81 cikk rendezése:
71. cikk / 81 Tájékoztató szerződésmódosításról a Közbeszerzések Tanácsának
Kérdés: Mikor kötelező az egyszerű közbeszerzési eljárásban a szerződésmódosításról a Közbeszerzések Tanácsát értesíteni?
72. cikk / 81 Tájékoztató részteljesítésről egy évnél hosszabb tartamú szerződés esetén
Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Ez alatt naptári évet kell e érteni, illetve összesítve kell e elkészíteni a tájékoztatót?
73. cikk / 81 Részajánlat-tételi lehetőségről ismételten egyszerű eljárásban
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 28. számában, a 671. válaszban bár a jogi levezetés helyes, véleményünk szerint mégsem pontos, hiszen egyéb jogszabályból az a következtetés vonható le, hogy egyszerű eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel. Konkrétan a 15/2004. IM rendelet 23. számú mellékletében szereplő hirdetménymintára gondolunk, amelynek II.1.8. pontja alapján lehet erre következtetni. Egyébként a szerkesztőbizottság jogi lektorai is gond nélkül átengedik az így készült ajánlattételi felhívásokat. (A fenti álláspontunkat emellett érintettük az adott számban megjelent 651-es kérdésünkben is, és ott ezt nem kifogásolták). Mi a helyes eljárás?
74. cikk / 81 EU-s hirdetmények terjedelmi korlátjai
Kérdés: Miért nem lehet 650 szónál hosszabb hirdetményeket megjelentetni? És hogyan tudom ezt megoldani, amikor lehetetlen leszorítani 1500 szó alá, nemhogy 700 alá a hirdetményünket? Hogyan csinálják ezt vajon más EU-tagállamokban?
75. cikk / 81 Ajánlatok számának és az eljárás érvényességének összefüggései
Kérdés: Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közbeszerzési eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de az egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhat olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintjén vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, hivatkozás stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?
76. cikk / 81 Szerződés, szerződésmódosítás közzététele egyszerű eljárásban
Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárásban közzé kell-e tenni az eljárás alapján kötött szerződést és a szerződésmódosítást, ahogy a Kbt. előírja?
77. cikk / 81 Hiánypótlás elkerülése hirdetményfeladásnál
Kérdés: Mit javasolnak, hogyan kell kitölteni egy hirdetménymintát, hogy ne legyen hiánypótlás?
78. cikk / 81 Hirdetményi minták kitöltése
Kérdés: Honnan kaphatunk segítséget a hirdetményi minták kitöltéséhez?
79. cikk / 81 Tervpályázat meghirdetése
Kérdés: Milyen előírások vonatkoznak a tervpályázat meghirdetésére? Vannak-e külön előírások, vagy a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni ebben a körben?
80. cikk / 81 Hozzáférés a hirdetménymintákhoz
Kérdés: A hirdetmények mintája letölthető-e valahonnan, ha a végrehajtási rendeletben meghatározottak szerinti előírást kell követni?