Találati lista:
191. cikk / 330 Bérbeadó a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Építési vállalkozás vagyunk, és egy önkormányzati felhívásra fogunk pályázni. A kiírás szerint darugéppel és zsaluzattal is kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Nekünk nincs darunk, azt bérelni tervezzük. Zsaluzattal rendelkezünk oly módon, hogy arra határozatlan idejű bérleti szerződésünk van egy partnerünkkel, és minden építési beruházásnál ezt használjuk. Kérdésünk, hogy ha a darut béreljük annak érdekében, hogy az alkalmasságunkat igazolni tudjuk, a bérbeadó erőforrást nyújtó szervezetnek vagy alvállalkozónak minősül? Ugyancsak ez a kérdés a zsaluzatot biztosító partnerünk esetében.
192. cikk / 330 Erőforrással kapcsolatos igazolások
Kérdés: Hogyan változtak a törvénymódosítás után az erőforrással kapcsolatos igazolási kötelezettségek a kizáró okok és az alkalmasság vonatkozásában?
193. cikk / 330 Erőforrással igazolható körülmények
Kérdés: Az új szabályok szerint mit tudok igazolni erőforrás-szervezet igénybevételével?
194. cikk / 330 Dokumentáció szerzői jogi védelme
Kérdés: Egy kiírásban azt olvastuk, hogy a dokumentáció a szellemi alkotásokról szóló jogszabályok védelme alatt áll. Ez valóban így van? És milyen jogszabályok mondják ezt ki?
195. cikk / 330 Bérbeadó mint erőforrás
Kérdés: Ha egy gépet egy adott tender teljesítéséhez bérlek, akkor a bérbeadót be kell jelentenem mint erőforrást? Illetve minek minősül a bérb e adó? Vizsgálja, vizsgálhatja az ajánlatkérő a bérleti szerződést, a tulajdoni viszonyokat, ha én a gépet beírom a géplistába, miszerint azzal rendelkezem?
196. cikk / 330 Felújításnál, rekonstrukciónál a 162/2004. Korm. rendelet alkalmazása
Kérdés: Csak vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzésnél kell figyelembe venni a vonatkozó előírásokat – kormányrendelet 3. §-ának (4) bekezdése –, vagy felújításnál, rekonstrukciónál stb. is?
197. cikk / 330 162/2004. Korm. rendelet alkalmazása vízjogi engedélyt nem igénylő, valamint meglévő műtárgyat érintő építési munkák esetében
Kérdés: Jellemzően vízjogi engedélyt nem igénylő építési munkákra (például engedéllyel rendelkező létesítmény rekonstrukciója), melyek elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a 162/2004. Korm. rendelet? És ha egy projektben új – vízjogiengedély-köteles és meglévő – műtárgy rekonstrukciójára pályázunk, melyek összesen az egybeszámítás miatt elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a munkákra a kormányrendelet?
198. cikk / 330 Támogatási szerződés fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezése
Kérdés: A pályázati forrásból megvalósuló beruházás fedezetéül szolgáló támogatói döntést, támogatási szerződést hogyan lehet az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezni? [18. § (3) bekezdés.]
199. cikk / 330 Ajánlat érvénytelenné nyilvánítási jogának fenntartása
Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelkezni arról a kiírásban/dokumentációban, miszerint fenntartja jogát arra, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítsa? Ez nem mond ellent a Kbt.-nek, mely tételesen rendelkezik arról, hogy mikor érvénytelen az ajánlat? Eltérhet ettől ajánlatkérő az előző megfogalmazás alapján?
200. cikk / 330 Ajánlat hibáinak kiigazítása
Kérdés: Mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatban az ajánlattevő hibakiigazításokat eszközölhet, ugyanakkor abban nem lehet törlés, közbeiktatás vagy átírás? Nem ellentmondásos ez?
