Adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában kiírható eljárások száma

Kérdés: Adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában két eljárás zárult eredménytelenül. Kiírható ezt követően még egy vagy több eljárás, illetve egy adott közbeszerzésre van-e határ a meghirdetett – kiírt – eljárásokat tekintve? Továbbá a kérdés szerinti esetben van-e szabályozás arra, hogy ugyanazon eljárásfajták nem alkalmazhatók több alkalommal ugyanarra a közbeszerzésre?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő közbeszerzési kötelezettsége tekintetében azeredménytelenségnek nincs olyan hatása, hogy két vagy több eredményteleneljárás esetén az megszűnne. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az ajánlatkérőnekvalamely beszerzésre közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Tárgyalás nélküli elbírálás lehetősége egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárásban megteheti-e az ajánlatkérő, hogy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálja el?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő úgy döntött, hogy az egyszerűeljárásban tárgyalni kíván, úgy ettől a tervétől nem térhet el, ajánlattételifelhívásában foglaltaknak megfelelően kell eljárnia. Tárgyalás előírása eseténtehát tárgyalni, a nélkül pedig az ajánlattételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Ajánlatkérő által nem igényelt okiratok "sorsa"

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlat olyan iratokat, mellékleteket tartalmaz, amelyeket az ajánlatkérő nem kért? Egyáltalán, csatolhatóak-e ilyen iratok, és milyen módon, milyen indokkal?
Részlet a válaszából: […] A fenti többlet ajánlati tartalomnak, véleményünk szerint,nincs közbeszerzési következménye. Ugyanakkor a kérdésre általánosságban nagyonnehéz válaszolni, ugyanis, megítélésünk szerint, a közbeszerzési eljárástárgyától függ az, hogy adott esetben az ajánlatkérő által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a tény, hogy tárgyalásos eljárásban csupán egyajánlat érkezik, és ezzel az ajánlattevővel folytatja le a tárgyalásokat azajánlatkérő, még nem jelent sem visszaélést, sem jogsértést. Az viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Módosító javaslat szerződéstervezethez

Kérdés: A dokumentációban szerepel a vállalkozási szerződés tervezete. Csatolhatunk hozzá módosítási javaslatot?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben versenypárbeszéd vagy tárgyalásos eljárás azeljárás típusa, vagy például egyszerűsített eljárásban vagy egyszerű eljárásbantárgyal az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel, úgy erre van lehetőség, mivel azajánlattételkor nem áll be az ajánlati kötöttség, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Külső erőforrás igénybevétele kezdő vállalkozó részéről mennyiségi kvóta előírásánál

Kérdés: Kezdő vállalkozás hogyan vehet részt abban az eljárásban, amelyben – a dokumentáció szerint – alkalmatlan az ajánlattevő és 10 százalék feletti alvállalkozója akkor, ha együttesen nem rendelkeznek az ajánlattétel évét megelőző 3 évben meghatározott mennyiségű kiadvány megrendelésének eredményes teljesítésével? (A kiadvány jellemzőit a dokumentációban az ajánlatkérő megjelölte.) Nem ütközik a kiírás a Kbt. alapelveibe? Esetleg az ilyen kiírás szerinti eljárásba is bevonható külső erőforrás?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az eljárás tárgya árubeszerzés. A kezdővállalkozás számára a Kbt. a pénzügyi-gazdasági alkalmassági kritériumok közöttutal arra, hogy az előző háromévi forgalommal kapcsolatos nyilatkozatikötelezettség az ajánlatkérő létrejövetelének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Ajánlat pontosítása

Kérdés: Mit jelent az ajánlat pontosítása? Milyen mértékű pontosítás az, amely még nem vezet az ajánlat módosításához?
Részlet a válaszából: […] Rendkívül nehéz kérdés, amelynek a nyílt és a meghívásoseljárásban van különös jelentősége, az ajánlati kötöttségre vonatkozórendelkezések miatt. Nyílt és meghívásos eljárásban az ajánlatok felbontásátkövetően ugyanis az ajánlatkérő kerülhet olyan helyzetbe,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy, a Közbeszerzések Tanácsa viszonylag újajánlására, az üzletrész-átruházás útján megvalósított beszerzések Kbt. hatályaalá tartozásának megítéléséről szóló 1/2008. (K. É. 40. szám, 2008. április 4.)számú ajánlására vonatkozik. Az ajánlás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Ajánlati kötöttség lezárása szóbeli közléssel

Kérdés: Szóbeli közléssel lezárható-e az ajánlati kötöttség a tárgyalásos folyamat esetén? Meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárások tárgyalási szabályai tekintetében aKbt. 126-129. §-ait kell figyelembe venni. A rendelkezések értelmében, atárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő állapítja meg a tárgyalások menetét, atárgyalási szabályokat és a tárgyalások időütemezését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Műszaki tartalom elemeinek csökkentése

Kérdés: Egyszerű eljárásban a műszaki tartalomból kihagyhatok-e egy elemet úgy, hogy azt az ajánlattétel előtt megírom az ajánlattevőknek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattételi határidőt megelőzően nincs lehetőség afelhívás tartalmának módosítására. Amennyiben az ajánlatkérő engedélyezetttárgyalást, úgy nem nagy mértékben, de van lehetőség a feltételek módosítására,amennyiben az egyszerű eljárásban nincs tárgyalás, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.
1
…
5
6
7
…
9