Cégállapot ellenőrzésének módja

Kérdés: Az ajánlatkérő külön nyilatkozatot kért arra, hogy van-e folyamatban változásbejegyzési eljárás cégadatainkkal kapcsolatban, illetve nyújtottak-e be változásbejegyzés iránti kérelmet. Erre miért van szükség, ha úgyis ellenőrzi a cégállapotot az ajánlatkérő? Rendelkezik erről az igényről a Kbt. vagy valamelyik végrehajtási rendelete?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési kizáró okok és az alkalmasság igazolásának egyes kérdéseivel a 310/2011. kormányrendelet foglalkozik.A rendelet – több pontjában is – rendelkezik arról, hogy az ajánlatkérőnek a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan lekérhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Érvénytelen ajánlat kihatása későbbi pályázatokra

Kérdés: Ha ajánlatunk érvénytelen – akár amiatt, hogy nem felelünk meg alkalmassági feltételnek, akár amiatt, hogy nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást –, az a további pályázatainknál jelent-e hátrányt?
Részlet a válaszából: […] A kötelező, azaz objektív (Kbt. 56. §) vagy választható, azaz szubjektív (Kbt. 57. §) kizáró okok esetében ilyen típusú szabálytalanság nem kerül megfogalmazásra, mivel olyan jogsértést nem követ el az ajánlatkérő, amely a kizáró okok között szereplő helyzetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem megküldésének módja

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet elegendő e-mailen megküldeni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet az elektronikus eljárás cselekmények gyakorlása során az alábbiakat írja elő.Az ajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] Nem, erre az ajánlatkérőnek nincs lehetősége, mivel a vitarendezés iránti kérelemre adott válasz időpontjához eljárásjogi cselekmény kapcsolódik, hiszen akkor indul újra a jogorvoslati határidő, melyet az elő­zetes vitarendezés időszaka tör meg.A közbeszerzési törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kizárólagos "kkv-részvétel" közösségi rezsimben

Kérdés: Uniós értékhatárnál kikötheti-e az ajánlatkérő, hogy a beszerzésen csak kkv indulhat?
Részlet a válaszából: […] Ma már sem közösségi, sem nemzeti rezsimben nincs lehetőség csak kis- és középvállalkozások meghívására. A korábbiakban volt erre lehetőség, azonban a Kbt. 122/A. §-ának módosításával az ajánlatkérőnek "lehetőleg, különösen" van lehetősége mikro-, kis- vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Fenntartott szerződéssel kapcsolatos értelmezési kérdések

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122/A. §-a, valamint a 122. §-ának (9) bekezdése előírása szerint folytat le eljárást. Az ajánlatok ellenőrzése során megállapította, hogy egyik ajánlattevő elmúlt évi nettó árbevétele több mint 5 milliárd forint, másik ajánlattevő alvállalkozója elmúlt évi nettó árbevétele 1,2 milliárd forint. Az ajánlatkérő az értékelés szakaszában értesítheti-e az ajánlattevőket – hivatkozással a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdésére – arról, hogy az eljárás további szakaszában nem vesznek részt, ajánlatuk a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a részvétel joga fenntartásának alkalmazási nehézségeire hívja fel a figyelmet. A beszerzési eljárás kisebb ajánlattevők számára történő fenntartásáról a Kbt. 122. §-ának (9) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik.Az ajánlatkérő a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban először a Kbt. szabályait elemezzük, majd rátérünk az építési beruházásokkal kapcsolatos szabályok ismertetésére.A jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabály – eltérően a korábbi megközelítéstől – nem törekszik valamennyi, esetlegesen előforduló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kizáró ok és alkalmatlanság a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: Ha az alkalmassági feltétel hiánya és a kizáró ok a szerződés teljesítésének időszakában következik be, fel kell bontanom az ajánlattevővel kötött szerződésemet? Mi a teendő akkor, ha az alvállalkozó vagy az erőforrás-szervezet válik érintetté a fenti körben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nem keretmegállapodásos eljárásról beszélünk, akkor ennek nem lesz következménye, mivel a teljesítésre már nem vonatkozik a Kbt. kizáró oki, alkalmasságra vonatkozó előírása, egy kivétellel. A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Kiegészítő tájékoztatás kézbesítésének időpontja

Kérdés: Az ajánlatkérő szabadon határozhatja meg, hogy mi tekintendő a kiegészítő tájékoztatás kézbesítési időpontjának?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek biztosnak kell lennie abban, hogy a kiegészítő tájékoztatás megérkezett, és az arra jogosult nyitotta meg a levelet annak ellenére, hogy ezt a Kbt. nem írja elő. Nem írja elő a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Kiegészítő tájékoztatás átvételének visszaigazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy a kiegészítő tájékoztatás átvételét haladéktalanul vissza kell igazolnom ajánlattevőként. Ha ezt nem teszem meg, annak mi a következménye?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő szeretne biztos lenni abban, hogy a kiegészítő tájékoztatásra adott válaszát az ajánlattevő megkapta. Ha az ajánlatkérő nem tudja ezt egyértelműen igazolni, akkor nem biztosította az esélyegyenlőséget, hiszen az információt nem azonos tartalommal és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
1
79
80
81
92