Előminősítési jelentkezés adattartalma

Kérdés: Milyen adatok szükségesek az előminősítéshez a jelentkezésnél?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdését az igazolások milyenségetekintetében, azaz hogy az ajánlatkérő milyen igazolásokat köteles elfogadni azegyes, korábbiakban említett tények igazolására (például: cégkivonat, hatóságierkölcsi bizonyítvány stb.);– a Kbt. alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Közbeszerzésben szereplő "harmadik" személyek

Kérdés: Ki a harmadik személy?
Részlet a válaszából: […] ...harmadik személlyel szerződést kötni, vagy– az ajánlattevő ajánlatában jelölje meg az építésiberuházás értékének azt a százalékban kifejezett részét, amelynek tekintetébenaz ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, azzal, hogy a fentielső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Tárgyalási lehetőségek értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? (Például nemzeti rezsimben nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek.) A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? Az előzőek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...árat is. Azajánlati kötöttség ezekben az esetekben a tárgyalások lezárásakor áll be.Más a helyzet azonban a nem tárgyalásos eljárásokban. A Kbt.csak a nemzeti rezsimben lefolytatott nyílt és meghívásos eljárásban teszlehetővé ártárgyalást a felek között,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmassági követelményeknek;– egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;– kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [Kbt. 86.§-ának (3) bekezdése],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Megbízás kibővíthetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Elvi építési vagy építési engedélyezési tervet előzetes meghívásos eljárás alapján készítő tervező megbízása kibővíthető-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében az építési beruházással kapcsolatos ajánlatkéréshez szükséges tender-tervdokumentáció elkészítésével? Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen speciális eljárásrend, követelmény?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek részletes szabályait a közbeszerzési törvény a 10. §-ábantárgyalja, amely szerint az összeférhetetlenség esetei főbb vonalakban a következők:– a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és adokumentáció elkészítése során vagy az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Ajánlat érvényteleníthetősége

Kérdés: Érvényteleníthető-e az az ajánlat, amely formai ok miatt nem felel meg a kiírásnak (aláírás részbeni hiánya, tartalomjegyzék részbeni hiánya, az ajánlat nincs összekapcsolva, összefűzve), és a hiányokat az ajánlattevő a hiánypótlási felhívás ellenére nem pótolta?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmassági követelményeknek;– egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;– kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [Kbt. 86.§-ának (3) bekezdése];– lehetetlen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

KÉ-ben megjelenő felhívások az interneten

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő felhívások egységesek és strukturáltak. Tervezik-e, hogy ezek on-line formában kereshetők, szűrhetők legyenek az interneten?
Részlet a válaszából: […] ...nehézkes akeresés, az egyes számokat egyenként végig kell nézni, sokszor lassú ésproblémás a tárgyszó szerinti szűrés is. Hazánkban egyelőre a papíralapúKözbeszerzési Értesítő tekinthető hivatalos formának, azonban látva az európaitrendet – azaz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Tevékenység megosztása, klasszikus rezsim alkalmazásának mellőzhetősége

Kérdés: Megoszthatja-e tevékenységeit egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, vegyes tevékenységi körű, közérdekűnek minősülő hulladékkezelési közszolgáltatással és nem közérdekűnek minősülő távhőszolgáltatással foglalkozó cég, miszerint előbbi tevékenysége kapcsán klasszikus ajánlatkérőnek minősül [Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése], míg távhőszolgáltatással kapcsolatos beszerzései kapcsán a különös eljárás szabályai alá tartozik [Kbt. 163. § (1) bekezdésének a) pontja]? Jogosan dönt-e ekkor úgy, hogy ha az adott távhő-szolgáltatási beszerzés az értékhatárok miatt nem közbeszerzés-köteles, akkor nem alkalmazza a klasszikus rezsimet sem, mert az csak a hulladékkezelési tevékenységre, illetve annak közérdekű részére vonatkozik (a két tevékenység aránya: 1:1)?
Részlet a válaszából: […] ...létezik hasonlóan megosztott közbeszerzést végző céghazánkban (például a Magyar Posta Rt.). A kérdező a hulladékkezelésiszolgáltatása tekintetében a Kbt. 22. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik,de az nem tekinthető közszolgáltatásnak. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Több alvállalkozó megnevezése egy ajánlattevő mellett

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében megteheti-e a részvételre jelentkező, hogy több olyan 10 százalék feletti alvállalkozót is megnevez, akiknek a tevékenységi köre nagyrészt lefedi egymást, habár tisztában van vele, hogy az ajánlatadási szakaszban csak az egyik alvállalkozóval fogja az ajánlatát összeállítani?
Részlet a válaszából: […] ...ezvéleményünk szerint lehetséges. Figyelemmel azonban arra, hogy a kérdésben mégnem alakult ki a közbeszerzési eljárásokban szereplőkre nézve egységesgyakorlat, javasoljuk az ajánlattevőknek, hogy éljenek a Kbt. 121. §-ának (2)bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Közbeszerzési műszaki leírás készítésének kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlattevők részére kiadott tervdokumentáció tartalmazza a tervezők által (szakáganként) elkészített műszaki leírásokat is. Ezenfelül kötelező-e az ajánlatkérőnek külön "közbeszerzési műszaki leírást" is készítenie?
Részlet a válaszából: […] ...leírást vagy az ajánlati felhívásban, vagy a dokumentációban kellszerepeltetni, és ez a dokumentáció a tervpályázati eljárásokban atervpályázati kiírás dokumentációja, amennyiben a kérdező ezt értitervdokumentáció alatt, és abban a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
1
185
186
187
205