Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Egyszerű eljárásrendben valóban lesz lehetőség sajáteljárásrend kialakítására, de csak árubeszerzés és szolgáltatás megrendeléseesetén. A részletszabályok elkészítésére a 2011. évi CVIII. törvény 123. §-a adlehetőséget.A 123. § (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Véleményünk szerint a nyilatkozatminta az ajánlatidokumentáció része. A felhívásnak nem célja minden egyes részletkérdés pontosismertetése, a kötelező nyilatkozatminták részletezése, mellyel nincsellentmondásban, amennyiben az ajánlatkérő további nyilatkozatokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattevői javaslatok szerződéstervezethez

Kérdés: Kizárható-e törvényesen az a jog, hogy az ajánlattevő a dokumentációban szereplő szerződéstervezethez módosító javaslatokat tegyen? Az ajánlatkérő ezt adott eljárásban kizárta. Ilyenkor miért nevezzük szerződéstervezetnek azt a megállapodást, mely lényegében végleges?
Részlet az állásfoglalásából: […] A módosítási javaslatok megfogalmazására vonatkozó jogkizárásának jogszerűsége alapvetően attól függ, hogy milyen eljárást folytat leaz ajánlatkérő. Nyílt és meghívásos eljárásban nincsenek szerződésestárgyalások a felek között – a Kbt. ezt tiltó kógens...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. június 6.

Eljárás "főbb mennyisége"

Kérdés: Hogyan értelmezhető a dokumentáció azon megfogalmazása, hogy az eljárás főbb mennyisége? Főként akkor, ha a tárgy mellett erről e címszó alatt nem is rendelkezik?
Részlet az állásfoglalásából: […] Vélhetően ajánlatkérő analógiát alkalmazott, és az eljárás főtárgya mellett fő mennyiség megjelölését is szükségesnek ítélte. Oka lehettovábbá, hogy az 50. § részajánlattételi kötelezettséget megvizsgálva nemosztotta meg beszerzési tárgyát, és ezzel kívánja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. április 4.
Kapcsolódó címkék:  

Tárgyalási lehetőség egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárásban csak eldöntöm, hogy tárgyalok, és kijelölhetek egy időpontot, vagy vissza kell nyúlnom a közösségi szabályokhoz, és azt alkalmaznom? Mivel a hirdetményes tárgyalásos eljárás kétszakaszos, egyszerűben meg nem tudom kitölteni a részvételi felhívást, tehát egyszerű eljárásban csak akkor tárgyalhatok, ha megáll a hirdetmény nélküli jogalap?
Részlet az állásfoglalásából: […] Egyszerű eljárásban – mely egyszakaszos – az eljárástmegindító hirdetményben kell jelezni, hogy kíván-e tárgyalni az ajánlattevő.Sorrendileg tehát nem válik szét az eljárás két szakaszra, ugyanakkor azérvényesség vizsgálatát követően (kizáró ok, alkalmasság,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Jogszabály-alkalmazás ajánlati kötöttséggel kapcsolatban

Kérdés: Tárgyalásos eljárás esetén, illetve egyszerű eljárásban tárgyalás alkalmazásakor az ajánlati kötöttség a tárgyalás befejeződésével jön létre. Mindkét esetben alkalmazandó a Kbt. 83. §-ának (6) bekezdése? Vagyis az ajánlattevő hiánypótlás során – ajánlati kötöttség hiányában – sem módosíthatja az ajánlatának ott meghatározott részeit? Amennyiben ez igaz, akkor az ajánlati kötöttség a hiánypótlás során fennáll. Amennyiben a 83. § (6) bekezdése a fenti esetekben nem alkalmazandó, kérem jelöljék meg a pontos jogszabályhelyet!
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 83. §-ának (6) bekezdése az alábbiak szerintfogalmaz.A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinekmódosítását, amelyek az ajánlatkérő által – az ajánlati felhívásban vagy adokumentációban – megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. május 17.

Dokumentációkészítési kötelezettség

Kérdés: Kötelező-e ajánlati dokumentációt készíteni? Vannak-e olyan beszerzések, ahol nem?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 54. §-a nyílt eljárásban kötelezővé teszidokumentáció készítését. A dokumentációnak az ajánlattétellel kapcsolatosformai és tartalmi előírásokat kell tartalmaznia, ezen túlmenően ebben kellmegadni a közbeszerzési műszaki leírást, valamint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 26.

Közbeszerzési eljárás nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Társaságunk a Kbt. VI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást akar lefolytatni, nemzeti eljárásrendben, a közbeszerzés tárgya építési beruházás. Az eljárás típusa hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lenne. Kérdésünk, hogy a nemzeti eljárásrendben is a Kbt. 129-130. §-ai az irányadóak, mivel a nemzeti eljárásrendben erre külön utalást nem találtunk. A tárgyalásos eljárásra alkalmaznunk kell-e a két szakaszból álló eljárások közös szabályait is (Kbt. 100-121. §)? Az eljárás megindításához milyen hirdetménymintát kell kitöltenünk? Tudomásunk szerint a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény mintáját az 5/2009. IRM rendelet 3. melléklete tartalmazza. Ez viszont nem részvételi felhívás. Megtehetjük-e azt, hogy ajánlattételi felhívást jelentetünk meg, ahol meghatározzuk a részvételre jelentkezés feltételeit, és az első tárgyalás időpontját és menetét? Nem készítünk külön részvételi és ajánlattételi dokumentációt, hanem csak ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazna minden adatot. Kérdéseink az eljárás menetének lefolytatására irányulnának (ajánlatok bontása, elbírálása, eredményhirdetés stb.), ha általános egyszerű eljárásrendben hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni, vagyis a Kbt. mely szabályait kell figyelembe vennünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A nemzeti eljárásrend lehetőséget biztosít a közösségi eljárásrendbőleljárási szabályok "kölcsönvételére". Ez praktikusan azt jelenti, hogy aközbeszerzési törvény 251. §-ának (3) bekezdése alapján lehetőség van nyílt,meghívásos, versenypárbeszéd vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. március 16.

Ajánlatkérő javításainak terjedelme

Kérdés: Mi a határa annak, hogy valami nyilvánvaló számítási hiba? Ha az ajánlatkérő erre hivatkozással javít, és mi azzal nem értünk egyet, kérhetünk-e jogorvoslatot? Van-e valamilyen korlátja a gyakorlatban a javítási lehetőségnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A nyilvánvaló számítási hibát a Kbt. 84. §-a szabályozza. Arendelkezés szerint annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy aközbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (azalapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címke:

Részajánlattétel és érvényesség

Kérdés: Egy több részre bontott közösségi rezsimes eljárásban az összesen nyolc részre tíz ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, mellyel kapcsolatban az alábbi problémák merültek fel. Van olyan rész, amelyre csak egy ajánlat érkezett. Kérdésem: ezt az ajánlatkérő a Kbt. 92/A. §-ának (1) bekezdésére is figyelemmel nyilváníthatja-e érvényesnek? Álláspontom szerint igen. Van olyan rész, amelyre több ajánlat érkezett, de csak egy érvényes van. E rész semmiképpen sem lehet érvényes, figyelemmel a Kbt. 92/A. §-ának (2) bekezdésére. Ettől függetlenül a további 3 rész tekinthető-e eredményesnek? Továbbá az eredménytelen részre következő eljárásban szintén közösségi rezsimes eljárás szükséges-e – függetlenül annak értékhatárától? Kérem, foglaljanak állást!
Részlet az állásfoglalásából: […] Válaszaink a kérdések sorrendjében a következők.– Igen, a külön rész külön is értelmezendő, ebben a részbenlehet eredményes az eljárás egy ajánlat miatt is.– Igen, ebben az esetben ez az adott rész leszeredménytelen, de a többi rész ettől függetlenül lehet eredményes....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
4
5
6
…
10