhöz egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban, és jeleztük, hogy a teljesítési határidő nem elégséges. Az ajánlatkérő arra hivatkozott a válaszában, hogy a kiíráson érdemi módosítás nem lehetséges ajánlattételi szakaszban. Mit tehetünk ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési dokumentumok részvételi és ajánlattételi szakaszban történő módosítására vonatkozó szabályok 2024. február 1-jével jelentősen változtak, a jogalkotó enyhített a szigorú módosítási szabályokon. A módosítás kritikus tényezőnek tekinthető egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Felfüggesztett eljárás

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 166. § (5) bek. alapján felfüggesztette az eljárását, a későbbiekben jogszerűen visszaléphet-e a felfüggesztésből (és megkötheti-e a szerződést a döntőbizottsági határozatnak megfelelően) a keresettől való elállás nélkül (gazdasági szükségszerűségre figyelemmel)?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett Kbt.-szabály az alábbiak szerint szól.166. § (5) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata ellen közigazgatási pert indítottak, az ajánlatkérő a folyamatban lévő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Előzetes piaci konzultáció

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében kérdezni is lehet, vagy csak véleményt nyilvánítani és javaslatokat tenni?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció célja a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerint elsősorban a gazdasági szereplők tájékoztatása, a minőségi eljárás-előkészítés:"28. § (4) A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Kizárás versenyjogi jogsértés miatt

Kérdés: A közbeszerzésből való kizárást versenyjogi jogsértés miatt csak a Gazdasági Versenyhivatal döntése alapozza meg, vagy az ajánlatkérő döntése is megalapozhatja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kizáró okokra vonatkozó szabályai közül három kötelező kizáró ok van, mely releváns lehet versenyjogi jogsértés esetében:"62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
Részlet a válaszából: […] A kérdés különösen azért életszerű, mert a korábbiakban a 322/2015. Korm. rendelet sokkal megengedőbb volt, bár valójában akkor is az esetleges összeférhetetlenség kizárta, hogy a későbbiekben az ajánlattevő oldalán megjelenjen a tervező.A kérdés megválaszolásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Közös ajánlatkérés

Kérdés: Önkormányzati háttérintézményként egy másik háttérintézménnyel közösen tervezünk közbeszerzést. Közösen szeretnénk az eljárást előkészíteni, bírálni és értékelni, az eljárást mi folytatnánk le a másik háttérintézmény nevében is. Van erre lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] Igen, a hatályos Kbt. lehetővé teszi, hogy többen közösen valósítsanak meg közbeszerzést. Az önök esetében a másik háttérintézménytől meghatalmazást kell kapniuk arra vonatkozóan, a másik intézmény nevében lefolytathassák az eljárást, ahogy erről a Kbt. 29. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Keretmegállapodás becsült értéke és az indikatív ajánlatkérés

Kérdés: 2 évre szóló keretmegállapodásunk van, négy szerződő partnerrel, amely az év végén lejár. Új keretmegállapodást készítünk elő. Ez esetben a becsült érték megállapításhoz kötelező indikatív ajánlatok bekérése?
Részlet a válaszából: […] A becsült érték megállapítása egy nagyon fontos ajánlatkérői feladat a közbeszerzési eljárás előkészítése során. Az előkészítés körében kell ugyanis a beszerzési tárgy, a szerződés jellege és a szerződés értéke alapján meghatározni az eljárásrendet, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Összeférhetetlenség az ajánlatkérő műszaki értékelőcsapatában

Kérdés: Az ajánlatkérő műszaki kiértékelőcsapatában van olyan személy, akinek van közvetlen kapcsolata az egyik ajánlattevőhöz, mivel a kapcsolt vállalkozás cégvezetője. Fennáll ebben az esetben az összeférhetetlenség? Az ajánlattételen már túl vagyunk.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 25. § (7) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy lefolytatásában az ajánlatkérő részéről nem vehet részt olyan személy, akinek a részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. Összeférhetetlenség fennállása esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.
1
2
3
18