Párhuzamosan elküldött ajánlat kezelése

Kérdés: Nem EKR-en keresztüli történő benyújtás esetén lehetséges a Kbt. 75. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásának kötelezettsége, figyelemmel arra, hogy az eljárás tisztasága sérülésének gyanúja felmerülhet az egyéb úton benyújtott ajánlat tartalmának ajánlatkérő általi bontás előtti megismerése révén? (A gazdasági szereplő megfelelő módon is benyújtotta az ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártáig.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra utal, hogy eredménytelen lesz-e az eljárás, ha egy ajánlattevő az ajánlatkérő tudomására hozza ajánlata tartalmát. A kérdésben jelzett 75. § (2) bekezdés c) pontja az ajánlattevő által elkövetett jogsértésre utal, mely egyrészt sérti az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Közzétételre megküldés határideje részleges eredménytelenség esetén

Kérdés: Részleges eredménytelenség esetében hogyan kell számítani a közzétételre megküldés határidejét?
Részlet a válaszából: […] Részekre történő ajánlattétel esetében a közzétételre megküldés határideje valamennyi rész esetében az utolsó szerződés megkötésétől számít a Kbt. 37. § (2) bekezdése szerint, melynek tartalma az alábbi:Az (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti eljárás eredményéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Jogszabályváltozás hatása a Kbt. 115. §-a szerint megindított eljárásra

Kérdés: Ha még 2021. január 31. napja előtt a Kbt. 115. §-a szerinti nemzeti eljárásban európai uniós forrású építési beruházást indítunk, az február 1-jével is megmarad ebben az eljárásrendben, akkor, ha még tart az ajánlati határidő, vagy ha nincs meg a bírálat/összegezés? Vagy újra kell indítani a beszerzést uniós nyílt eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Mivel a korábbi szabályok szerint indult az eljárás, így az ajánlatkérőnek kifejezetten kötelezettsége az eljárás lefolytatása, bírálata, döntés az eredményről és az összegezés elkészítése, a szerződés megkötése. Mivel az eljárás korábban indult, így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Árlejtés lefolytatása egy ajánlattevővel

Kérdés: Lefolytathatom-e az árlejtést, ha csak egy ajánlattevőm van? Nem akarok eredménytelen eljárást, de bízom abban, hogy az egyetlen ajánlattevőm az árlejtés során alacsonyabb árat fog ajánlani. Ellenkező esetben meghaladjuk a fedezetet. Szükségszerű-e az eredménytelenség megállapítása, amikor észszerű lenne lefolytatni az árlejtést ebben az esetben is?
Részlet a válaszából: […] Ugyan első olvasatra nem tűnik logikusnak, mégis van olyan beszerzési helyzet, amikor az ajánlatkérő számára az a lehetőség áll fenn, hogy az egy darab ajánlattevő érvényes ajánlatát árlejtés keretében csökkenthesse. Erre természetesen az ajánlattevő nem kötelezhető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Összegzés javítása bírálóbizottság általi elírás miatt

Kérdés: Amennyiben nem az ajánlattevő oldalán felmerült hiba miatt van változás az adatokban, hanem a bírálóbizottság írta el az összegzésben foglaltakat, javíthatom-e azt, és ez módosításnak minősül-e? Mivel emiatt eredménytelen az eljárás, ilyen változás lehet-e az összegzés javításában/módosításában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 79. §-ának (4) bekezdése nem határolja le, hogy csak abban az esetben lehet összegzést módosítani, ha a bírálat során változás történik, mert például előzetes vitarendezés következtében, valamely ajánlattevő hiánypótlását követően mégis érvényes lesz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] A fedezettel kapcsolatban a Kbt. a fedezet miatt történő eredménytelenségről szóló döntés vonatkozásában szigorította és részletezte a szabályokat. Ennek keretében a döntés nem születhet meg fedezethiány miatt, csak abban az esetben, ha a fedezetről az ajánlattevők korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Eredményről szóló tájékoztató hirdetmény közzétételre való megküldésének határideje

Kérdés: A Kbt. 37. §-ának (2) bekezdése vonatkozásában kérdezem, hogyan értelmezik a 3 munkanapos közzétételt az eredményről való tájékoztatóval kapcsolatban? A törvény úgy fogalmaz, hogy legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének a megtagadásáról szóló ajánlatkérői döntést követő 3 munkanapon belül köteles az ajánlatkérő közzétételre megküldeni a tájékoztatót. A döntést követően még a szerződéskötés előtt fel lehet adni a hirdetményt? A hirdetménybe ilyenkor egy jövőbeni nap kerül a szerződéskötés napjaként megjelölésre. Több rész esetében pedig a Kbt. már az utolsó szerződés megkötésétől számítja a határidőt. Több részre vonatkozó szerződéskötés esetén eszerint meg kell várni az utolsó szerződéskötést, és azt követő 3 munkanapon belül kell feladni a hirdetményt, vagy feladható előbb is?
Részlet a válaszából: […] Az eredményről szóló tájékoztató hirdetménynek kötelező tartalma a szerződéskötés időpontja (V.2.1. A szerződés megkötésének dátuma), mely nem lehet tervezett. Valóban érhető így is a vonatkozó szabály, de ennek ellenére a hirdetmény tartalmából az következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

A Kbt. 104. §-ának kötelező alkalmazása annak előírása esetén

Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni a Kbt. 104. §-ának (7) bekezdését, amennyiben az eljárást megindító felhívásban előírtam azt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 104. §-ának (7) bekezdésében írt rendelkezés egy lehetőséget jelent, mely a keretmegállapodás jellegzetessége, hiszen a keretmegállapodás első részében az ajánlatkérő a keretmegállapodás aláírásával nem vállal kötelezettséget a keret elköltésére, kivéve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 70. §-ának (1) bekezdésre részletezi azt az esetkört, amikor nem köteles az ajánlatkérő bírálni, hanem meghozhatja az eredménytelenségről szóló döntést. Ezt két esetben engedi az alábbi előírás, egyrészt amennyiben a végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Ajánlati kötöttség, eredménytelenné nyilvánítás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Köteles vagyok-e már a tárgyalás során eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, ha látom, hogy valamennyi ajánlat mértéke magas?
Részlet a válaszából: […] Tárgyalásos eljárás során az ajánlati kötöttség nem áll be, csak a végső ajánlattételkor. Ezért tartalmazza a Kbt. 87. §-ának (4) bekezdése azt, hogy az ajánlattevő a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve ajánlatához.A fentiekben megjelölt rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.
1
2
3
8