Kivételi kör nemzeti rezsimben, kutatás-fejlesztési és innovációs célból megvalósuló beszerzés esetén

Kérdés: A konzorciumi tag egy GINOP-projektben támogatást kapott. A 255/2014. kormányrendelet 3.1.1. pontjában felsorolt besorolások közül ez a projekt az első két sorban foglalt tevékenységhez kapcsolódik, alapkutatás, ipari kutatás, K+F fejlesztési projekthez nyújtott támogatás. A Kbt. 2017. január 1-jétől hatályos módosítása új kivételi szabályt vezetett be – 111. § v) pont –, mely szerint a törvényt nem kell alkalmazni, a kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból megvalósuló beszerzésekre a 2400000-4-tól 24327500-7-ig és 24500000-9-tól 24965000-6-ig tartó CPV-kódok által meghatározott áruk vonatkozásában, amennyiben a beszerzés értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Ezek a CPV-kódok a különféle vegyipari termékekre, vegyi anyagokra, vegyszerekre, gázokra, polimer termékekre, oldószerekre stb. vonatkoznak, melyet a kérdés szerinti projektben kb. 20 M Ft értékben kellene beszereznünk. Értelmezésünk szerint, amennyiben a támogatási cél megfelel a fentieknek, akkor nem kellene közbeszerzési eljárást lefolytatni, hanem három árajánlat bekérésével meg lehetni valósítani a beszerzést. Mivel a 111. § v) pontjában nem szerepel az, hogy kizárólag az 5. § (3) bekezdésében foglalt ajánlatkérőkre vonatkozna ez a kivétel, úgy értelmezem, hogy amennyiben a támogatás célja K+F+I, és az adott CPV-kódú termékeket szerezzük be, akkor ez alól a kötelezettek is kivételek. Jól értelmezem a kérdést?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fentiek alapján kijelenthető, hogy a projekt kutatás-fejlesztési és innovációs célból megvalósuló beszerzésre vonatkozik, és kimeríti a Kbt. 111. § v) pontjában meghatározott CPV-kódok egyikét. Az érintett nemzeti rezsim kivételi köre úgy került megfogalmazásra, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. június 14.

Alkalmasság a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződés teljesítése során

Kérdés: A 2011. évi Kbt. alapján kötött szerződés teljesítése során szakember cseréje vált szükségessé. Az új szakembernek (szakemberrel együtt a vállalkozónak) melyik időponttól kell megfelelnie a kiírás szerinti alkalmassági követelményeknek: már az ajánlat beadásakor visszamenőlegesen, vagy – célszerűen – elegendő a csere időpontjától? A két időpont például a tapasztalat éveinek száma szempontjából lényeges különbséget jelent a megfelelést illetően. Kérdésünk továbbá, hogy a válaszuk szerinti álláspont általánosan elfogadott-e, hivatkozhat-e rá vállalkozó a kérelmében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 128. §-ának (3) bekezdésében az alábbiak szerint fogalmazott:Az olyan alvállalkozó vagy szakember (a továbbiakban e bekezdésben: alvállalkozó) helyett, aki vagy amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 12.

Eljárás nemzeti eljárásrendben uniós eljárásrend szabályai szerint

Kérdés: A Kbt. jelenleg hatályos, 21. §-ának (1) bekezdésében azt olvasom, hogy a törvény rendelkezhet úgy is, hogy nemzeti rezsimben nem nemzeti szabályok alapján járok el. Ezt a szabályt hogyan kell érteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az érintett 21. § erre vonatkozó szabálya nem változott. Az új szabály az egyes rezsimek közötti önkéntes átjárhatóságot biztosítja.A Kbt. hatályos, 21. §-ának (1) bekezdése akként szól, hogy az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. írásbeliségre vonatkozó szabályai a nyilatkozattételre, azaz az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közötti kommunikációra vonatkozóan az írásbeli forma alkalmazását teszik kötelezővé. A Kbt. 41. §-a szerint a kapcsolattartás elektronikus úton is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 11.

Közbeszerzési kötelezettség önkormányzat tulajdonában álló telek ellenértékének nem pénzben történő megfizetése esetén

Kérdés: Helyi önkormányzat több építési telket magában foglaló területtel rendelkezik. Egy beruházó cég megkereste az önkormányzatot azzal a szándékkal, hogy a telkeket megvásárolná, és azokra lakóingatlanokat építene. A telkek ellenértékét azonban nem pénzben fizetné meg, hanem az önkormányzat tulajdonában maradó telekre az önkormányzat részére építene egy ingatlant, mely az önkormányzat tulajdonába kerülne, és azt szabadon használhatná. Ez a konstrukció a Kbt. hatálya alá tartozik-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés szerinti esetben az ingatlanhoz jutás folyamata nem következhetne be anélkül, hogy az önkormányzat a jogairól lemondana annak érdekében, hogy az építési beruházást a beruházó megvalósíthassa. Ennek következtében tehát meg kell vizsgálni, hogy a konstrukció nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 11.

Szerződésmódosítás biztosítékadás módja miatt

Kérdés: A Kbt. 134. §-ának (6) bekezdése szerint biztosíték kikötése esetén az a) pontban meghatározott biztosítéki formák írhatók elő. Új elem a pénzügyi intézmény által vállalt garancia vagy készfizető kezesség. Szükséges-e szerződést módosítani, ha a régi Kbt. szerint lefolytatott eljárás esetében a szerződésben nem szerepel ez a biztosítékadási lehetőség, de az ajánlattevő ezzel a biztosítéki formával kíván eleget tenni kötelezettségének?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hatályos Kbt. 134. §-ának (6) bekezdése szerint biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban– előírja, hogy a biztosítékok az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint nyújthatók óvadékként az előírt pénzösszegnek az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. október 12.

Beszerzési szabályok uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítása esetén

Kérdés: Be kell-e jelentkezni a Kbt. hatálya alá, ha 100 százalékban az Európai Unió által finanszírozott projektet valósítunk meg? Ha igen, szükséges-e a Kbt.-ben található ún. éves statisztikai összegezés benyújtása?
Részlet az állásfoglalásából: […] Uniós forrásból támogatott projekt esetében vagy a Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése, vagy a (3) bekezdése alapján szükséges a támogatott szervezetnek közbeszerzési szabályokat alkalmaznia, feltéve hogy egyébként nem tartozik a Kbt. hatálya alá − 5. § (1) bekezdés.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 7.

Támogatott projektek beszerzései nemzeti rezsimben

Kérdés: Lehetséges-e, hogy 100 százalékban támogatásból finanszírozott projekt beszerzéseit ún. nemzeti rezsimben kell lebonyolítani? Az EUTAF kifogásolhatja-e a későbbiekben, ha a nemzeti rezsim szabályai szerint ún. összefoglaló tájékoztatót tettünk közzé, és így versenyeztettünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés a Kbt. 21. §-ának (6) bekezdésére vonatkozik, mely esetben valóban a nemzeti rezsim szabályait kell alkalmazni. Ennek további feltétele, hogy az ajánlatkérő egyébként ne tartozzon a Kbt. hatálya alá.A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében a Kbt. 5....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:    

Tankerület közbeszerzési jogalanyisága

Kérdés: Van-e közbeszerzési jogalanyisága egy tankerületnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása alapján több tankerület is bejelentkezett a Kbt. hatálya alá. A bejelentkezés formája vegyes, ugyanakkor egyértelmű, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) vonatkozásában tankerületenként állapították meg az érintettek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. június 15.

Szerződésmódosítás lehetősége konzorciumi változások esetén

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alatt megkötött közbeszerzési szerződés módosítására lehetőség van-e abban az esetben, ha a konzorciumi partnerek személyében olyan változás áll elő, hogy az egyik konzorciumi partner átvállalja a másik konzorciumi partner teljesítési arányát, ezzel a jövőben egyedüli félként látja el a közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatást? Új konzorciumi partner tehát nem lép be a szerződésbe, de jogutódlásról sem beszélhetünk. Módosíthatják-e a felek a konzorciumi megállapodást úgy, hogy az egyik fél teljesítésre képtelenné válása esetén a másik fél lép be helyette, tekintettel az egyetemleges felelősségre? Mi a teendő abban az esetben, ha mindezek az új Kbt. hatálya alatt kötött szerződés esetén következnek be?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új Kbt. alapján a közös ajánlattevők mindegyikének teljesítési kötelezettsége van az alábbiak szerint.A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek kell teljesítenie – Kbt. 138....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. június 15.
1
…
4
5
6
…
21