Dokumentáció ellenértékének vizsgálata

Kérdés: Ha túl magasnak ítéli meg az ajánlattevő a dokumentáció megvásárlása után a dokumentáció ellenértékét (például annak értéke 200 000 forint + áfa), mit tehet? Ha ez jogsértés, akkor mi a jogsértés napja? Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő viszonya ne romoljon meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság esetleg kezdeményezhet-e hivatalból eljárást ez ellen?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 54. §-ának (5) bekezdése szerint a dokumentációellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történőrendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettelfelmerült költséget alapul véve kell megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Alvállalkozó munkaerő-piaci képzéseknél

Kérdés: Munkaerő-piaci képzések esetén alvállalkozónak minősül-e az a közreműködő, aki csak termet, műhelyt ad bérbe (más tevékenységet nem folytat a képzésben), de a bérlemény ellenértéke meghaladja a közbeszerzés értékének 10 százalékát, illetőleg ha az oktatónak (természetes személy) fizetett előadói díj (kvázi munkabér) meghaladja a 10 százalékot?
Részlet a válaszából: […] Mindkét esetben, tekintettel az érték tíz százalékára,alvállalkozónak minősül a Kbt. 4. § 1. pontjának megfelelően az ajánlattevő, haa közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, eszerződésre tekintettel fog szerződést kötni vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztása

Kérdés: Hulladékkezelési közszolgáltatás tekintetében részben visszterhes jellegű szerződés esetén kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására? A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzés ajánlati felhívás programjában meg kell-e jelölni az ártalmatlanítóhelyet (lerakóhelyet) akkor is, ha ez esetlegesen előnytelen helyzetet jelent az ajánlattevő(k)nek, következésképpen költségesebb szolgáltatást a településnek? Végül a 224/2004. Korm. rendeletben az ártalmatlanító hellyel kapcsolatos előírás értelmezhető-e több kijelölt ártalmatlanítóhely megjelölésére?
Részlet a válaszából: […] ...– azonban a hivatkozottjogszabályhely (4) bekezdése alapján csak az említett összetevőkre –, így ha azegyes elemeket a közszolgáltató ellenérték nélkül teljesíti, a Kbt. és a Hgr.előírásainak összevetése alapján a közbeszerzési eljárást nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Pénzügyi keret közzététele a dokumentációban

Kérdés: Az egyik ajánlati felhívásban szerepel: "Az ajánlati dokumentáció tartalmazza azt, hogy az ajánlatkérőnek az egyes termékcsoportokban mekkora a rendelkezésre álló pénzügyi keret, amit nem léphet túl. Ezt az ajánlattevő köteles figyelembe venni." Ezt csak a dokumentáció megvétele után tudjuk meg, és ha mégis ennek ismeretében úgy dönt, hogy neki nem éri meg, ki fizeti meg a dokumentáció árát? Visszakérheti-e azt az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...egyébként aKbt. rendelkezik, tételes felsorolást tartalmaz, hogy melyek azok a konkrét esetek,amelyekben a dokumentáció ellenértéke visszajár az ajánlattevő részére.Ennek megfelelően dokumentáció, valamint annak ellenértéketíz napon belül visszajár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Szerződéskötési díj kikötése

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációban jogszerűen írta-e le az ajánlattevőre vonatkozóan az eljáró szervezet a következőket: "A nyertes ajánlattevő a szerződés aláírását megelőzően a bruttó vállalási ár 1 százalékának megfelelő mértékű szerződéskötési díjat köteles megfizetni az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet részére. Aszerződéskötési díj megfizetése a szerződés aláírásának feltétele?"
Részlet a válaszából: […] ...atörvény és végrehajtási rendeletei az adott eljárási cselekményeknél konkrétanhatározzák meg (például: dokumentáció ellenértéke, hirdetmény feladásának díja,a jogorvoslati eljárás költsége stb.), ezen jogszabályi kötelezettségeken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Számítási hibák javíthatósága a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Nem igazán értem, hogy a számolási hibák javítása hogy maradt benne az új Kbt.-ben? Az eddigi tapasztalat az, hogy az ajánlatkérők fix átalányárat kérnek teljességi nyilatkozattal. Eddigi munkáim során a számolási hibák javításának lehetőségével akkor élnek a kiírók, ha nem az a cég adta az összességében legkedvezőbb ajánlatot, amelyiknek kellett volna, vagy pedig éppen túl kedvezőt adott. Mi a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...§-a értelmében úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesenmeghatározott értékeit alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket,valamint köteles a hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg,közvetlenül, írásban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Étkezési utalványok éves beszerzése

Kérdés: Intézményünk az étkezési utalványokat két üzletlánctól szerzi be. Az éves mennyiséget általában három részletben szoktuk megvenni. A jövőben ezt is "közbeszereztetni" kell? Ha igen, milyen formában? Minden alkalommal, vagy elég egyszer, az év elején?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzése az ügyletcélja, tehát az eljárás típusának megfelelően a becsült érték kiszámításakor azétkezési jegyek ellenértékét is bele kell számítani az értékbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Közbeszerzési eljárás harmadik személy teljesítése esetén

Kérdés: Ha a szolgáltatást a helyi önkormányzat rendeli meg, de az ellenértéket harmadik személy fizeti, le kell-e folytatni a közbeszerzési eljárást a Kbt. 2. §-ára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] Azon körülmény ellenére, hogy a közbeszerzés lebonyolítója harmadik személy, például a helyi önkormányzat, a visszterhesség feltétele fennáll. Amennyiben ebben az esetben nem állna fenn a visszterhesség feltétele, úgy egyszerű lenne "közvetítő" igénybevételével a Kbt.-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Jogszabályi hierarchia a közbeszerzésben

Kérdés: A jogszabályi hierarchiában a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás dokumentációjára miért nem a törvény (Kbt.) mérvadó?
Részlet a válaszából: […] ...kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették.Végül lényeges, hogy az ajánlattételi felhívásnak – egyebek mellett – tartalmaznia kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Dokumentáció megvásárlására

Kérdés: Fontos, hogy lehetőség legyen a dokumentáció elolvasására, és közös jelentkezés esetén nem tartjuk korrekt eljárásnak, hogy mindenkinek meg kelljen vásárolni a dokumentációt. Ennek ellenére miért teheti kötelezővé az ajánlatkérő a dokumentáció megvételét?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő a Kbt. 54. §-ának (2) bekezdése alapján teheti kötelezővé a dokumentáció megvételét, azaz előírhatja, hogy a dokumentáció megvásárlása az eljárásban való részvétel feltétele. Gyakori az ajánlati felhívások VI. 4. pontjában az a megfogalmazás, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.
1
24
25
26