Találati lista:
71. cikk / 111 Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
72. cikk / 111 Ajánlati felhívás visszavonhatósága
Kérdés: Hány alkalommal vonható vissza az ajánlati felhívás, és tehető helyette közzé új?
73. cikk / 111 Beszerzési tárgyhoz hasonló tárgyú referencia mint hamis adatszolgáltatás
Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, amennyiben referenciaként a felhívás beszerzési tárgyához hasonló tárgyú referenciát nyújt be ajánlattevő? (Ajánlatkérő ezt írta elő, de nehezen értelmezhető, ezért az ajánlatkérő lehet, hogy másként értené.)
74. cikk / 111 Cégszerű aláírás a Gt.-ben
Kérdés: A Gt. szerint a cégszerű aláírásnak nem feltétele pecsét használata. Miért követelik azt meg egyes ajánlatkérők? És milyen alapon nyilvánítják annak hiányában érvénytelennek az ajánlatot?
75. cikk / 111 Ajánlati biztosíték kötelező jellege
Kérdés: Kötelező-e ajánlati biztosítékhoz kötni az eljárásban való részvételt?
76. cikk / 111 Szakértő kirívóan alacsony árra
Kérdés: Ha az ajánlatkérő azért nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot, mert az megítélése szerint kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, ezt mivel kell alátámasztania? Konkrétan: szükséges-e szakértő bevonása ilyen esetben, vagy maga az ajánlatkérő is eldöntheti a kérdést?
77. cikk / 111 Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal
Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
78. cikk / 111 Összegzés indoka
Kérdés: Elegendő-e, ha az ajánlatkérő az eredményhirdetésről szóló összegzésben a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vonatkozásában csak azt rögzíti, hogy nem fogadta el az ajánlattevő e körben adott indokolását, de arra nem ad magyarázatot, hogy miért nem?
79. cikk / 111 Érvénytelenség nyilvánvaló elírás esetén
Kérdés: Érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlat azon az alapon, hogy a számokkal meghatározott összeg eltér a betűvel kiírttól akkor, ha látszik, hogy az eltérés oka nyilvánvaló elírás? (Az ajánlatkérő az útmutatóban ilyen esetre érvénytelenné nyilvánítást helyezett kilátásba.)
80. cikk / 111 Nyilatkozat kiválthatósága dokumentációban foglaltak elfogadásával
Kérdés: A kiírás értelmében az ajánlattevőknek nyilatkozniuk kellett az alábbiak vonatkozásában: – ajánlati ár, – CD-re írás költsége, – szállítási határidő és – kötbér. Ajánlatkérőként a kötbér vonatkozásában nem nyilatkoztunk, de becsatoltunk egy olyan tartalmú nyilatkozatot, amely szerint a dokumentációban foglaltakat elfogadjuk. A dokumentációban szerepelt a kötbér minimummértéke. Mi úgy értelmeztük, hogy az előzőek szerinti nyilatkozattal a kötbér – dokumentációban szereplő – minimális mértékét elfogadtuk, azonban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelennek nyilvánította. Jogszerűen járt el?
