Részajánlattétel és érvényesség

Kérdés: Egy több részre bontott közösségi rezsimes eljárásban az összesen nyolc részre tíz ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, mellyel kapcsolatban az alábbi problémák merültek fel. Van olyan rész, amelyre csak egy ajánlat érkezett. Kérdésem: ezt az ajánlatkérő a Kbt. 92/A. §-ának (1) bekezdésére is figyelemmel nyilváníthatja-e érvényesnek? Álláspontom szerint igen. Van olyan rész, amelyre több ajánlat érkezett, de csak egy érvényes van. E rész semmiképpen sem lehet érvényes, figyelemmel a Kbt. 92/A. §-ának (2) bekezdésére. Ettől függetlenül a további 3 rész tekinthető-e eredményesnek? Továbbá az eredménytelen részre következő eljárásban szintén közösségi rezsimes eljárás szükséges-e – függetlenül annak értékhatárától? Kérem, foglaljanak állást!
Részlet a válaszából: […] Válaszaink a kérdések sorrendjében a következők.– Igen, a külön rész külön is értelmezendő, ebben a részbenlehet eredményes az eljárás egy ajánlat miatt is.– Igen, ebben az esetben ez az adott rész leszeredménytelen, de a többi rész ettől függetlenül lehet eredményes....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Megjelenési kötelezettség tárgyaláson

Kérdés: A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás tárgyalásán az ajánlattevőnek kötelező-e megjelenni?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk a kérdésben az, hogy a tárgyaláson valómegjelenés szükséges, amennyiben az ajánlattevő nem jelenik meg, akkor atárgyalási jegyzőkönyv nem kerülhet egyeztetésre, a tárgyalásos eljárás nem ériel célját, továbbá nem áll be az ajánlati kötöttség sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Dokumentációban szereplő szerződésnek meg nem felelés

Kérdés: A beszerzés tárgya építési beruházás. Általános egyszerű eljárás, tárgyalás nélküli. A műszaki tartalom nagyon pongyolán van meghatározva, bejárás nincs. A csatolt vállalkozási szerződést, ha aláírjuk, akkor elismerjük, hogy van megfelelő besorolású vezetőnk, továbbá rendelkezünk meghatározott jogosítványokkal, bizonyítványokkal. A szerződéstervezet szerinti jogosítványaink nincsenek, a biztosításunk is csak sima építési biztosítás. Nem kell sehol nyilatkozni, hogy elfogadjuk a tervezetet, vagy mit akarunk módosítani, és nem kérik, hogy aláírva csatoljuk a pályázati anyagba. Mi van akkor a szerződéssel, ha megnyerjük a munkát? Az értesítőben megjelenő feltételeknek megfelelünk. A szerződésben meghatározottaknak nem, de azokat nem is kérik.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell a vonatkozónyilatkozatot. A törvény 70. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlatnaktartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlatifelhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Nyílt eljárásból tárgyalásos eljárás

Kérdés: Nyílt eljárás hogyan alakulhat tárgyalásossá?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2009. április 1-jét megelőzően hatályos szabályaiértelmében nemzeti eljárásrendben a nyílt eljárás ajánlati szakaszát követően,szigorú feltételekkel, de volt lehetőség tárgyalásra. Ez a lehetőség az újszabályozási rendben megszűnt. A nemzeti eljárásrendben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Ajánlati kötöttség tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban mikortól él az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttség vonatkozásában az alábbi szabályokatérdemes kiemelni, hogy a törvény szabályozását könnyebben át tudjuk tekinteni. Nyílt eljárás esetében az alábbi szabályok érvényesülnek:– a Kbt. 78. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatikötöttség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként – az ajánlatkérő vonatkozásában – Kbt. azalábbiakat tartalmazza:– az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Nyílt eljárásban tárgyalásos eljárás alkalmazása

Kérdés: Az ajánlati felhívás szerint az eljárás fajtája nyílt eljárás. Mit jelen akkor a felhívásnak az a kitétele, hogy az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat?
Részlet a válaszából: […]

A korábbiakban nemzeti eljárásrendben elvileg volt lehetőség szigorú feltételekkel tárgyalni nyílt eljárás esetében az ajánlatok bontását követően, de jelenleg ezt a szabályt már hatályon kívül helyezték.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Ajánlatok módosítása, visszavonása

Kérdés: Módosítható/visszavonható-e az ajánlat, és ha igen, meddig tehetjük ezt meg?
Részlet a válaszából: […] Igen, az ajánlattételi határidőig az ajánlat visszavonhatóés módosítható, hiszen nem állt be az ajánlati kötöttség. Tárgyalásos eljárás(és versenypárbeszéd, továbbá egyszerű eljárás tárgyalásos módja) esetében azajánlattételi határidőig van lehetőség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Tárgyalás mellőzése ajánlatkérői döntéssel

Kérdés: Egyszerű eljárásban dönthet-e úgy az ajánlatkérő, hogy nem kíván tárgyalni?
Részlet a válaszából: […] Igen, mind a 2009. március 31-éig, mind az azt követő újegyszerű eljárásban az ajánlatkérő ajánlattételi felhívásában közzétéve dönthetúgy, hogy nem kíván tárgyalni az eljárás során, azaz az ajánlattételt követőenbeáll az ajánlati kötöttség, az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] Az NFÜ tájékoztatása csupán figyelemfelhívó erejű, a Kbt.hatályos szabályozása ennek ellenére irányadó. A jogszabály módosításánakkezdeményezésére utalás sem jelenti a támogatott szervezetek jogsértését,legfeljebb informatív jellegű. A tájékoztatás azonban egy igen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
1
4
5
6
9