Keretszerződésben alvállalkozó bevonása

Kérdés: Keretszerződés megkötésére irányuló eljárásban ajánlattevőként veszünk részt. A keretszerződés 4 éves időtartama, valamint a jellege miatt ugyanakkor nem látjuk előre, hogy milyen esetekben és milyen mértékben kell majd alvállalkozót bevonnunk. Az ajánlatkérő azonban a szerződés megkötésekor elvárja az alvállalkozók megnevezését és a teljesítési arány megadását. Hogyan oldható fel ez a helyzet?
Részlet a válaszából: […] A szerződés teljesítésére és a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozókra a Kbt. alábbi 138. § (3) bekezdését kell alkalmazni. Ezek a rendelkezések 2024. április 1-jén megváltoztak, ezért kikristályosodott jogértelmezés ezzel kapcsolatosan még nincs."138. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Űrlapok hiányosságainak kezelése az EKR-ben

Kérdés: Mi történik, ha a benyújtott űrlapot hiányosan töltöm ki? Az űrlap a főszabály, tehát kérdés, hogy lehet-e hiánypótoltatni minden elemét, vagy további nyilatkozattal kell pótolni a hiánypótlás során? Gondolunk itt arra, hogy maga a benyújtás ténye nem került rögzítésre.
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő számára az üresen megjelenő nyilatkozat űrlapon jelez a rendszer, feltüntetve, hogy az érintett nyilatkozatot az adott eljárási cselekménnyel be nem nyújtott nyilatkozatként kell kezelni.Amennyiben a rendszerben az ajánlatkérő egy nyilatkozat űrlap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzat státusza a közbeszerzésben

Kérdés: A helyi önkormányzat a gyermekétkeztetés tekintetében nem minősül közszolgáltatónak? Mert közszolgáltatóként a 2024. évi költségvetési törvény 74. § (2) bekezdése vonatkozna rá, és akkor 50 millió az árubeszerzés értékhatára, nem 15 millió.
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdés cd) pontja szerint tartozik a törvény hatálya alá az alábbiak szerint:"5. § (1) E törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek:cd) a helyi önkormányzat..."A közszolgáltatókra vonatkozó szabályozás a Kbt. 6. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.
Kapcsolódó címkék:    

Előzetes piaci konzultáció

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében kérdezni is lehet, vagy csak véleményt nyilvánítani és javaslatokat tenni?
Részlet a válaszából: […] ...előzetes piaci konzultáció célja a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerint elsősorban a gazdasági szereplők tájékoztatása, a minőségi eljárás-előkészítés:"28. § (4) A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Katalógusban szereplő termék rendelése

Kérdés: Mi a véleményük erről a szerződéses tartalomról nyílt eljárás keretében? "A vevő jogosult a közbeszerzési eljárás dokumentációjában megadott termékeken felül egyéb, az eladó termékkatalógusában szereplő, a beszerzés tárgyának megfelelő termékeket is megrendelni az eladótól."
Részlet a válaszából: […] ...nyílt eljárásban az ajánlatkérőnek pontosan meg kell határoznia a beszerzés tárgyát, annak a teljesítés során történő kiegészítésére nincs lehetőség, még akkor sem, ha ezt egyfajta automatizmusként kezeli a szerződés.Attól, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Online tárgyalás választása

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a tárgyalás során az ajánlattevő jelzi, hogy nem hajlandó a későbbiekben online tárgyalni, pedig azt az ajánlattevő kezdeményezte? Az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokban lehetővé tette az online tárgyalást, melyet az ajánlattevő ugyan elfogadott, de kérdés, hogy kezdeményezésére köteles-e az ajánlatkérő biztosítani is ezt a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalás szabályait a tárgyalásos eljárás esetében egyértelműen az ajánlatkérő határozza meg a Kbt. 87. § (2) bekezdése alapján:"87. § (2) Az ajánlattételi felhívás tartalmára a 84. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell, azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Hirdetmény-ellenőrzés

Kérdés: Mi értelme van az eredményhirdetésről szóló tájékoztató hirdemény-ellenőrzésének, amikor nincs is rajta mit ellenőrizni? Miért kell azért fizetni, ami egyébként az eljárási dokumentumokból következik?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény-ellenőrzési kötelezettséget a 44/2014. számú MvM rendelet 9. §-a írja elő, mely vonatkozik az összes eljárást megindító hirdetményre, eredményről szóló tájékoztatóra, szerződésmódosításról szóló tájékoztató hirdetményre az alábbiak szerint:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...származó terméket Magyarországon. A kérdés elsősorban akkor vetődhet fel, amikor az ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját kívánja igazolni. Azért vetődhet fel, hogy az alábbi Kbt. 98. § (2) bekezdésben jelölt kizárólagos jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Közbeszerzési eljárás mellőzése

Kérdés: Utólag van módunk arra, hogy jogorvoslattal megtámadjuk a szerződéskötést, amennyiben Kbt. mellőzésével kötötték azt a felek?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslati eljárás megindítására vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 148-150. §-ai tartalmazzák. Ezek szerint jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő, a részvételre jelentkező, vagy az egyéb érdekelt nyújthat be, akinek jogát vagy jogos érdekét az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Súlyos szerződésszegés bejelentése

Kérdés: Önkormányzat ajánlatkérő vagyunk. Szerintünk az egyik szerződő partnerünk súlyos szerződésszegést követett el, kötbérezni akarjuk, és erről hivatalos levélben tájékoztattuk. A partnerünk jelezte, hogy nem fogadja el a véleményünket, és pert fog indítani, ha mégis szerződésszegésre hivatkozással kötbérezzük. Ebben az esetben mikor kell a súlyos szerződésszegést bejelenteni a Közbeszerzési Hatóság részére? Hiszen nem ismert a per kimenetele.
Részlet a válaszából: […] ...súlyos szerződésszegés bejelentéséhez nem előfeltétel a bírósági határozat, ahhoz elegendő az ajánlatkérő tényközlése és eljárása a jogkövetkezmények érvényesítésére és az esetleges vitatás. Így összességében álláspontunk szerint a Kbt. 142. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.
1
28
29
30
442