Kbt. 115. §-a szerinti eljárás építési beruházások esetén

Kérdés: Építési beruházások esetén hogyan változtak meg a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...az új (6) és (7) bekezdése irányadók a kérdésben.A törvény 115. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az ajánlatkérő – választása szerint – a közbeszerzési eljárást lefolytathatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Műszaki-szakmai alkalmassági szempont mellőzhetősége a felhívásból

Kérdés: Az év elején megjelent uniós nyílt közbeszerzési eljárás felhívása alapján szeretnénk ajánlatot tenni. A felhívásból úgy látjuk, hogy az ajánlatkérő nem írt elő műszaki-szakmai alkalmassági szempontot, ugyanakkor ennek indokát nem adta meg. A dokumentációt még nem váltottuk ki, mert úgy látjuk, hogy így bárki indulhat a tenderen, a mi referenciánk és felkészült szakembergárdánk nem jelent számunkra előnyt. Mit javasolnak, kérdezzünk rá erre az ajánlatkérőnél? Jogszerű így ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek során meg kell határozni, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerint mely körülmények megléte, illetve hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Tárgyalásos eljárás eredménytelenné nyilvánítása a Kbt. módosítása miatt

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban tettünk ajánlatot január elején. Az eljárást tavaly novemberben indította az ajánlatkérő meghatározott karbantartási szolgáltatás nyújtására vonatkozóan. Eredetileg hárman jelentkeztünk, de csak bennünket kért fel az ajánlatkérő ajánlattételre. Szeretnénk tudni, hogy a Kbt. januári módosítása – miszerint ha nincs legalább két ajánlat, akkor az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani – vonatkozik-e erre az eljárásra is? Hiába dolgoztunk?
Részlet a válaszából: […] ...körülmények, továbbá nyilvánvalóan a piaci ismeretei alapján dönthet arról, hogy a verseny hiányát eredménytelenségi okként értékeli, és ez esetben megismétli eljárását, vagy a beszerzés halaszthatatlan jellege vagy az adott beszerzési piac specialitásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Alvállalkozói kifizetésekkel kapcsolatos szerződésmódosítási kötelezettség

Kérdés: Az új alvállalkozói kifizetésre vonatkozó változást kötelező alkalmazni, tehát gyakorlatilag minden szerződést módosítanunk kell?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése hatálybalépésére vonatkozó szabály az alábbiak szerint szól:Építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére a kormányrendelet a Ptk. 6:130. §-ának (1)–(3) bekezdésétől eltérő, sajátos szabályokat állapíthat meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Rezsimváltást eredményező szerződésmódosítás lehetősége

Kérdés: Módosítható-e a szerződés, ha a módosítás eredményeként elért szerződéses érték már eléri a közösségi értékhatárt? Tehát ha összeadom az eredeti becsült értékkel, akkor már eléri a közösségi rezsimet. Ebben az esetben lehet módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás részben rendezte ezt a kérdést.A törvény 141. §-ának (2) bekezdésében a kis értékű, ún. de minimis változás esetében egyértelművé teszi a kérdést az új szabály, mely szerint nem lehet értékhatárt lépni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Két, eltérő kivételi kör alkalmazása

Kérdés: Ha kutatás-fejlesztés céljából szeretnénk szolgáltatást és árut is venni, alkalmazhatunk-e külön-külön két különböző kivételt?
Részlet a válaszából: […] ...körétől, árura is kiterjeszti a kivételi kört.A Kbt 111. §-ának v) pontja értelmében a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő, a kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból megvalósuló beszerzésekre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Szerződéses kikötés jogszerűsége keretszerződés esetén

Kérdés: Elfogadható-e az alábbi szerződéses feltétel egy közbeszerzési eljárásban: "A felek a szerződést a szerződéskötés időpontjától számítva 12 hónapos időtartamra, vagy a nettó 10 000 000 forint keretösszeg kimerítéséig terjedő határozott időtartamra kötik." Ez az ajánlatkérőt semmire sem kötelezi, az ajánlattevőnek pedig – szélsőséges esetben – 12 hónapig rendelkezésre kell állnia úgy, hogy nem kap megrendelést. (A Kbt. 58. §-a szerinti opcionális részt sem határozhatja meg az ajánlatkérő bármilyen mértékben – tekintettel a Kbt. alapelveire.)
Részlet a válaszából: […] ...vagy lehívást kíván eszközölni, amelyet a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek a szerződés időtartama alatt vagy a keretösszeg mértékéig kell a szerződés rendelkezései szerint teljesítenie. Ilyen lehet például papír- vagy irodaszer-szállítási szerződés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Klasszikus ajánlatkérő háromajánlatos eljárása központosított közbeszerzésben

Kérdés: Klasszikus ajánlatkérőként kell-e alkalmaznom a háromajánlatos eljárást központosított közbeszerzésben, ha saját hatáskörben szerzek be, mert a keretmegállapodást nem tudom használni?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. kormányrendelet értelmében központosított közbeszerzés esetében a kormányrendelet szabályai nem alkalmazandók. Azonban esetünkben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének aránya

Kérdés: Előírhatom-e az 50 százalékos szabály alkalmazása mellett, hogy azokra az ajánlattevő nem vehet igénybe kapacitást nyújtó szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos szövege szerint építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 százalékát. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Ajánlattevő nyilatkozata az ajánlati részek sorrendisége vonatkozásában

Kérdés: Nyilatkozhat-e az ajánlattevő az ajánlattételt követően arról, hogy a későbbiekben milyen sorrendben vegye figyelembe az ajánlatkérő az ajánlatát az egyes részek vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...felbontása után megjelöli az ajánlatkérő számára az érintett szerződés részeinek azon rangsorát, amely szerint az ajánlatát értékelni kell. Ez semmilyen módon nem tekinthető felvilágosításnak, hanem valójában olyan lényeges módosítást képez, amely inkább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
92
93
94
304