Kiegészítő tájékoztatás visszavonása

Kérdés: Uniós nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk szolgáltatásbeszerzésre. Az ajánlatok felbontása megtörtént, a bírálati szakaszban észleltük, hogy az eljárásban nyújtott kiegészítő tájékoztatások tartalma a szolgáltatásnyújtási elvárások tekintetében részben eltértek egymástól. Van-e lehetőségünk a hibás kiegészítő tájékoztatás visszavonására, vagy figyelmen kívül hagyására?
Részlet a válaszából: […] A hibás kiegészítő tájékoztatás visszavonása, megítélésünk szerint, közbeszerzési dokumentum módosításának minősülne jelen esetben, emiatt az erre vonatkozó közbeszerzési rendelkezéseket kell figyelembe venni.A közbeszerzési eljárást megindító felhívás, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Jogorvoslati kérelem jogalapja

Kérdés: Benyújtható-e jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárásban adott kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága miatt? Mi lehet a jogorvoslati eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] A jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 148. §-a tartalmazza. Kérelmet az nyújthat be – főszabály szerint –, akinek a jogát vagy jogos érdekét az ajánlatkérő törvénybe ütköző tevékenysége vagy mulasztása sérti vagy veszélyezteti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Jogutód szerződéskötési kötelezettsége

Kérdés: Jogutódja vagyunk egy olyan cégnek, amely közbeszerzési ajánlatkérőnek minősült. Jogelődünknél két uniós értékű közbeszerzési eljárás volt folyamatban, a nyerteseket kiértesítették, de a szerződés megkötésére nem került sor. Kérdésünk arra irányul, hogy meg kell-e kötnünk a közbeszerzési szerződéseket, vagy mentesülhetünk valamilyen okból? Az a helyzet, hogy a szerződések pénzügyi forrása nálunk nem biztosított.
Részlet a válaszából: […] Jogutódlás esetén a Kbt. 139. § vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. A 139. § (3) bekezdése rendelkezik a kérdés szerinti esetről. A rendelkezés maga eléggé szűkszavú, mindösszesen azt tartalmazza, hogy „az ajánlatkérőként szerződő fél személyében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Ajánlatkészítés költsége

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós nyílt közbeszerzési eljárást indított májusban. Eddig kétszer módosította az ajánlattételi határidőt, a módosító hirdetményekben mindig megadta a módosítás indokát is. A harmadik módosítással, pár nappal az ajánlattételi határidő előtt, újabb hirdetményt tett közzé, amelyben visszavonta az eljárást. Jogszerű ez így? Már teljesen kész volt az ajánlatunk. Az ajánlatkészítésnek van költsége, ennek megtérítését kérhetjük az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás visszavonása kapcsán a Kbt. 53. §-át kell figyelembe venni.„53. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást az ajánlattételi, több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi határidő lejártáig vonhatja vissza.(2) Ha az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Érvénytelen részvételi jelentkezés DBR-ben

Kérdés: Egy DBR-ben felkerültünk az ajánlattevői jegyzékre. Az egyik versenytársunk részvételi jelentkezését érvénytelenné nyilvánították, majd később döbbenten tapasztaltuk, hogy ő is felkerült az ajánlattevői jegyzékre, pedig érvénytelen pályázatot adott be. Ez lehetséges?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer egy sajátos beszerzési módszer, amely részben a meghívásos eljárás szabályain alapul, amelyet a Kbt. 106–107. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.A dinamikus beszerzési rendszer sajátosságát az adja, hogy a dinamikus beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Iratbetekintés és előzetes vitarendezés időszerűsége

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő kiküldött egy hiánypótlási felhívást az egyik pályázónak, amiből arra következtetünk, hogy nem a kiírásnak megfelelő terméket ajánlott. Szeretnénk a másik ajánlatot megtámadni, de ehhez meg kellene győződnünk arról, hogy jól gondoljuk-e. Kérhetjük az iratbetekintést a hiánypótlási felhívásra hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás bármely ajánlattevője az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés megküldését követően legfeljebb öt napon belül kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának, ideértve a hiánypótlást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Gyártó ajánlattevőként

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson indultunk, amely eszközbeszerzésre vonatkozik. A bontási jegyzőkönyvből megtudtuk, hogy az általunk ajánlott terméket gyártó vállalat is ajánlatot tett. Emiatt a mi ajánlatunk most érvénytelennek minősíthető?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. rendelkezik a többes megjelenés tilalmáról, amely szerint a verseny tisztaságának megőrzése érdekében a gazdasági szereplők egyidejűleg milyen szerepkörben vehetnek részt a közbeszerzési eljárásban. A Kbt. 36. § (1) bekezdése alapján egy ajánlattevő a) nem tehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Nem megfelelő szakember előírása

Kérdés: Lehet-e helyettesíteni a teljesítés alatt azt a szakembert, akit hibásan kért az ajánlatkérő (építészt kért építőmérnök helyett)?
Részlet a válaszából: […] Az eljárást megindító hirdetményben kerül közzétételre az az alkalmassági követelmény, mely a szakemberre vonatkozó részleteket tartalmazza. Ezt egészítheti ki az eljárási dokumentáció. Az alkalmassági követelményrendszer köti az ajánlatkérőt és az ajánlattevőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Biztosíték közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Egy másik céggel közös ajánlattevőként elnyertünk egy szerződést. A szerződés szerint teljesítési biztosítékot kell adnunk az ajánlatkérő részére. A teljesítési biztosítékot mindkettőnknek külön-külön kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy több gazdasági szereplő közösen is tegyen ajánlatot, vagy nyújtson be részvételi jelentkezést. A Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján közös ajánlattétel esetén az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőkkel, mégpedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:    

Gazdasági szereplő kizárása a DBR-ből

Kérdés: Ha felmondja az ajánlatkérő a szerződést, melyet a DBR-ben kötött egy céggel, attól még a DBR-ben bent marad az adott cég? Ha súlyos szerződésszegéssel mondja fel, és ki is zárja az érintett céget a DBR-ből, de tisztázza magát, akkor pár hónap vagy a 3 év letelte után újra visszakerül a közbeszerzési piacra, és akkor a még élő DBR-be is automatikusan visszakerül? Vagy minden DBR-be újra be kell nyújtania a részvételi jelentkezést?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az eredeti részvételi felhívás az alábbi Kbt. 63. § (1) bekezdése szerinti választható kizáró okot rögzítette, akkor a súlyos szerződésszegést követően az adott cég kizárásra kerül a DBR-ből az ajánlatkérő által.Ha azonban az ajánlatkérő nem írta elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
5
6
7
…
99