Szerződés teljesítési határidejének meghosszabbítása akadályközlés esetén

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós értékhatár feletti, árubeszerzésre vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, és kötöttünk szerződést a régi Kbt. hatálya alatt 2015. december 20-án. A szerződésben meghatározott teljesítési határidő 2016. január 15-e volt, amit kötbéreztünk. A nyertes ajánlattevőként szerződő fél 2016. január 15-én akadályt közölt, és kérte, hogy a szerződés teljesítésének határidejét hosszabbítsuk meg 30 nappal. Jelen esetben megköthetjük-e a szerződésmódosítást? Akkor is, ha a teljesítési határidő értékelési szempont volt a közbeszerzési eljárásban, emiatt elesnénk a kötbértől?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés megválaszolásakor elsődlegesen azt szükséges megvizsgálni, hogy a tárgyi esetben a szerződés módosítására melyik közbeszerzési törvény rendelkezései az irányadóak? Az eljárás megindításakor hatályos "régi Kbt.", azaz a közbeszerzésekről szóló 2011. évi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 11.

Közbeszerzési kötelezettség uniós támogatás felhasználása esetén

Kérdés: Ha egy mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó uniós támogatásban részesül, a pályázati pénz felhasználásakor vonatkozik-e rá a közbeszerzési kötelezettség? Ha igen, a Kbt. mely része alapján minősül ajánlatkérőnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés elsősorban azért merül fel, mert a hatályos Kbt. csak a szervezetek vonatkozásában határozza meg a Kbt. hatályát és kivételi körét az alábbiak szerint.A törvény 5. §-ának (2) bekezdése szerint a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 13.

Konzorciumi tag változása a régi Kbt. hatálya alatt indult eljárásban

Kérdés: Konzorciumban indulunk egy, a régi Kbt. hatálya alá tartozó eljárásban. Az ajánlattételi határidő még nem telt le, de az ajánlatot benyújtottuk. Van-e arra ilyen esetben még lehetőség, hogy az egyik konzorciumi tag személyét megváltoztassuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A régi Kbt. 25. §-a szabályozza ezt a kérdést az alábbiak szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– a fenti, első bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kötelesek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 17.
Kapcsolódó címkék:  

Tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat az új Kbt. szerint

Kérdés: Az új Kbt. szerint – egyebek mellett – kizáró ok-e, ha a gazdasági szereplő olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni? A mi cégünk öt magánszemély tulajdonosból áll, minden tagnak 20 százalékos mértékű tulajdoni hányada (és szavazati joga) van. A hivatkozott szabály alapján nem indulhatunk ajánlattevőként közbeszerzési eljárásban?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tényleges tulajdonossal kapcsolatos értelmezési környezet nem változott az új Kbt. hatálya alatt sem. Bár a 2007. évi CXXXVI. törvény 3. §-ára történő visszahivatkozás nem teljes, a tényleges tulajdonos megnevezése csak a legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések módosítása az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: A szerződésben a felek nem rendelkeztek a környezetvédelmi termékdíjról, de a megrendelt termékek egy része termékdíjköteles. A megrendelő – ajánlatkérő – azt mondja, hogy mivel a szerződés erre nem tartalmaz kifejezett rendelkezést, nem állíthatjuk be a számlába a termékdíj összegét. Márpedig a jogszabály szerint a termékdíjat a számlában szerepeltetni kell, és egyébként a szerződés e vonatkozásban tiltó rendelkezést sem tartalmaz. Jogos az ajánlatkérő elzárkózása? (A szerződésre még a 2011. évi CVIII. törvény vonatkozik.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény értelmében a termékdíjfizetési kötelezettség a forgalomba hozatal vagy saját célú felhasználás esetén keletkezik.A hivatkozott törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 1.
Kapcsolódó címkék:    

Magyar jogszabály alkalmazása külföldi teljesítés esetén

Kérdés: Ha a szolgáltatást külföldön kell teljesíteni, alkalmazhatom a Kbt. szabályait ajánlatkérőként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. szabályait azon magyarországi szervezeteknek kell alkalmazniuk, amelyek a Kbt. 6. §-a szerint ajánlatkérőnek minősülnek. Az ajánlatkérők azon visszterhes szerződései tekintendők közbeszerzési szerződésnek, amelyeknél a teljesítési hely nem befolyásolja az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. augusztus 13.
Kapcsolódó címke:

SZÉP kártya beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Széchenyi Pihenőkártyával kapcsolatban lenne kérdésem. Több helyütt (Közbeszerzési Levelek, Közbeszerzési Szemle) is olvastam, hogy az 55/2011. kormányrendelet szerint a SZÉP kártya beszerzése nem közbeszerzés-köteles, mivel nem visszterhes a szerződés. Feltehetőleg a rendelet 10. §-a alapján következtetnek erre. A KÉ-ben SZÉP kártyával kapcsolatos felhívást nem találtam, mi meghaladjuk a közbeszerzési értékhatárt e tárgyban, és három bank is tudja nyújtani ezt a szolgáltatást számunkra. Mi az álláspontjuk a SZÉP kártyával kapcsolatban, kell-e rá közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy a hivatkozott kormányrendelet 10. §-a alapján kivédhető, hogy nem közbeszerzés-köteles? (A banknak átutaljuk előre az összeget, és ő feltölti a számlákra.) De ha mégis le kellene folytatnunk, milyen bírálati szempontok lehetnek? A kártyákra, számlákra utalandó összeg ugyanannyi minden esetben, maximum az elfogadóhelyek száma változhat, itt nincs előteljesítés, kötbér stb., mivel mi utalunk, és utána él a feltöltött számla, tehát elég életidegen lenne a közbeszerzés, mégis 3 bank is tudja nyújtani a szolgáltatást. Vagy ezt az esetet a Kbt. 120. §-ának k) pontja alapján lehet kivételnek tekinteni, mint pénzforgalmi szolgáltatást?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hivatkozott kormányrendelet 2. §-a szerint a Széc­henyi Pihenő Kártya nem más, mint egy elektronikus utalványkártya, amelyet bank bocsát ki. A kormányrendelet 10. §-a rendelkezik az ezzel kapcsolatban megfizetendő költségekről az alábbiak szerint:– a kártya...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 7.
Kapcsolódó címke:

Sportegyesület beszerzése

Kérdés: Milyen beszerzési lehetőségei vannak egy önkormányzati tulajdonban lévő sportegyesületnek, amely társasági adóból valósítana meg egy hozzávetőlegesen 70 milliós értékű építési beruházást? Ez közbeszerzés-köteles?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ elsősorban annak ismeretében lehet megadni, hogy maga az egyesület a Kbt. hatálya alá tartozik-e, avagy sem. Mivel megtörténhet, hogy nem tekinti magát a Kbt. hatálya alá tartozónak, arra tekintettel, hogy a támogatás a teljes egyesületi költségvetést nézve évente 50...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. december 11.

Egészségbiztosítási juttatás közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Költségvetési intézmény tekintetében az önkéntes egészségpénztári juttatás beszerzése a Kbt. hatálya alá tartozik-e? Ha igen, akkor hogyan orvosolható, oldható meg az a probléma, hogy az intézmény egyes dolgozói különböző egészségpénztáraknál regisztráltak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés kifejezetten egyedi területet érint. A válasz során induljunk ki abból, hogy külön jogszabály értelmében a béren kívüli juttatások vonatkozásában közbeszerzési szempontból a Szép Kártya nem közbeszerzés-köteles a munkáltató részéről. [Széchenyi Pihenő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet az állásfoglalásából: […] A www.parlament.hu-n követhető volt az év végén, hogy például az energetikai tárgyú törvénymódosítások között is szerepel a Kbt. alanyi hatályát érintő változás. Év végén általában a közbeszerzési törvény állandó szereplője a salátatörvényeknek, mely az elmúlt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. február 20.
Kapcsolódó címke:
1
…
5
6
7
…
21