252 cikk rendezése:
191. cikk / 252 Ügyvédi tevékenység a közbeszerzési törvényben
Kérdés: Ügyvédi tevékenység beszerzésénél mikor kell vagy nem kell figyelembe venni a közbeszerzési törvényt?
192. cikk / 252 Kizáró okokkal kapcsolatos igazolás gyorsított meghívásos eljárásnál
Kérdés: Gyorsított meghívásos eljárás kapcsán kérdezném a Kbt. 136. §-ával összefüggésben, hogy jól értelmezzük-e ajánlatkérőként a (3) bekezdést, mely szerint a kizáró okok tekintetében elegendő az egyszerű ajánlattevői nyilatkozat? A törvény szerint a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. Vagyis nem szükséges a Kbt. 63. §-a szerinti közjegyző előtt hitelesített nyilatkozat a megfelelő pontok: b), c), d), f), h), i) tekintetében?
193. cikk / 252 Szerződéskötés a Kbt. mellőzésével
Kérdés: Egy állami tulajdonú gazdasági társaság 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet, valamint ennek 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet szeretne egymással szerződést kötni. A kérdés az, hogy ez a két gazdálkodó szervezet a Kbt.-ben szabályozott eljárás mellőzésével megkötheti-e ezt a szerződést a Kbt. 2/A. § (1) bekezdésének fényében? A problémát az adja, hogy nem az (1) bekezdésben meghatározott 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérő köti a szerződést, hanem az ajánlatkérő maga is a 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérő által 100 százalékos tulajdoni hányaddal alapított gazdálkodó szervezet. Amennyiben van lehetőség a Kbt. szabályainak alkalmazása nélkül megkötni a szerződést, felmerül a kérdés, hogy a 2/A. § (1) bekezdés b) pontjában feltüntetett feltétel (a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százalékát az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik) a szerződéskötést követő egy évre vonatkozik akkor is, ha a szerződést mondjuk a maximális három évre kötnék?
194. cikk / 252 Támogatási igény el nem fogadásának következménye
Kérdés: Az önkormányzat uniós pályázati forrásból fedezné a közbeszerzés ellenértékét. Kiírja a tendert, és ezt követően derül ki, hogy az uniós támogatást nem kapja meg. Mi a teendő ebben az esetben?
195. cikk / 252 Tanácsadói díj megjelenítése a dokumentáció ellenértékében
Kérdés: Beépíthető-e a tanácsadói díj az ajánlati dokumentáció költségébe, illetve melyek építhetők be az említett költségkeretbe?
196. cikk / 252 Ajánlatkérő és alvállalkozó kapcsolata szerződéses jogviszonyban
Kérdés: Az alvállalkozó egy adott közbeszerzési eljárásban fordulhat-e közvetlenül az ajánlatkérőhöz akkor, ha például fizetési problémái adódtak a fővállalkozó vonatkozásában, egyáltalán: lehet-e közvetlen kapcsolat az alvállalkozó és az ajánlatkérő között a szerződés teljesítésének időszakában? Mi a hatályos szabályozás e körben?
197. cikk / 252 Dokumentáció átruházása, publikálása
Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlattétel feltételét képező dokumentáció másra nem ruházható át, és az nem is publikálható. Jogszerű-e ez a megkötés, és mi értendő a második tilalom alatt?
198. cikk / 252 Ellenszolgáltatás engedményezése
Kérdés: Milyen szabályok, illetve korlátok vonatkoznak arra az esetre, ha a közbeszerzési eljárás kötelezettje a jogosult részéről fizetendő ellenszolgáltatást (követelésállományt) engedményezni, illetve faktorálni kívánja? Annak ellenére, hogy a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályai szerint a kötelezettet csak értesíteni szükséges, tekinthető-e a faktorálás szerződésmódosításnak?
199. cikk / 252 Közbeszerzés értékének eltérése a szerződéstervezetben és a végleges megállapodásban
Kérdés: A kiírásban (dokumentációban) közzétett szerződéstervezetben a közbeszerzés értéke eltér a felek által az eljárás eredményeként megkötött megállapodásban szereplő értéktől. Melyik érték az irányadó?
200. cikk / 252 Irreálisan alacsony ár ajánlatkérői mérték és kamarai ajánlás függvényében
Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározta a szolgáltatás értékét, illetve arra szakmai (kamarai) ajánlás is létezik. Az ajánlattevőtől indokolást kért az ajánlatkérő az irreálisan alacsony ár körében. Az indokolást elfogadta annak ellenére, hogy a szolgáltatás ellenértékét az ajánlatkérő által meghatározottnál 14 százalékkal, a szakmai ajánlásban foglaltaknál pedig 25 százalékkal alacsonyabban jelölte meg az ajánlattevő. Megállapítható-e ebben az esetben a mérték alapján, hogy az ár irreálisan alacsony?
