2150 talált cikk a KBA kifejezésre

Kérdés: Részvételi szakaszban az alkalmasság igazolásánál be lehet-e mutatni más szervezet erőforrásait, vagy csak a jelentkező és 10 százalék feletti alvállalkozója adottságait lehet bemutatni?

Kérdés: A kérdésünk roma munkavállalók alkalmazásának kötelezettségével kapcsolatos, figyelemmel a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód szabályára. Konkrétan: az európai uniós humán erőforrás operatív programok (hefop) keretében kötendő szerződés a támogatás nyújtásának feltételeként írja elő, hogy az ajánlatkérő a szolgáltatás igénybevételekor köteles minimum 10 százalékban roma származású munkavállalókat igénybe venni. Figyelemmel a Kbt. kogens szabályaira, egyáltalán jogszerűen megköthető-e egy ilyen támogatási szerződés, és ha igen, hogyan írható elő ez a kitétel jogszerűen az ajánlati felhívásban?

Kérdés: Társaságunkat a Gazdasági Minisztérium finanszírozza (ÁPV Rt. tulajdonában vagyunk). Elindíthatunk-e közbeszerzési eljárást olyan beruházás esetében, amelyről még nem tudjuk, hogy ez évben kapnak-e rá fedezetet, támogatást? (Az ajánlati felhívásban szerepeltetnénk, hogy a nyertessel abban az esetben kötünk szerződést, ha az adott fedezet majd rendelkezésünkre áll.) Vonatkozik-e ránk a Kbt. 42. §-a? (Nem EU-s támogatásból valósítanánk meg a beruházást.)

Kérdés: Milyen módon lehet megszüntetni az eljárást, nem megkötni a szerződést akkor, ha az elbírálás során derül ki, hogy – az ajánlattevő által nem ismert speciális rendelkezés miatt – a nyertes nem végezheti azt a szolgáltatást (vagy egy részét), amire ajánlatot tett, mert a szerződés jogszabályt sértene? (A nem nyertes ajánlattevő hívta fel erre a figyelmet.)

Kérdés: A közbeszerzési eljárás mellőzése miatt a döntőbizottság 20 millió forintos bírságot szabott ki. Hogyan lehet elérni azt, hogy az ajánlatkérő (szabályos) közbeszerzési eljárást követően kössön (újabb) szerződést? A KDB kéri/kérheti az ily módon kötött szerződés semmiségének a megállapítását?

Kérdés: Más szervezet erőforrásaival kapcsolatos a kérdésünk. Elképzelhetőnek tartják-e, hogy az ajánlattevő az országos szervizhálózat (mint alkalmassági feltétel) bemutatásakor nagy részben, esetleg kizárólag más szervezetek erőforrásaira támaszkodik? Elfogadható-e az alkalmasság ilyen módon történő igazolása? Az ajánlatkérőnek van-e valamilyen felülvizsgálati lehetősége ebben az esetben? Kizárható-e az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő a más szervezetek erőforrásait nem tekinti megfelelőnek?

Kérdés: Az éves statisztikai összegezés elkészítése során a közbeszerzések összesítése alkalmával a kitöltendő táblázatokba mely közbeszerzéseket kell beírni (azaz: mit kell lefolytatott közbeszerzési eljárásnak tekinteni)? Ahol a szerződéskötés megtörtént, vagy ahol már a szerződésteljesítés is megvalósult. Példák: 1. Építési közbeszerzés szerződéskötése 2005. december 10-én megtörtént, de a kivitelezés és a tényleges pénzügyi teljesítés 2006 júniusában realizálódik. A 2005. évről szóló éves statisztikai összegezésben kell-e szerepeltetni ezt a közbeszerzést, és milyen értékkel? 2. Szolgáltatásra vonatkozó szerződés 2005. július 1-jétől 2009. június 30-áig szól. A 2005-ről készülő éves statisztikai összegezésben szerepeltetni kell-e ezt a közbeszerzést, és ha igen, milyen összeggel: a fél év során teljesített ténylegesen kifizetettel, vagy a négy teljes évre vonatkozó becsült értékkel? 3. Szolgáltatás vonatkozásában élő szerződés van 2002. január 1. és 2007. december 31. között (még a régi Kbt. szerinti eljárás eredményeként). Az ezzel kapcsolatban megvalósult 2005. évi kifizetést fel kell-e tüntetni az éves statisztikai összegzésben, vagy sem?

Kérdés: A kizáró okok fenn nem állásáról nyilatkozat készül, amelyet közjegyző előtt aláír a cég nevében jogosult. Ezt a nyilatkozatot is elegendő a továbbiakban egyszerű másolatban csatolni a közbeszerzési eljárásokban (a közbeszerzési törvény 20. §-a szerint), vagy mindig eredeti, illetve közjegyző által hitelesített példányt kell csináltatnunk?

Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 253. kérdéséhez kapcsolódó újabb kérdés: az árubeszerzésre vonatkozó szerződés több évre szól. A 253. válasz szerint "...a becsült érték a szerződés időtartama alatti teljes ellenszolgáltatás – értve alatta a becsült maradványértéket is". Ugyanakkor az egybeszámításnál a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésében csak egy évről van szó. Jól értelmezzük-e, hogy a 36. § szerint becsült értéknek csak egy részét (a 12 hónapnyit) kell egybeszámítani? Ha az egybeszámítási szabályt alkalmazzuk, akkor a becsült érték nem éri el a Kbt. szerinti értékhatárt, több év esetén pedig meghaladja azt. Melyik az "igazi" értékhatár?