1113 talált cikk a hirdetmény kifejezésre

Kérdés: Ha a cég – amelyik a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik – pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót akar alkalmazni, és az alvállalkozó értékhatára is eléri a Kbt. építési értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható, kivitelezhető az alvállalkozók pályáztatása? Esetlegesen hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?

Kérdés: A korábbi Kbt. szerinti az építési beruházás, a szerződés teljesítésének ideje alatt elrendelték a fővállalkozó felszámolását. A felek ennek következtében megállapítják a vállalkozási szerződés lehetetlenülését, a vállalkozó nem tud teljesíteni tovább. A beruházás készültségi foka 80 százalékos mértékű. Ebben az esetben új közbeszerzési eljárás lefolytatására van szükség (nyílt vagy esetleg tárgyalásos), avagy esetleg az állagvédelem stb. indokolhat-e közbeszerzési eljáráson kívüli szerződéskiadást?

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárások szerződésteljesítéséről folyamatosan jelennek meg a Közbeszerzési Értesítőben hirdetmények a Kbt. 307. §-ának megfelelően. A Kbt. 300. §-ának (6) bekezdésében azonban nem szerepel utalás a 307. §-ra mint egyszerű közbeszerzésre vonatkozó rendelkezés. Kell-e egyszerű közbeszerzés esetén a szerződésteljesítésről hirdetményt megjelentetni?

Kérdés: Ütemekre bontott, évekig (évtizedekig) elhúzódó rekonstrukció esetén köthető-e tervezési, illetve bonyolítási szerződés azokkal, akikkel még a Kbt. megjelenése előtt keretszerződést kötöttek a teljes építési rekonstrukcióra?

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közbeszerzési eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de az egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhat olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintjén vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, hivatkozás stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?

Kérdés: Ha túl magasnak ítéli meg az ajánlattevő a dokumentáció megvásárlása után a dokumentáció ellenértékét (például annak értéke 200 000 forint + áfa), mit tehet? Ha ez jogsértés, akkor mi a jogsértés napja? Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő viszonya ne romoljon meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság esetleg kezdeményezhet-e hivatalból eljárást ez ellen?

Kérdés: Milyen esetben lehet előminősítéses eljárást lefolytatni, milyen főbb előírások vonatkoznak erre az eljárásra, illetve az milyen értékhatár felett kötelező?

Kérdés: Kiindulópont az egyszerű eljárás [Kbt. 299. §-ának b) pontja]. Nem hirdetem meg, de közzé kell tennem a nem meghirdetett teljesítést, ez a "mihez képest mi nem" esete?

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "ajánlati felhívásban" – tisztelet a lektornak, de mégis – hiba van. Kitől lehet kérdezni? Ezzel összefüggésben egy másik kérdés: a felhívásból nem lehet egyértelműen megítélni, hogy képes lehet-e az ajánlattevő a teljesítésre, következésképpen megvegye-e a dokumentációt. Ez esetben azt a választ is adják, hogy azért, mert az "ajánlati felhívást" elolvasta, még nem ajánlattevő, csak akkor, ha megvette a dokumentációt. Jogszerűen utasítják-e el az ajánlattevő kiegészítő kérdését ilyenkor? Mit lehet tenni az említett esetben?