Összegzés indokolásának részletessége

Kérdés: Milyen részletességgel kell az összegezést indokolni?
Részlet a válaszából: […] A Döntőbizottság gyakorlata szerint az ajánlatkérőnek az összegezésben érthetően és egyértelműen kell megjelölnie az érvénytelenség indokát, ugyanis az ajánlattevők az összegezés alapján tudják megjelölni a kifogásolt ajánlatkérői döntéseket, és döntést hozni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.
Kapcsolódó címkék:    

Szakemberek közötti átfedés kizárása

Kérdés: Kiegészítő tájékoztatást kértünk. Az ajánlatkérő válasza szerint nem lehetséges, hogy átfedés legyen a szakemberek között. Ez jogszerű? Mi a véleményük, mit tehet ebben az esetben az a gazdasági szereplő, aki nem az azonnali jogorvoslatot kívánja választani? Mivel érvelhet? (Több jogeset is ismert e témakörben.)
Részlet a válaszából: […] A szakemberek közötti átfedés az eljárás szakaszában véleményünk szerint versenykorlátozó, amennyiben megjelenik mint korlátozó feltétel az eljárást megindító felhívásban. Valóban több esetben is foglalkozott a kérdéssel a jogorvoslati fórum. Ennek azonban az volt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.
Kapcsolódó címkék:      

Szerződéskötés engedélyezése

Kérdés: Mi a feltétele a szerződéskötés engedélyezésének? A közelmúltban megjelent ügyben gyermekprogramhoz kötődő egyéb jogszabályok miatt engedték. Ezek szerint nem csak nemzetbiztonsági oka lehet a szerződéskötés engedélyezésének?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 156. §-ának (4) bekezdése nemcsak nemzetbiztonsági okból, hanem ennél általánosabb okból, jelesül kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek miatt teszi lehetővé a szerződés megkötésének engedélyezését az alábbiak szerint:Ha halasztást nem tűrő, kiemelkedően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.
Kapcsolódó címkék:          

Iratbetekintés két ajánlattevő azonos közbeszerzési tanácsadójaként

Kérdés: Mindkét ajánlattevő tanácsadója ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó. A tanácsadó bemehet-e mindkét ajánlattevő nevében iratbetekintésre? Ha csak az egyik ajánlattevő nevében megy be, akkor a másik használhatja-e az információt, hiszen az iratbetekintő fél is ugyanaz volt?
Részlet a válaszából: […] A választ először kezdjük azzal, hogy ugyan tételes jogi rendelkezést nem sért, ha ugyanaz a két fél közbeszerzési tanácsadója, ugyanakkor két ajánlattevő összejátszását közvetlen módon elősegíti, és egyben igazolja is, ha ugyanaz a tanácsadó tölti fel az eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.
Kapcsolódó címkék:    

Jogorvoslati eljárás kezdeményezésének határideje

Kérdés: Az ajánlattevő uniós nyílt eljárásban jogorvoslati eljárást kíván kezdeményezni, melyről előzetes vitarendezésben értesítette az ajánlatkérőt. Számításaink szerint az előzetes vitarendezések nagyon koraiak, tehát igazolható, hogy a kezdeményező már 15 napja ismeri az ajánlatkérő válaszát. Indíthat-e jogorvoslati eljárást?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően a Kbt. 148. §-ának tudomásra jutással kapcsolatos szabálya értelmezéséről szól. A főszabály valóban a tudomásra jutástól számított 15 napon belüli eljáráskezdeményezés.A Kbt. 148. §-ának (3) bekezdése alapján a kérelem – a (4)–(5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.
Kapcsolódó címkék:    

Jogorvoslat hirdetmény kifogásolására

Kérdés: Előzetes vitarendezési kérelmünket elutasította az ajánlatkérő elkésettség miatt. Jogunk van kifogásolni a hirdetményt, annak ellenére, hogy jogorvoslati eljárásban nem támadtuk meg?
Részlet a válaszából: […] A jogorvoslati eljárás megindításának az előzetes vitarendezés nem feltétele. Az előzetes vitarendezést határidőben kell kezdeményezni, mely hirdetménnyel kapcsolatos kifogás esetében a Kbt. 80. § (1) bekezdésének ba) pontja szerinti határidők érvényesülnek. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.
Kapcsolódó címkék:            

Alvállalkozói teljesítés korlátja építési beruházásoknál

Kérdés: A Kbt. tavalyi módosítása eltörölte a 65%-os alvállalkozói teljesítési korlátot építési beruházások esetén. Miért volt erre szükség? A korábbi szerződésekre milyen hatással van ez a változás?
Részlet a válaszából: […] 2018. november 19-étől valóban törölték a Kbt. 138. § (1) bekezdésének utolsó két mondatát, mely bekezdés tartalma a módosítás hatálybalépésétől az alábbi:A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás számítási hiba sikertelen vagy nem megfelelő javítása esetén

Kérdés: A számítási hiba javítása az ajánlatkérő feladata az új szabályok alapján. Mi annak a következménye, ha ez a javítás nem sikerül, vagy nem úgy sikerül, ahogyan azt az ajánlatkérő elvárta volna? Mi a helyzet, ha az ajánlatkérő igénye nem megfelelő, mert az ajánlatkérő is rosszul számol? Egyéb kommunikációban jelezze ezt az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] 2019. április 1-jétől már a közbeszerzési törvény is tartalmazza a kérdésben jelzett kormányrendeleti szabályozást, melynek értelmében az ajánlatkérő jelöli meg a hibát és a javítandó értéket, melyet az ajánlattevő javít az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Jogorvoslati eljárás kilátásba helyezésének jogkövetkezményei

Kérdés: Lehet-e bármilyen jogi következménye az eljárás során annak, ha egy ajánlattevő jogorvoslati eljárással fenyegetőzik?
Részlet a válaszából: […] A jogorvoslati eljárással fenyegetőzés gyakori olyan esetben, amikor előzetes vitarendezés keretében az ajánlattevő arra hívja fel a figyelmet, hogy a szándékai komolyak, akár a jogorvoslati fórumig is elmegy az igazát keresni. A kérdés feltehetően arra vonatkozik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlatkérő kötelezettsége az ún. egyéb kommunikációs cselekmény körében

Kérdés: Miért nem válaszol az egyéb kommunikációmra az ajánlatkérő, ha azt szeretném megtudni, hogy mikorra várható az eljárás eredménye, ugyanis már letelt a 60 nap?
Részlet a válaszából: […] Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben az ún. egyéb kommunikációs cselekmény valójában technikai segítség az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti kommunikációban, de semmilyen kötelezettséget nem keletkeztet az ajánlatkérőre nézve. Gondoljunk például az előzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
7
8
9
…
18