Találati lista:
11. cikk / 38 Modellváltó egyetemek a Kbt. hatálya alatt
Kérdés: A modellváltó egyetemek a közbeszerzési törvény hatálya alá fognak tartozni? Amennyiben lehetőség van váltásra, milyen formában lehet leválni a közbeszerzésről eljárásszinten?
12. cikk / 38 Ajánlatkérőnek minősülő szervezet regisztrációja az EKR-ben
Kérdés: Hogyan lehet most ajánlatkérő szervezetként bejelentkezni a törvény hatálya alá? Mivel az EKR-es belépés feltétele eleve az, hogy a törvény hatálya alá tartozzon a szervezet, hogyan lehet feloldani azt az ellentmondást, hogy valaki az EKR-en keresztül jelentkezzen be?
13. cikk / 38 Konzorciumi név használata a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Az ügyvéd azt javasolja, hogy ne konzorciumi névvel induljunk, hanem minden egyes ajánlattevő neve szerepeljen, így elég hosszadalmas hivatkozni ránk mint közös ajánlattevőre. Mi az álláspontjuk, van-e ennek relevanciája, egyáltalán értelme, hogy ezen vitatkozunk ajánlattétel helyett?
14. cikk / 38 Tankerület közbeszerzési jogalanyisága
Kérdés: Van-e közbeszerzési jogalanyisága egy tankerületnek?
15. cikk / 38 Rendezett munkaügyi kapcsolat
Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok vonatkozásában hol találom meg azt, hogy mi minősül rendezett munkaügyi kapcsolatnak?
16. cikk / 38 Beszerzés önkormányzat "in-house" szervezetétől
Kérdés: A Kbt. 23. §-ának (5) bekezdése alapján kialakított helyben központosított közbeszerzési rendszerében az ajánlatkérésre feljogosított szervezet (az önkormányzat) "in-house" cége szállíthat-e árut, vagy szolgáltathat-e a rendszerben lévő többi szervezet részére azon az alapon, hogy ő "in-house" kapcsolatban van az ajánlatkérésre feljogosított szervezettel, és ezáltal megvalósul a Kbt. 9. § (1) bekezdés ka) pontjában meghatározott kivétel, tehát tényleges közbeszerzés nem történik? Másképpen: a rendszerben lévő szervek – adott szállítóval, szolgáltatóval történő – szerződéskötési (megrendelési) kötelezettsége (mely egyébként az egész helyben központosított közbeszerzési rendszer lényege) fennáll-e abban az esetben, ha a szerződéskötést – közbeszerzési eljárás nélkül – eredményező feltétel csak az ajánlatkérésre feljogosított szervezet vonatkozásában áll fenn?
17. cikk / 38 Új törvény hatálya, alkalmazása
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a következő jogszabályhelyet: 116. § (1) "E törvényt nem kell alkalmazni arra a szerződésre, amely a) a 6. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti ajánlatkérő közszolgáltatói tevékenysége folytatásától eltérő célra, vagy b) ..." Az "eltérő cél"-t hogyan kell értelmezni? Ugyanazt jelentheti, mint a régi megfogalmazás?
18. cikk / 38 Sportszövetség mint ajánlatkérő
Kérdés: Sportszövetség lehet-e ajánlatkérő? Pontosabban, ha támogatást kap, akkor kell-e közbeszereznie?
19. cikk / 38 Ajánlatkérői minőség meghatározása tulajdonosi viszonyok alapján
Kérdés: Társaságunk helyi közösségi közlekedési közszolgáltatást végez a város közigazgatási határain belül kizárólagosan, a helyi önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján. A társaságot a helyi önkormányzat és a helyi Volán-társaság hozta létre, majd a Volán-társaság kivásárlását követően az önkormányzat kizárólagos tulajdonába került. 2008-ban a társaság az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló holding tulajdonába került. A holding a társaság 49 százalékát privatizálta azzal, hogy a vezető tisztségviselőt a közgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel választja, de személyére a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot. Kérdésem, hogy a szerkesztőség álláspontja szerint társaságunk a Kbt. mely fejezete és melyik rendelkezése alapján ajánlatkérő?
20. cikk / 38 Bejelentkezés Kbt.-jogalanyként in-house tényállásnál
Kérdés: In-house tényállás esetén hogyan kell Kbt.-jogalanyként bejelentkezni?
