Találati lista:
1161. cikk / 2122 Hirdetmény közzétételére utaló további felhívás megjelentetésének törvényessége
Kérdés: Egy – a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő – hirdetmény közzétételére utaló felhívást három megyei napilapban meg szeretnénk jelentetni, az intézményünk honlapján történő kötelező közzétételen túl. Véleményük szerint a három megye olvasói nem részesülnek előnyben ezáltal, és emiatt eljárásunk nem ütközik a Kbt. 1. §-ának (3) bekezdésébe?
1162. cikk / 2122 Ajánlat oldalankénti szignálásának kötelezettsége
Kérdés: Ha az ajánlatot a Kbt. 70/A. §-ának (1) bekezdése szerint kell összeállítani (nem elektronikus ajánlat), már nem kell oldalanként leszignálni? Elegendő csak a nyilatkozatokat aláírni, illetve az elején a matricát?
1163. cikk / 2122 Közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárás alkalmazása
Kérdés: A különös egyszerű közbeszerzési eljárás 261. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell a Kbt. 251. § (1)–(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése fogalmazza meg azokat az értékhatárokat, amíg közvetlen ajánlattételi felhívással lehet indítani az eljárást, ami 25-25, illetve 80 millió forintig lehetséges. A különös egyszerű közbeszerzések alsó határa 50-50, illetve 100 millió forint. Itt ebben az esetben nem is lehet alkalmazni a közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárást, vagy ha igen, mekkora értékhatárig?
1164. cikk / 2122 Ajánlati felhívás megküldése a DB-nek háromajánlatos eljárás esetén
Kérdés: A háromajánlatos eljárás esetében meg kell-e küldeni az ajánlati felhívást a DB-nek?
1165. cikk / 2122 Ajánlat második példányában elhelyezett hiánypótlás
Kérdés: Egy ajánlattevőnk az ajánlatában erőforrást nyújtó szervezetként jelölt meg egy céget. Ráadásul egy példányban nyújtotta be az ajánlatát. A hiánypótlásban kértük, hogy egy másolati példányt is csatoljon, meg a hiányokat. Ajánlattevő a másolati példányban helyezte el a hiánypótlásban rögzítetteket, tehát az eredetileg beadott ajánlat nem egyezik a másolati példánnyal, azaz módosított rajta. A legjelentősebb módosítás, hogy a másolati példányban és a hiánypótlás során csatolt iratok között is már alvállalkozóként jelöli meg azt a szervezetet, amit az eredeti ajánlatban erőforrást nyújtó szervezetként jelölt meg. Ilyenkor mi a teendő?
1166. cikk / 2122 Érvénytelenség eljárásban részt vevő téves megjelölése miatt
Kérdés: Ha az ajánlatkérő a bontást követően észleli, hogy az ajánlattevő alvállalkozóként jelölte meg – közös ajánlattevő helyett – a 25 százalék feletti gazdasági szereplőt, akkor ajánlata érvénytelen?
1167. cikk / 2122 Megfelelés közös ajánlattételnél
Kérdés: Közös ajánlattétel esetén elég, ha az egyik fél megfelel mindennek, vagy van olyan rész, aminek külön-külön kéne megfelelniük közös ajánlattétel esetén?
1168. cikk / 2122 Egyszerű, háromajánlatos eljárások nyilvánossága
Kérdés: Várható-e, hogy a nemzeti rezsimben lefolytatandó egyszerű, háromajánlatos eljárásoknak a potenciális ajánlattevői kör szélesítése érdekében létrejön egy portál, vagy bármilyen szolgáltatás, ahol csak a beszerzés tárgya, a határidő és ajánlatkérő kapcsolattartója, elérhetősége kerülne feltüntetésre? Így az egyszerűsítésekből adódó gyorsabb eljárás lehetősége mellett a nyilvánosság is értesülhetne a beszerzésekről?
1169. cikk / 2122 Dokumentációkészítés mellőzhetősége
Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás keretében dokumentáció készítése részlegesen felesleges, ugyanakkor nagymértékben növeli az ajánlati felhívás terjedelmét (akár 100-200 oldal is lehet). Véleményem szerint valamennyi feltételt az ajánlati felhívásban kell szerepeltetni, különben nem védhető az esetleges eltérés, ellentmondás felvetése. Jól gondolom?
1170. cikk / 2122 Dokumentáció megszűnése
Kérdés: A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél és nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél a hirdetmények fogják tartalmazni a dokumentáció minden egyes elemét, kiírását? Illetve a dokumentáció meg fog szűnni?
