Találati lista:
531. cikk / 1645 Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei
Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
532. cikk / 1645 Kartellkizáró ok minősítése
Kérdés: Kötelező kizáró ok-e a hatályos szabályozásban a kartellkizáró ok, vagy a kötelező és a választható kizáró okok között helyezkedik-e el? Esetleg létrejött egy új kizáró ok? [A kérdés a 62. § (1) bekezdés n) pontjának kötelező kizáró okára utal, mely a jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozat és bírság esetében zárja ki automatikusan a gazdasági szereplőt az eljárásból.)
533. cikk / 1645 Kétszakaszos eljárás részvételi szakaszában az ESPD mellett kérhető nyilatkozat
Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, ha nem határozunk meg keretszámot, a részvételi szakaszban (uniós eljárás) az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése kötelező a kizáró okok tekintetében, a részletes igazolások, nyilatkozatok majd az ajánlattételi szakaszban, a sorrend megállapítása után kérhetők az ajánlattevőtől/ajánlattevőktől. A részvételi szakaszban kérhető-e az az egyszerű nyilatkozat, hogy a részvételre jelentkező a teljesítéshez nem vesz igénybe kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozót, vagy ez is csak az ajánlattételi szakaszban kérhető a sorrend megállapítása után? Véleményünk szerint a Kbt. 65. § (6) bekezdésének megfelelő nyilatkozat kérhető már az ESPD mellett. Ez egyben egyértelművé teszi a kapacitást biztosító szervezetet is, melynek beillesztésére az ESPD-ben nincs hely. Jól értelmezzük a törvényt?
534. cikk / 1645 Hiánypótlás lehetősége ESPD hiányos, hibás kitöltése esetén
Kérdés: Van-e olyan része az ESPD-nek, amit ha rosszul vagy hiányosan töltünk ki, nem lehet hiánypótolni? Milyen a hiánypótlási gyakorlat jelenleg?
535. cikk / 1645 Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben
Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
536. cikk / 1645 Üzleti titokká nyilvánítás feltételei
Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
537. cikk / 1645 Kbt. bírálatra vonatkozó szabályai a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (1) bekezdése értelmében a bírálat során az ajánlatkérő köteles szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Ha a bírálat során valamennyi ajánlattevőt felhívhatok az ajánlatában előforduló hiányosságok pótlására, akkor mi célt szolgál a Kbt. 69. § (4) bekezdésében rögzített előírás?
538. cikk / 1645 Alvállalkozói kifizetések, elszámolások rendje
Kérdés: A Kbt. 135. § (3) bekezdésének c) pontja alapján építési beruházás és szolgáltatásmegrendelés esetében az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket és az alvállalkozókat, hogy állítsák ki a számláikat. Jól értelmezem, hogy ebben az esetben az alvállalkozók is az ajánlatkérő részére állítják ki a számlájukat, és az ajánlatkérő ennek alapján fizet nekik? Az ajánlattevők az alvállalkozóikkal szembeni visszatartásokat, egyéb elszámolásokat hogyan érvényesítik, ha nem folyik át rajtuk az alvállalkozók díja? Ezt a megoldást tulajdonképpen egy jogszabályi engedményezésnek kell tekinteni? Az ajánlattevő és alvállalkozói közötti szerződésben vagy egyéb helyen szükséges-e rendelkezni arról, hogy az ajánlatkérő közvetlenül, "direktben" fog fizetni az alvállalkozóknak?
539. cikk / 1645 Alvállalkozói kifizetések a Kbt. szabályainak tükrében
Kérdés: Kérdésem az új Kbt. alvállalkozói kifizetésekkel kapcsolatos szabályozására vonatkozik. Az ajánlatkérő az általa indított eljárásban egy hosszabb időtartamú építési beruházásra kért ajánlatot úgy, hogy a dokumentációban – és később a vállalkozási szerződésben is – 50 százalékos teljesítésnél biztosított egy részszámla benyújtására lehetőséget. A teljesítési határidő kb. 10 hónap. A nyertes ajánlattevő számos alvállalkozót jelentett be és vett igénybe a teljesítés időtartama alatt. Az egyik ilyen alvállalkozó felelt a munkaterület "előkészítéséért", azaz a bontásokért és a földmunkákért. Feladatát maximum 1 hónap alatt elvégezte. A nyertes ajánlattevő 10 százalékot biztosított korábban a részére. Ha a Kbt. 135. §-át veszik figyelembe a felek, akkor az alvállalkozó csak a teljesítés után 3 hónappal tud számlát benyújtani, amely egyrészt aggályos a vonatkozó jogszabályokat tekintve (15 napon belül számlát kellene, hogy kiállítson a teljesítés után), másrészt pedig az alvállalkozó likviditási helyzete is veszélybe kerülhet. A nyertes ajánlattevőnek szándékában áll az alvállalkozó minél korábbi kifizetése (még a részszámlázása előtt), de úgy szeretne eljárni, hogy a Kbt. előírásai is érvényesüljenek. Milyen lehetősége van ebben az esetben a nyertes ajánlattevőnek?
540. cikk / 1645 Kiírásnak nem megfelelő bankgarancia cseréje
Kérdés: Nyílt eljárásban tettünk ajánlatot, amelyben az ajánlatkérő 500 ezer forint összegű ajánlati biztosítékot kért. A biztosítékot bankgarancia formájában nyújtottuk. Az ajánlat leadását követően észleltük, hogy a bank a saját mintáját használta a bankgarancia-nyilatkozat során, és ez olyan feltételeket is tartalmazott, amelyek a kiírásnak nem feleltek meg. Kicserélhetjük a nyilatkozatot olyanra, amely mindenben megfelel a kiírásnak?
