Ajánlatkérő önkéntes reparálási lehetősége a Döntőbizottság előtti eljárásban

Kérdés: Reparálhat-e önként az ajánlatkérő a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban, miután nem adott helyt az előzetes vitarendezési kérelmünknek, és emiatt jogorvoslati eljárás kezdeményezésére kényszerültünk? Mi a teendő ilyen esetben, mire tarthatunk igényt? [Az ajánlatkérő először részletes érdemi ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben kérte az ajánlattevő jogorvoslati kérelmének elutasítását. Ezután váratlanul bejelentette, hogy az ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége tárgyában meghozott döntését visszavonja az ajánlattevő által indított jogorvoslati eljárásra tekintettel, és egyúttal hiánypótlási felhívást bocsátott ki, mert mind előzetes vitarendezési, mind jogorvoslati kérelmében azt sérelmezte az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás kibocsátása helyett az ajánlatot jogellenesen érvénytelenné nyilvánította. A Közbeszerzési Döntőbizottság erre – az eljárás okafogyottá válása miatt – a jogorvoslati eljárást megszüntette, és végzésében úgy rendelkezett, hogy az ajánlattevő részére vissza kell téríteni a lerótt igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.]
Részlet a válaszából: […] A hatályos jogszabályok és az Ákr.-hez fűzött kommentár tükrében a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ákr. 47. § (1) bekezdésének c) pontja alapján jogszerűen járt el, hiszen a Kbt. nem tartalmaz az Ákr.-től eltérő speciális rendelkezéseket az adott tényállásra nézve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Üzleti titok jogszerűtlenségének támadása előzetes vitarendezés keretében

Kérdés: Amennyiben iratbetekintés során azt tapasztaljuk, hogy titkosak ezek a dokumentumok, kérhetjük-e előzetes vitarendezésben a titkosítás feloldását, az ajánlat érvénytelenítését? (Sajnos több esetben is bebizonyosodott, hogy a leírások titkosításával nincs lehetőség szakmai szempontból megvizsgálni a megajánlott termékeket, pedig döntő tényező lehet az elbírálásban.)
Részlet a válaszából: […] Igen, nincs annak akadálya, hogy az üzleti titok indokolása alapján az ajánlattevő annak jogszerűtlenségét támadja előzetes vitarendezés keretében, melynek lehet az a következménye, hogy hiánypótlás keretében az ajánlattevő feloldja azt.(Kéziratzárás: 2021. 06. 09...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.
Kapcsolódó címkék:  

Iratbetekintés üzleti titok feloldását követően

Kérdés: Mivel az iratbetekintés nem eredményes a titkosítás miatt, a feloldást követően van-e lehetőség a korábban kért iratbetekintésre? Ezt az igényünket az iratbetekintési kérelemben kell szerepeltetnünk, vagy a vitarendezésre adott válasz után van lehetőségünk újbóli iratbetekintési kérelmet beadni? Hogyan számítjuk ebben az esetben a határidőket? Mi a pontos ügymenet ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az iratbetekintés határidőn belül volt, majd az előzetes vitarendezésre válaszul az ajánlatkérő újabb felvilágosítást kért, és végül hiánypótlás keretében az ajánlattevő az üzleti titkot feloldotta. Ebben az esetben valójában nem bocsát ki új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.
Kapcsolódó címkék:  

Önkéntes hiánypótlási módok

Kérdés: Az önkéntes hiánypótlást már nem tudtuk feltölteni, ezért egyéb kommunikációban csatoltuk. Ezt az ajánlatkérő nem fogadta el annak ellenére, hogy ő maga is jelezte, hiánypótlást fog kiírni. Mi volt az oka, hogy nem írta ki? Esetleg van-e arra lehetőség más ilyen esetben, hogy az EKR-ben megnyissuk ezt a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] Az önkéntes hiánypótlással kapcsolatos legfontosabb szabály, hogy nincs lehetőség arra, hogy nyitva álló hiánypótlási határidő nélkül az ajánlattevő hiánypótoljon. Az ok praktikus, hiszen ha bármeddig lehetne hiánypótolni, nem lenne vége a bírálatnak, bármikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Szerződéskötés előzetes vitarendezéssel nem érintett szerződésrész esetén

Kérdés: Megköthetem-e az építési beruházásra irányuló szerződést, ha két részben előzetes vitarendezést kezdeményeztek, de a harmadik részben meg lehetne azt kötni? Nem egyértelmű számunkra a szabályozás.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 80. § (5) bekezdése egyértelműen lehetővé teszi a szerződés megkötését, amennyiben részajánlattétel lehetséges volt. A feltétel arra vonatkozik, hogy abban az esetben nem lehet megkötni a szerződést, ha többrészes eljárás esetében az adott, előzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Összegzés javítása bírálóbizottság általi elírás miatt

Kérdés: Amennyiben nem az ajánlattevő oldalán felmerült hiba miatt van változás az adatokban, hanem a bírálóbizottság írta el az összegzésben foglaltakat, javíthatom-e azt, és ez módosításnak minősül-e? Mivel emiatt eredménytelen az eljárás, ilyen változás lehet-e az összegzés javításában/módosításában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 79. §-ának (4) bekezdése nem határolja le, hogy csak abban az esetben lehet összegzést módosítani, ha a bírálat során változás történik, mert például előzetes vitarendezés következtében, valamely ajánlattevő hiánypótlását követően mégis érvényes lesz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Iratbetekintés biztosításának módja

Kérdés: Biztosíthatom-e az iratbetekintést elektronikusan úgy, hogy valóban csak és kizárólag az a dokumentum kerül bemutatásra, amely nem üzleti titok, és amelynek megtekintéséhez a betekintő ajánlattevőnek joga van?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintést a Kbt. 41. §-ának (2) bekezdése egyértelműen nem az elektronikus kommunikáció részévé teszi, melyet megerősít a 45. § (1) bekezdése, ahol kifejezetten személyes megjelenést ír elő a jogszabály az alábbiak szerint.A Kbt. 41. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
Kapcsolódó címke:

Írásbeli összegzés módosítása

Kérdés: Van-e lehetőség az írásbeli összegzés többszöri módosítására, ha az első módosítás után is szükséges változtatni azon, több előzetes vitarendezés eredményeként? Ha csak egyszer lehet módosítani, hogyan járjon el az ajánlatkérő jogszerűen ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 79. §-ának (4) bekezdése értelmében egy módosítási lehetőség engedélyezett, melyet külön ki is emel a hivatkozott szabály az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az írásbeli összegzést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Jegyzőkönyv megküldése tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő részére

Kérdés: A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdése alapján a tárgyalási jegyzőkönyvet azoknak kell megküldenem, akik a tárgyaláson részt vettek. A tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő azonban kéri a küldést, méghozzá előzetes vitarendezés keretében. Elküldhető-e a jegyzőkönyv a kérelmezőnek anélkül, hogy a másik két gazdasági szereplő ne indítson előzetes vitarendezési eljárást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében a cél a legkedvezőbb feltételekkel történő szerződéskötés tárgyalásos eljárásban, melynek feltétele, hogy a gazdasági szereplő a tárgyaláson részt is vegyen a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése szerint. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére

Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
Részlet a válaszából: […] Az érintett esetben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást nem tudja lezárni, mivel az általa nyertesnek nyilvánított ajánlattevőn kívül más ajánlattevőt nem hívott fel a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtására. Ennek következtében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.
1
6
7
8
18