Termékek csatolása ajánlathoz

Kérdés: Előírható-e, hogy a referenciaigazolásokban szereplő termékek egy-egy példányát az ajánlathoz kell csatolni, mert e nélkül az ajánlat érvénytelen? Mi a helyzet akkor, ha például 3 év múlva már nincs a termékből példány, vagy az olyan terjedelmű, hogy "csatolása" fizikailag képtelenség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében az alkalmassági kritériumok megállapításasorán az alábbiakra kell figyelemmel lennie az ajánlatkérőnek.A törvény 69. §-ának (2) bekezdése szerint "az ajánlatifelhívásban meg kell határozni, hogy mind a törvény 66. §-ában, mind a 67.§-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Szakértő kirívóan alacsony árra

Kérdés: Ha az ajánlatkérő azért nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot, mert az megítélése szerint kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, ezt mivel kell alátámasztania? Konkrétan: szükséges-e szakértő bevonása ilyen esetben, vagy maga az ajánlatkérő is eldöntheti a kérdést?
Részlet a válaszából: […] A kirívóan alacsony ellenszolgáltatás megítélése során – ajelenleg hatályos szabályozás alapján – az ajánlatkérőnek figyelembe kellvennie az ajánlattevő indokolását, továbbá a Kbt. 86. §-a értelmében arendelkezésére álló iratok alapján kell döntését meghozni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.
Kapcsolódó címke:

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] Az információ nyilvánossága nem jelenti azt, hogy azajánlatok lefénymásolása, azokba fizikailag történő betekintése is megengedetta jelenleg hatályos szabályok szerint. A külső személy definíciója azonbanebben az esetben pontosításra szorul. Amennyiben például jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.
Kapcsolódó címkék:  

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] A hiányos ajánlattétel következményeit az ajánlattevőnekkell vállalnia. Amennyiben hiányosság tapasztalható ajánlatában, annakpótlására fel kell készülnie. Mivel az ajánlatkérő a hiánypótlási határidőmegállapításakor figyelemmel kell, hogy legyen a vonatkozó pótlásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Összegzés indoka

Kérdés: Elegendő-e, ha az ajánlatkérő az eredményhirdetésről szóló összegzésben a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vonatkozásában csak azt rögzíti, hogy nem fogadta el az ajánlattevő e körben adott indokolását, de arra nem ad magyarázatot, hogy miért nem?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatnikizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságánakmegállapításáról, ajánlatának a közbeszerzési törvény 88. §-ának (1) bekezdéseszerinti egyéb okból történt érvénytelenné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címke:

Érvénytelenségi ok indokolása

Kérdés: Ha az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelen, elég-e erre hivatkozni, vagy részletesen ki kell fejteni az egyéb okot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése az érvénytelenségi okokatviszonylag általánosan határozza meg az alábbiak szerint.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattevő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése a jogorvoslati eljárás megindíthatósága szempontjából fennálló jogképességet szabályozza, és az ajánlatkérő jogképességét – szemben az ajánlattevőével – nem köti feltételhez. Jól gondolom-e, hogy mivel a jogorvoslati kérelem mindig egy konkrét közbeszerzési eljárásra vonatkozik, az ajánlattevő fogalma a fent hivatkozott szakaszban nem értelmezhető kiterjesztően, tehát a jogorvoslati kérelmet kizárólag az adott közbeszerzési eljárás ajánlattevője nyújthatja be, más – a Kbt. szerint egyébként annak minősülő – ajánlattevők nem?
Részlet a válaszából: […] Az ügyfélképesség a jogorvoslati fórum gyakorlatában tágabbfogalmat ölel fel. Lényege, hogy a dokumentáció megvásárlása is elegendő ahhoz,hogy az ajánlattevő bizonyítani tudja, a hirdetményben olyan jogszabálysértőmegoldás szerepel, mely sérti érdekeit. De, továbbgondolva,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Jegyzőkönyvtartalom tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban az egyes tárgyalásokról (tárgyalási fordulókról) felvett jegyzőkönyveknek mi a minimális tartalma?
Részlet a válaszából: […] A jegyzőkönyvek tartalmára vonatkozóan a Kbt.-ben nemtalálunk kötelező előírásokat. Ugyanakkor a tárgyalásos eljárásra vonatkozóközös szabályokat tartalmazó törvényi rendelkezések (126-128. §-ok) alapjánmeghatározhatók azok a minimális tartalmi elemek, amelyeket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a tény, hogy tárgyalásos eljárásban csupán egyajánlat érkezik, és ezzel az ajánlattevővel folytatja le a tárgyalásokat azajánlatkérő, még nem jelent sem visszaélést, sem jogsértést. Az viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Tanácsi vizsgálat saját jogkörben

Kérdés: Milyen esetekben indíthat saját jogkörben vizsgálatot a Közbeszerzések Tanácsa? Előfordul-e és milyen rendszerességgel ez a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsának vizsgálati jogosultsága nincskonkrét közbeszerzési eljárás tekintetében. Jogorvoslatot viszont kezdeményezhet az alábbiak szerint:– A Kbt. 16. §-a a Közbeszerzések Tanácsa elnökének jogot adarra vonatkozóan, hogy a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  
1
30
31
32
42