Találati lista:
1571. cikk / 1836 Eltérő követelményrendszer meghatározása
Kérdés: Az ajánlatkérő biztosította a teljes hiánypótlás lehetőségét. Egy alkalmassági feltétel vonatkozásában mi csatoltunk ugyan dokumentumot, de az nem felelt meg, a másik ajánlattevő nem csatolt semmit. A másik ajánlattevőt az eredeti felhívás szövegével azonosan hívták fel a hiányzó irat pótlására, nekünk alaki kötöttségeket határoztak meg. A két dokumentum ennek megfelelően eltért egymástól. A mi ajánlatunkat érvénytelennek nyilvánították, a másik ajánlattevőét nem. Jogszerű ez az eljárás?
1572. cikk / 1836 Ajánlati elemek pótolhatatlansága
Kérdés: Vannak-e olyan ajánlati elemek, amelyekre nem biztosítható a hiánypótlás lehetősége?
1573. cikk / 1836 Részleges hiánypótlás jogszerűsége
Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy hiánypótlást csak a kizáró okok körében biztosít, de felhívta a figyelmet arra, hogy az esetleges változásbejegyzési kérelem nem pótolható. Miért, hiszen az a gyakorlatban a cégkivonat része? És: elektronikus cégeljárásnál a gyakorlat hogyan alakult: milyen formátumban fogadják el az ajánlatkérők a változásbejegyzési kérelmet hitelesnek?
1574. cikk / 1836 Szűkített körű hiánypótlás terjedelme
Kérdés: Mely eljárásoknál nem kötelező a teljes körű hiánypótlás biztosítása? A szűkített körben történő hiánypótlásnak mire (mely elemekre) kell kiterjednie?
1575. cikk / 1836 Érvénytelen ajánlat pótlólagos iratcsatolás miatt
Kérdés: Amennyiben teljes körű a hiánypótlás lehetősége, és az ajánlattevő csak egy felolvasólapot ad be, melyen az ajánlat fő paraméterei (ár, határidő, ajánlattevő neve, címe stb.) szerepelnek, vagy a bírálati szempontok értékei vannak feltüntetve, akkor érvényes-e az ajánlat, ha az ajánlattevő pótol minden iratot?
1576. cikk / 1836 Ellentétes rendelkezések a Kbt.-ben a hiánypótlás szabályozásánál
Kérdés: A Kbt. az ajánlati felhívás, részvételi jelentkezés stb. tartalmának meghatározásakor úgy rendelkezik, hogy a fentiekben fel kell tüntetni a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását. 2009. április 1-jétől – úgy tudjuk – a hiánypótlás biztosítása kötelező. Ehhez képest miért tartalmazzák a Kbt. 2009. április 1-jétől hatályos rendelkezései a fentieket?
1577. cikk / 1836 Hiánypótlási felhívás kiadásának időpontja, határideje
Kérdés: A hiánypótlási felhívást az eljárás mely szakaszában lehet kiadni, és mi az az időpont, amíg kiadható?
1578. cikk / 1836 Ajánlatok pontosítása
Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?
1579. cikk / 1836 Hiánypótlás lehetőségének kizárása alkalmasság körében
Kérdés: Közösségi rezsimben a felhívásban meglehetősen bonyolultan határozta meg az ajánlatkérő az alkalmasság feltételeit, néhol nem igazán tudjuk, hogy adott kritériumot mivel is lehetne igazolni. Ehhez képest kizárólag a kizáró okok hiányának igazolása körében biztosította a hiánypótlás lehetőségét. Erős a gyanúnk, hogy ezzel egy pályázót kíván előnyben részesíteni. Mit tehetünk ilyenkor? Megjegyezzük, hogy az egyszerű rezsimben is szokásos a teljes körű hiánypótlás megengedése.
1580. cikk / 1836 Hiánypótlás szabályozása a Kbt. módosítását követően
Kérdés: A Kbt. módosítása előtti kiírásban az ajánlatkérő nem biztosította a hiánypótlás lehetőségét olyan eljárásban, amelynek tárgya rendkívül összetett, a benyújtandó mellékletek száma is tetemes. Változott-e a hiánypótlás szabályozása ebben a vonatkozásban, illetve az ajánlatkérő belátásán múlik-e annak megengedése a továbbiakban is?
