2149 talált cikk a felhívás kifejezésre

Kérdés: A felhívást nem kkv-k számára írták ki. Miért kell akkor nyilatkoznom arról, hogy milyen típusú vállalkozásnak minősülök?

Kérdés: Van-e olyan rendelkezése a Kbt.-nek, amellyel kizárja, hogy bármely iratot postai úton küldjön meg az ajánlatkérő?

Kérdés: A Kbt. 54. §-a (1) bekezdésében írtaknak a gyakorlatban hogyan kell eleget tenni? És hogyan kell igazolnom a tájékozódás megtörténtét?

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közös ajánlattevők személye változzon az eljárás bármely szakaszában, illetve meddig van lehetőség a "cserére"?

Kérdés: Kkv-k részére írtak ki pályázatot. Alvállalkozóként vagy erőforrásként bevonható vagyok-e a kkv ajánlattevő oldalán mint nem kkv, hanem a vonatkozó törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaság-nagyvállalat?

Kérdés: Kötelezővé tehető-e a felhívásban szereplő dokumentumminták használata? Ha azzal a tartalommal benyújtom, de más formában, érvénytelen az ajánlatom?

Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?

Kérdés: A Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az adott helyzetben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. Ez konkrétan mit jelent? Ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtotta volna az ajánlatot, és ebből kifolyólag a további dokumentumokat (hiánypótlási felhívás, tájékoztatás, összegezés stb.) meg sem kell küldeni az ajánlattevőnek, vagy ugyanúgy megkap minden anyagot? Ilyen esetben minek minősül az ő ajánlata? Érvénytelennek? Hogyan jelenik ez meg az összegezésben?

Kérdés: A kiírásban szerepel az ajánlattételi határidő. A hirdetményben csak a bontás megkezdésének a helye szerepel, az időpontja nem, továbbá hogy az ajánlatok a bontás megkezdését megelőzően is leadhatók érkeztetés céljából. Ez jogszerű? Van olyan szabály, hogy mikor kell elkezdeni az ajánlatok bontását? (Mert ha nincs, akkor a fenti eljárással az elkésett ajánlatok is részt vesznek/vehetnek a tenderen.)

Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?