Közzétételre megküldés határideje részleges eredménytelenség esetén

Kérdés: Részleges eredménytelenség esetében hogyan kell számítani a közzétételre megküldés határidejét?
Részlet a válaszából: […] Részekre történő ajánlattétel esetében a közzétételre megküldés határideje valamennyi rész esetében az utolsó szerződés megkötésétől számít a Kbt. 37. § (2) bekezdése szerint, melynek tartalma az alábbi:Az (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti eljárás eredményéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Jogszabályváltozás hatása a Kbt. 115. §-a szerint megindított eljárásra

Kérdés: Ha még 2021. január 31. napja előtt a Kbt. 115. §-a szerinti nemzeti eljárásban európai uniós forrású építési beruházást indítunk, az február 1-jével is megmarad ebben az eljárásrendben, akkor, ha még tart az ajánlati határidő, vagy ha nincs meg a bírálat/összegezés? Vagy újra kell indítani a beszerzést uniós nyílt eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Mivel a korábbi szabályok szerint indult az eljárás, így az ajánlatkérőnek kifejezetten kötelezettsége az eljárás lefolytatása, bírálata, döntés az eredményről és az összegezés elkészítése, a szerződés megkötése. Mivel az eljárás korábban indult, így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Árlejtés lefolytatása egy ajánlattevővel

Kérdés: Lefolytathatom-e az árlejtést, ha csak egy ajánlattevőm van? Nem akarok eredménytelen eljárást, de bízom abban, hogy az egyetlen ajánlattevőm az árlejtés során alacsonyabb árat fog ajánlani. Ellenkező esetben meghaladjuk a fedezetet. Szükségszerű-e az eredménytelenség megállapítása, amikor észszerű lenne lefolytatni az árlejtést ebben az esetben is?
Részlet a válaszából: […] Ugyan első olvasatra nem tűnik logikusnak, mégis van olyan beszerzési helyzet, amikor az ajánlatkérő számára az a lehetőség áll fenn, hogy az egy darab ajánlattevő érvényes ajánlatát árlejtés keretében csökkenthesse. Erre természetesen az ajánlattevő nem kötelezhető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Összegzés javítása bírálóbizottság általi elírás miatt

Kérdés: Amennyiben nem az ajánlattevő oldalán felmerült hiba miatt van változás az adatokban, hanem a bírálóbizottság írta el az összegzésben foglaltakat, javíthatom-e azt, és ez módosításnak minősül-e? Mivel emiatt eredménytelen az eljárás, ilyen változás lehet-e az összegzés javításában/módosításában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 79. §-ának (4) bekezdése nem határolja le, hogy csak abban az esetben lehet összegzést módosítani, ha a bírálat során változás történik, mert például előzetes vitarendezés következtében, valamely ajánlattevő hiánypótlását követően mégis érvényes lesz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] A fedezettel kapcsolatban a Kbt. a fedezet miatt történő eredménytelenségről szóló döntés vonatkozásában szigorította és részletezte a szabályokat. Ennek keretében a döntés nem születhet meg fedezethiány miatt, csak abban az esetben, ha a fedezetről az ajánlattevők korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Eredményről szóló tájékoztató hirdetmény közzétételre való megküldésének határideje

Kérdés: A Kbt. 37. §-ának (2) bekezdése vonatkozásában kérdezem, hogyan értelmezik a 3 munkanapos közzétételt az eredményről való tájékoztatóval kapcsolatban? A törvény úgy fogalmaz, hogy legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének a megtagadásáról szóló ajánlatkérői döntést követő 3 munkanapon belül köteles az ajánlatkérő közzétételre megküldeni a tájékoztatót. A döntést követően még a szerződéskötés előtt fel lehet adni a hirdetményt? A hirdetménybe ilyenkor egy jövőbeni nap kerül a szerződéskötés napjaként megjelölésre. Több rész esetében pedig a Kbt. már az utolsó szerződés megkötésétől számítja a határidőt. Több részre vonatkozó szerződéskötés esetén eszerint meg kell várni az utolsó szerződéskötést, és azt követő 3 munkanapon belül kell feladni a hirdetményt, vagy feladható előbb is?
Részlet a válaszából: […] Az eredményről szóló tájékoztató hirdetménynek kötelező tartalma a szerződéskötés időpontja (V.2.1. A szerződés megkötésének dátuma), mely nem lehet tervezett. Valóban érhető így is a vonatkozó szabály, de ennek ellenére a hirdetmény tartalmából az következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

A Kbt. 104. §-ának kötelező alkalmazása annak előírása esetén

Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni a Kbt. 104. §-ának (7) bekezdését, amennyiben az eljárást megindító felhívásban előírtam azt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 104. §-ának (7) bekezdésében írt rendelkezés egy lehetőséget jelent, mely a keretmegállapodás jellegzetessége, hiszen a keretmegállapodás első részében az ajánlatkérő a keretmegállapodás aláírásával nem vállal kötelezettséget a keret elköltésére, kivéve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 70. §-ának (1) bekezdésre részletezi azt az esetkört, amikor nem köteles az ajánlatkérő bírálni, hanem meghozhatja az eredménytelenségről szóló döntést. Ezt két esetben engedi az alábbi előírás, egyrészt amennyiben a végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Ajánlati kötöttség, eredménytelenné nyilvánítás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Köteles vagyok-e már a tárgyalás során eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, ha látom, hogy valamennyi ajánlat mértéke magas?
Részlet a válaszából: […] Tárgyalásos eljárás során az ajánlati kötöttség nem áll be, csak a végső ajánlattételkor. Ezért tartalmazza a Kbt. 87. §-ának (4) bekezdése azt, hogy az ajánlattevő a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve ajánlatához.A fentiekben megjelölt rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy az ajánlatkérőnek kell biztosítani a reális ajánlattétel lehetőségét a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint. E rendelkezés alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.
1
2
3
8