Egységes európai közbeszerzési dokumentum online verziójának használata

Kérdés: Lehet-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum online verzióját használni? Vagy ez tiltott, és még pdf-et sem generálhatok vele ajánlattevőként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 2. §-ának (2) bekezdése kifejezetten lehetőséget biztosít a webfelület használatára....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 13.

Határidő-módosítás közzététele

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a módosítást már nem tudjuk közzétenni? Ilyen esetben érdemesebb nem módosítani határidőt? Úgy látjuk, hogy a Döntőbizottság sorra bírságolja azokat az ajánlatkérőket, amelyeknek a határidő-módosításról szóló hirdetménye nem jelent meg időben. Mi a megoldás a kérdésünkben felvetett helyzetre?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérőnek el kell döntenie, hogy feltétlenül módosítani kell-e a határidőt a dokumentumok módosítása mellett.A Kbt. 52. §-ának (5) bekezdése értelmében a meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 13.

Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum kötelező küldése

Kérdés: Szükséges-e Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumot küldeni az ajánlattevőknek, vagy maguk is ki tudják tölteni azt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, szükséges kitölteni az eljárással, alkalmassági követelményekkel kapcsolatos adatokat az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban az ajánlatkérőnek, melyet majd kitölthet az ajánlattevő. Az eljárásrend tehát nem egy üres dokumentum ajánlattevő általi kitöltését...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 11.

Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, a kérdező jól értelmezi, hogy ha a Kbt. 141. § (2) bekezdésének feltételei fennállnak, akkor a (4) és a (6) bekezdés feltételeit nem kell vizsgálni.A Kbt. 141. §-ának (1) bekezdése értelmében ezen alcím rendelkezéseit alkalmazni kell a szerződés felek – vagy az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 13.

Kiegészítő tájékoztatás megadása a kiírástól eltérő módon

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban részletesen meghatározta, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmekre milyen módon adja majd meg a választ. Ha ettől eltér, de az nem ütközik a közbeszerzési törvénybe, akkor megteheti, hogy nem a kiírás szerint adja meg a kért információkat?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlattételi felhívás arra utal, hogy jelen esetben nem nyílt, hanem több szakaszból álló eljárás (például meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, vagy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás) kerül lefolytatásra. Az ajánlatkérő az ajánlattételi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 17.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmassági követelmény előírása "négy ajánlattevős" eljárásban

Kérdés: Nemzeti, négy ajánlattevős eljárásban az ajánlatkérő nem köteles alkalmasságot előírni. Ha nem írunk elő, akkor nem is kell indokolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. vonatkozó 115. §-a értelmében alacsony értékű beszerzés során lényegesen rugalmasabb szabályok érvényesülnek. A 115. § szerint nem szükséges hirdetmény közzététele, további alkalmassági követelmény előírása sem.A nemzeti rezsim alacsony értékű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 17.

Új, négyajánlatos eljárás alkalmazhatósága uniós forrás felhasználása esetén

Kérdés: Lehet-e alkalmazni az új négyajánlatos eljárást uniós forrás esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 115. §-ában foglalt lehetőségre utal, mely áru és szolgáltatás esetében 18 millió, építési beruházás esetében 100 millió forintot el nem érő értékű beszerzések esetében lehetővé teszi hirdetmény...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 1.

Kötelezettségek az ajánlati felhívás visszavonása esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő visszavonja az ajánlattételi felhívást, akkor elegendő, ha erről hirdetményt tesz közzé, vagy külön tájékoztatnia kell a már ismert ajánlattevőket is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 44. §-a külön szabályt tartalmaz a hirdetmény visszavonására, mely kétszakaszos eljárás esetében a részvétel, egyszakaszos eljárás esetében az ajánlattételi határidő lejártáig történhet meg.A jogszabály két esetet különböztet meg, egyrészt amennyiben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 14.

Dokumentáció és ajánlat átvétele

Kérdés: Van-e arra előírás, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció és az ajánlatok átvételét naponta milyen időintervallumban köteles biztosítani? Elfogadható-e az a megoldás, ha erre munkanapokon csak 10-12 óra között biztosít lehetőséget?
Részlet az állásfoglalásából: […] A dokumentáció eljuttatására vonatkozóan általános értelemben a hirdetmény tartalmának kell tájékoztatnia.A Kbt. 38. § (3) bekezdésének c) pontja értelmében a közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen: a dokumentáció és a kiegészítő iratok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 14.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződéskötés halasztása, szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Mi az a határidő, melyet követően megköthető a szerződés? Mi a teendő, ha az ajánlatkérő folyamatosan halasztja a szerződés megkötését? És mit tehetünk, ha indok nélkül közli, hogy nem kívánja megkötni velünk – mint nyertes ajánlattevővel – a szerződést?
Részlet az állásfoglalásából: […] A főszabály szerint az összegezés megküldését követő 11. napon megköthető a szerződés. Kivételt a Kbt. 124. §-ának (8) bekezdésében alább felsorolt esetek jelentenek.A Kbt. szerint a végső határidő, melyen túl elvileg nem nyúlhat a szerződéskötés folyamata, egy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 14.
1
…
6
7
8
…
37