562 talált cikk a hiba kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?

Kérdés: A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek kell-e nyilatkoznia az ajánlatban, és ha igen, miről? Igazolásokat kell csatolnia? Hogyan igazolható az alkalmasság, ha annak érdekében erőforrás-szervezetet veszünk igénybe?

Kérdés: Ha hibát akarunk kijavítani az ajánlatban, de nincs időnk újra összeállítani azt, hogyan, milyen formában van lehetőség a már összefűzött ajánlatban a hiba kijavítására?

Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlat egyik részszempontjaként adott ár tekintetében kirívóan magas ajánlati ár miatti indokoláskérésünkre adott válaszában elírásra (tizedesjegy véletlen elhagyására) hivatkozva magyarázza a magas részajánlatot, de tudván, hogy a felolvasólapon szereplő megajánlások nem módosíthatók, nem kéri annak figyelembevételét, módosítását. Az ajánlatkérő ezt az ajánlat módosításának minősíti, és érvénytelennek nyilvánítja az ajánlattevő ajánlatát. Jogosan járt el az ajánlatkérő? Nem kellett volna további felvilágosítást kérnie a Kbt. 63. § (3) bekezdésének 2. mondatára figyelemmel?

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?

Kérdés: Jogszerű-e az, ha az ajánlatkérő a kiírás szerint úgy kötelez a hibás teljesítés miatt kötbérre, hogy nem ad lehetőséget előtte a hiba kijavítására kötbérmentesen?

Kérdés: Milyen mértékű, illetve mi lehet az az ajánlati elemekre vonatkozó hiba, hiányosság, amely hiánypótlás, felvilágosításkérés eredményeként még javítható, módosítható az ajánlatban?

Kérdés: Kötelezővé tehető-e a felhívásban szereplő dokumentumminták használata? Ha azzal a tartalommal benyújtom, de más formában, érvénytelen az ajánlatom?

Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?

Kérdés: Az ajánlat beadását követően vettük észre, hogy abban a megadott ár vonatkozásában ellentmondás van. Hogyan korrigálhatjuk? Érvénytelen lesz így az ajánlatunk?