Százalékos környezetvédelmi követelmény teljesítése

Kérdés: Hogyan kell a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet grafikai papírra vonatkozó százalékos követelményét teljesíteni keretmegállapodás esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül gyakorlatias, hiszen a közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet általánosan fogalmaz akkor, amikor százalékos követelményeket ír elő a közbeszerzés környezetvédelmi tartalma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Iratbetekintés korlátai

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban második helyen végeztünk. Úgy tudjuk, hogy az ajánlatkérő behívta a nyertes ajánlattevőt szerződéskötésre, de szerintünk a nyertes ajánlattevő nem tudja teljesíteni a szerződéskötési feltételeket. Lehet iratbetekintést kérni, hogy megnézhessük, valóban benyújtotta-e az előírt iratokat?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintésnek szigorú szabályai vannak, mert egyrészt az átláthatóság és nyilvánosság elvét biztosítja, másrészt figyelembe veszi az érintett gazdasági szereplő üzleti érdekeit, harmadrészt az ajánlatkérő jogát a közbeszerzési eljárás gyors befejezéséhez. A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Ajánlat visszavonása

Kérdés: Vissza kell-e vonnom azt az ajánlatot, amit először tettem, de a tárgyalást követően új ajánlatot teszek, vagy egyszerűen új ajánlatot nyújtok be?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően a Kbt. alábbi 55. § (7) bekezdésének könnyen félreérthető szabályára utal, amely szükségessé teszi a korábbi ajánlat visszavonását az új ajánlat benyújtását megelőzően. Ez az alábbi szabály azonban arra az esetre vonatkozik, amikor az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Verseny újranyitása keretmegállapodásban

Kérdés: Technikailag megoldható-e, hogy az EKR-ben versenyt nyissak akkor, amikor csak egy ajánlattevőm van? Mivel ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a beszerzési tárgyon a tárgyalás során módosítsunk, ezért lenne erre szükség. Eredetileg a terv az volt, hogy több keretmegállapodásos partnerrel kötünk szerződést, de a többi ajánlat érvénytelen lett.
Részlet a válaszából: […] Egy ajánlattevő esetében a Kbt. sem teszi lehetővé a verseny újranyitását, hanem a 105. § (1) bekezdése értelmében vagy közvetlen megrendeléssel, vagy írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel. A Kbt. 105. § (1) bekezdése eleve utal arra az esetre, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

EEKD kitöltése

Kérdés: Amennyiben egy közbeszerzési eljárásban közös ajánlattevők tesznek ajánlatot, azonban azok közül mindegyik csak egy-egy alkalmassági követelménynek felel meg, mivel a közös megfelelés megengedett, abban az esetben az EEKD alfa-szakaszt hogyan szükséges kitölteni? Mivel nem felelnek meg valamennyi alkalmassági követelménynek, igent nem jelölhetnek.
Részlet a válaszából: […] Az alfa-szakasz kitöltésének gyakorlata vegyes. Jellemzően, amennyiben a teljes konzorcium megfelel az alkalmassági követelményeknek – mely esetben egyáltalán tehető ajánlat –, úgy az ajánlatkérők részéről elvárás, hogy az alkalmassági követelményeknek való megfelelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

150 napos szabály

Kérdés: Tavaly november közepén indult közbeszerzési eljárás esetében már a 70. § (2a) bekezdése és a Kbt. 75. § (1) bek. c) pontja az irányadó a 150 napos szabállyal. A decemberi ajánlattételi határidőtől számítva már közel a 160. napnál tartunk, a bírálati szakasz még mindig tart. Az ajánlati kötöttség 60 nap, eddig kétszer szólította fel az ajánlatkérő az ajánlattevőket ajánlataik további 60 nappal történő fenntartására, legutóbb a 120. nap letelte előtt kellett nyilatkozni, hogy további 60 napig (tehát a 180. napig) fenntartják-e az ajánlattevők ajánlataikat, közvetlenül a 150. nap letelte előtt nem történt nyilatkozattételre felhívás. Ebben az esetben hogyan értelmezendő a 150 napos szabály? Ha az eljárás során az értékelési szempontokra tekintettel a végig legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő minden alkalommal úgy nyilatkozott, hogy fenntartja az ajánlatát, és ez az ajánlattevő állt a 150. napon is az első helyen, akkor az ajánlatkérőnek már csak kizárólag arra van lehetősége, hogy eredményes közbeszerzési eljárás esetén ezen legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevővel kössön szerződést? Illetve amennyiben időközben – még a 180. nap letelte előtt – esetleg érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatát, akkor kihirdetheti az értékelési szempontokra figyelemmel utána következő legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevőt nyertesként, és megkötheti vele a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 75. § (1) bekezdés c) pontjának értelmezését teszi szükségessé.„75. § (1) Eredménytelen az eljárás, hac) * az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Bírálati cselekmények sorrendje

Kérdés: Az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bek. szerint a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának benyújtására. Az igazolások benyújtásra kerültek. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha mindezek után a következő eljárási cselekménye az árindokláskérés? Véleményünk szerint a Kbt. 69. §-a egyértelműen leírja a bírálat folyamatát, mely szerint mielőtt felhívja az ajánlatkérő az ajánlattevőt az igazolások benyújtására, előtte az ajánlat megfelelőségét ellenőrzi, és szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégzi, idetartozik az árindokláskérés is. Továbbá amennyiben jól gondoljuk, még fordított bírálat alkalmazása esetében sem az a megfelelő sorrend, hogy előbb az igazolások benyújtására felszólítás, majd árindokláskérés.
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szabályozás alapján az egyes eljárási cselekmények elméleti szakaszokra bonthatóak. A Kbt. elméleti különbséget tesz a „bírálat” és az „értékelés” eljárási cselekmények között; az utóbbi eljárási cselekményekhez a Kbt. 76. § alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.
Kapcsolódó címkék:    

Konzorciumi tag kizáró ok hatálya alá kerülése

Kérdés: A Közbeszerzési Levelekben 2022. 05. 11-én (266. lapszám) megjelent 4899. számú kérdés kapcsán szeretném kérdezni, hogy amennyiben egy már aláírt keretmegállapodás teljesítési időtartama alatt egy kéttagú konzorcium vezetője kizáró ok hatálya alá kerül (felszámolás miatt), jelenleg is az-e az álláspontjuk, hogy ha a másik tag nem felel meg önállóan az eljárás során előírt alkalmassági követelményeknek, illetve értékelési szempontoknak – tekintettel arra, hogy ebben az esetben a vezető tag jogutód nélkül szűnik meg –, a fennmaradó tagnak nincs lehetősége a továbbiakban versenyújranyitásokon részt venni? Illetve amennyiben valamely alkalmassági követelménynek önállóan nem tud megfelelni, van-e lehetősége jelen helyzetben (kapacitást nyújtó) alvállalkozóval megfelelni?
Részlet a válaszából: […] A 4899. számú kérdésben foglalt tényállás és az arra adott válasz eltér a jelen kérdésben hivatkozott értelmezéstől és a kérdésben foglalt tényállástól. A 4899. válasz lényege kettős volt.Egyrészt közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők közül kiválni csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Nemzeti eljárás eredménytelensége

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást indított nemzeti eljárásrendben árubeszerzés tárgyában. A felhívásában előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot. Az ajánlattételi határidőben két ajánlat került benyújtásra, amelyből az egyiket az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította. Az egy érvényes ajánlatra tekintettel eredményes lehet az eljárás, vagy eredménytelennek kell az eljárást minősíteni ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 75. § (2) bekezdése azokat az eseteket sorolja fel taxatív módon, amely esetekben az eljárás eredménytelen.Ebben a körben az e) pont arról rendelkezik, hogy abban az esetben, ha egy szakaszból álló eljárásban, vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Beszerzési tárgy meghatározása

Kérdés: Árubeszerzési szerződés kiterjedhet-e a garanciális időn túli szervizelésre is (karbantartás, javítás)? Amennyiben nem, az ajánlat érvényességnek feltétele lehet-e az, hogy az ajánlattevő vállaljon köztelezettséget a garanciaidőn túli szervizelés meglétére?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az elvárás nem versenykorlátozó, mert például aránytalanul hosszú időre kéri az ajánlatkérő, vagy a szervizelés díját a garanciaidőn túl ingyenesen kívánja igénybe venni, úgy nincs akadálya az előírásnak. Amennyiben ez a feltételrendszer része, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
1
2
3
21