752 talált cikk a jogorvoslat kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?

Kérdés: Alvállalkozó is indíthat-e jogorvoslati kérelmet? Ha igen, be kell-e vonnia az eljárásba a fővállalkozót?

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatója véleménye szerint nem fedi a valóságot?

Kérdés: Ha az ajánlattevő a dokumentációban közzétett szerződéstervezet semmisségét észleli, milyen lehetőségei vannak? Hivatalból eljár-e ebben az esetben a Közbeszerzések Tanácsa? A dokumentáció – amelynek része a szerződéstervezet is – tartalmában nem változtatható meg a Kbt. szerint. Akkor sem, ha a szerződés semmis vagy megtámadható? Hogyan oldható fel ez az ellentmondás?

Kérdés: A nemzetbiztonsági beszerzések esetében milyen lehetőség van felkerülni a nemzetbiztonsági jegyzékbe?

Kérdés: Amennyiben a jogorvoslati eljárás megindításakor a Kbt. 324. §-ának (3) bekezdésében foglaltak ellenére a törvény harmadik része szerinti eljáráshoz kapcsolódóan nem 150 000 forint, hanem 900 000 forint lett leróva, a különbözet visszaigényelhető-e?

Kérdés: Létezik-e valamilyen összefüggés a 25 százalékos jogorvoslati arány és a kötelező hirdetmény-ellenőrzés között? A jogorvoslati kérelmek típusai/összetétele alátámasztja-e a kötelező hirdetmény-ellenőrzés fenntartásának szükségességét?

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése azt írja: "...kérelem ... a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét..." Esetünkben az ajánlattevő akkor fordult jogorvoslatért a Közbeszerzések Tanácsához, amikor már letelt a 8 nap, mégpedig azzal az indokkal, hogy amikor az eredményről megkapta a tájékoztatást, külföldön tartózkodott, és mikor hazaért, csak akkor nézte meg a postáját. Sőt, ő jelezte is, hogy az eredményhirdetéskor külföldön lesz. Van-e lehetősége ilyen esetben az ajánlattevőnek a határidő "kimentésére"; vagy valóban a határidő elteltével nincs további lehetősége jogorvoslatot kezdeményezni?

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?