Fedezet módosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő az EKR „Előkészítő iratok” űrlapjának „Rendelkezésre álló fedezet (nettó értékben)” mezőjében tévesen a támogatási szerződés szerinti teljes projektköltséget rögzítette. A közbeszerzés tárgyára, azaz az építési munkákra ténylegesen rendelkezésre álló fedezet ennél lényegesen alacsonyabb. A téves összeg a mezőben megadott finanszírozási alapadatokból számítódott. A helyes összeget az ajánlatkérő több irata egyezően tartalmazza, például a polgármester nyilatkozata a közbeszerzési eljárás előkészítéséről vagy a támogatási szerződés költségvetése, amelyben az építéshez kapcsolódó költségsor külön szerepel. Ezeket az iratokat az ajánlatkérő az ajánlatok bontását megelőzően feltöltötte az EKR-be az eljárás előkészítő dokumentumai között. Mivel az ajánlatkérő a fedezet bontáskori közlését választotta, az EKR a bontási jegyzőkönyvben automatikusan az űrlapon rögzített, téves (magasabb) összeget ismertette. Módosítható-e a fedezet összege? Amennyiben igen, lefelé történő módosítás esetén a Kbt. 75. § (4) bekezdésének alkalmazásában melyik adat minősül a fedezet igazolására szolgáló, „az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adatnak”? Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontját a feltöltött dokumentumokkal igazolt, valós fedezetre hivatkozva, tekintettel arra, hogy a bontáskor magasabb összeg került ismertetésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 2026. szeptember 17-i, a közbeszerzési eljárások előkészítéséről szóló útmutatója rögzíti: a fedezet tekintetében – ellentétben a becsült értékkel – az ajánlatkérőnek lehetősége van a későbbi módosításra,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Közvilágítás-korszerűsítés minősítése

Kérdés: Önkormányzatunk a közvilágítás korszerűsítését szeretné megvalósítani a településen, két részre osztva. Az egyik rész a már meglévő lámpatestek cseréje (114 db), a másik a település lámpatestekkel történő bővítése (74 db). A pályázati szabályozás miatt kell külön kezelnünk a cserét és a bővítést. Magyar Falu Pályázaton támogatást nyertünk, melyből teljes egészében megvalósítható a lámpatestek cseréje. Mivel az MFP-pályázaton kizárólag ez utóbbit lehet elszámolni, így azt nettó 28.000.000 Ft becsült értéken a támogatásból, építési beruházásként valósítanánk meg. A 74 darab lámpatest kiépítését – a már meglévő állomány bővítését – nettó 8.200.000 Ft becsült értéken önerőből hoznánk létre. Lehetőségünk van-e arra, hogy 3 árajánlatos saját beruházás folyamán bonyolítsuk le a beruházást elvégző cég kiválasztását? Véleményünk szerint a közutak már meglévő lámpáinak cseréje, valamint bővítése építési beruházásként értelmezhető, és mint olyan, nem éri el a közbeszerzési értékhatárt.
Részlet az állásfoglalásából: […] A közvilágítás-korszerűsítés, mint projekt, a jelenlegi joggyakorlat alapján bármelyik közbeszerzési tárgyba tartozhat, nem határozható meg egy egységes közbeszerzési tárgy, amely valamennyi közvilágítás-korszerűsítésre irányadó. Az esetek többségében ezek a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.

Referenciaigazolás közös ajánlattételkor

Kérdés: Ajánlatkérőként nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le építési beruházásra. Az egyik közös ajánlattevőnk két tagból áll, ahol a két tag egymás részére kiállított egy-egy referenciaigazolást csatolt a referenciakövetelmény teljesítésének igazolására. A közös ajánlattevők igazolhatják a referenciát a saját maguknak kiállított referenciaigazolással?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján építési beruházás esetén a korábbi teljesítésre vonatkozó alkalmassági követelmény (referencia) igazolási módja kötelező jelleggel a referencialevél, akár nemzeti, akár uniós eljárási rendben folytatják...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.

Építési beruházás egybeszámítása

Kérdés: Az ajánlatkérő a jelen költségvetési évben új split klímák telepítését és meglévő (elavult) split klímák cseréjét tervezi megvalósítani. Az ajánlatkérő jól gondolja-e, hogy a meglévő split kímák cseréje árubeszerzésnek tekintendő, azonban az új split klímák telepítését (amely faláttöréssel, kondenzvíz elvezetése miatti csatornakiépítéssel, elektromos bekötéssel jár) a Kbt. 1. számú melléklete (fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák) szerinti építési beruházás keretében kell megvalósítani, és ez esetben a két típusú beruházást nem kell egybeszámítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az első kérdés a beszerzés tárgyának azonosítása. Ugyanis a Kbt. 1. számú mellékletében foglaltakkal szemben az új klímaberendezések telepítését azért lehetne árubeszerzésnek tekinteni, mert a klímák számviteli szempontból nem kerülnek ráaktiválásra az épületre, mivel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.

Építési beruházás egybeszámítása

Kérdés: Az ajánlatkérő a jelen költségvetési évben új splitklímák telepítését és meglévő (elavult) splitklímák cseréjét tervezi megvalósítani. Az ajánlatkérő jól gondolja-e, hogy a meglévő splitkímák cseréje árubeszerzésnek tekintendő, azonban az új splitklímák telepítését (amely faláttöréssel, kondenzvíz elvezetése miatti csatornakiépítéssel, elektromos bekötéssel jár) a Kbt. 1. számú melléklete (fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák) szerinti építési beruházás keretében kell megvalósítani, és ez esetben a két típusú beruházást nem kell egybeszámítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az első kérdés a beszerzés tárgyának azonosítása. Ugyanis a Kbt. 1. számú mellékletében foglaltakkal szemben az új klímaberendezések telepítését azért lehetne árubeszerzésnek tekinteni, mert a klímák számviteli szempontból nem kerülnek ráaktiválásra az épületre, mivel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 15.

Tartalékkeret

Kérdés: Építési beruházási szerződésben tartalékkeretet kötöttünk ki 10%-os mértékben. A beruházás során különböző pótmunkák merültek fel, melyekre a vállalkozótól árajánlatot készített. Az árajánlat számunkra megfelelő, belefér a 10%-os keretbe. Elegendő, ha ezt visszaigazoljuk a vállalkozónak, és engedélyt adunk a pótmunkák elvégzésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tartalékkerettel kapcsolatos rendelkezéseket az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/ 2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. § (1)–(5) bekezdései tartalmazzák. A Korm. rendelet az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.

Szerződésmódosítás

Kérdés: Meglevő iskolaépület tetőszerkezetének cseréjére közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó jelezte, hogy födémmegerősítés is szükséges, amire eredetileg nem gondoltunk, nem terveztük be. Árajánlatot kértünk be a vállalkozótól, aki az eredeti szerződési összeg 25%-os értékén tett árajánlatot. A megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazható-e a 141. § (4) bekezdés c) pontja?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja három feltételt kíván meg ahhoz, hogy ez a szerződésmódosítási lehetőség/jogalap alkalmazható legyen:ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.

Építési beruházás értelmezése

Kérdés: Helytálló-e az az ajánlatkérői értelmezés, hogy a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében építési beruházás beszerzésére vonatkozó kivételi kör alkalmazása kizárólag egy meghatározott ajánlatkérő kör, nevezetesen a büntetés-végrehajtási intézetek esetében alkalmazható, figyelemmel a 9/2011. (III. 23.) BM rendelet 1. § és 1. melléklet 41. pontjának alábbi fordulatára: „Építőipari tevékenység kizárólag a büntetés-végrehajtás vonatkozásában”.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. nem tartalmaz megkötést, azaz az alábbi szabály szerint a 111. § j) pontja általános értelemben alkalmazható, amennyiben a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében történik az építési beruházás.„111. § j) fogvatartottak kötelező foglalkoztatása...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.

Szerződésmódosítás

Kérdés: Meglévő óvodaépület tetőszerkezetének cseréjére közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó jelezte, hogy födémmegerősítés is szükséges, amire eredetileg nem gondoltunk, nem terveztük be. Árajánlatot kértünk a vállalkozótól, aki az eredeti szerződési összeg 25%-os értékén tett árajánlatot. Kérdésünk az, hogy a megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazható-e a 141. § (4) bekezdés c) pontja?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja három feltételt kíván meg ahhoz, hogy ez a szerződésmódosítási jogalap alkalmazható legyen:ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;cb) a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 10.

Tartalékkeret

Kérdés: Építési beruházási szerződésben tartalékkeretet kötöttünk ki 10%-os mértékben. A beruházás során különböző pótmunkák merültek fel, melyekre a vállalkozótól árajánlatot kértünk. Az árajánlat számunkra megfelelő, belefér a 10%-os keretbe. Elegendő, ha ezt visszaigazoljuk a vállalkozónak, és engedélyt adunk a pótmunkák elvégzésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tartalékkerettel kapcsolatos rendelkezéseket az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. § (1)–(5) bekezdései tartalmazzák. A Korm. rendelet az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 10.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
9