2122 talált cikk a felhívás kifejezésre

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozat a Kbt. 306/A. §-a tekintetében? E tekintetben az a rész, mely szerint "e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 306/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti előírások érvényesítését." Úgy értelmezendő-e, hogy ajánlattevőként sem zárható ki vagy korlátozható a felelősség a közbeszerzési eljárásban megkötött (közbeszerzési) szerződés megszegéséért?

Kérdés: Részekre történő ajánlattétel esetén hogyan kell megállapítani, hogy mely alvállalkozók 10 százalék felettiek, és melyek nem? Ha például egy alvállalkozót csak az 1. számú rész tekintetében veszünk igénybe, akkor az ő közreműködésének mértékét az 1. számú rész értékéhez kell viszonyítani, vagy valamennyi olyan részhez, amelyre az ajánlattevő ajánlatot kíván benyújtani?

Kérdés: Hogyan alakul az ajánlati kötöttség elektronikus árlejtésnél? Van-e erre speciális, a Kbt. szabályaitól eltérő előírás?

Kérdés: Hirdetmény nélküli egyszerű eljárásban az ajánlatkérő a vállalkozást nem hívta fel ajánlattételre, aki ennek ellenére beadta az ajánlatát. Ezt az ajánlatot be kell-e fogadni, illetve a vállalkozás ajánlattevőnek számít-e?

Kérdés: Problémánk a következő: az ajánlati felhívásban nem szerepel a közbeszerzés értékének meghatározása. Az ajánlati biztosíték összege viszont több tízmilliós nagyságrendű. Jogszerű-e így a kiírás? Szerepelnie kell-e abban a közbeszerzés értékének, vagy elég, ha csak a dokumentáció tartalmazza azt? Emellett a közbeszerzés értéke és az ajánlati biztosíték nagysága milyen arányban kell, hogy álljon egymással? Van-e erre gyakorlati útmutató, illetve mikor eltúlzott az ajánlati biztosíték mértéke?

Kérdés: Lehet-e eltérés a dokumentációban megjelenő szerződéstervezet és az aláírt szerződés között? Az ajánlattevő kérheti-e, és ha igen, milyen körben a szerződéstervezet megváltoztatását? Ha kérheti, mennyi idő áll rendelkezésére kérelme előterjesztésére?

Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)

Kérdés: Van-e az (önkormányzati) intézménynek kötbérigénylési kötelezettsége a szerződés késedelmes teljesítése, illetve meghiúsulása esetén? Ha igen, milyen jogszabály kötelezi erre?

Kérdés: Eredménytelen nyílt közbeszerzési eljárást követően meghívásos pályázatot folytatott le az ajánlatkérő. Az eredeti pályázókon kívül mást is felhívtak ajánlattételre. Szabályos-e ez az eljárás, illetve van-e erre lehetősége az ajánlatkérőnek? A nyertes az új meghívottak egyike lett, ez megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak?