Minősített ajánlattevői státusz igazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő nem fogadja el, hogy az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban nyilatkozunk arról, hogy minősített ajánlattevők vagyunk. Továbbra is követeli a részletes dokumentumokat. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] ...ezt megkérdőjelezni. Amennyiben az EEKD-ban ezt nem nyilatkozza le az ajánlattevő, úgy valóban jelenthet problémát, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolásokat kéri, ezért erről a nyilatkozatról nem szabad az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Számítási hiba javítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-ben a számítási hibát ténylegesen ki javítja ki? Egyrészt az ajánlatkérő, mint régen, de valójában az ajánlattevő? Ezt hogyan kell kezelni, értelmezni a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése szerint úgy alakít ki, hogy az egyes értékeket alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy egyéb adatot.A Kbt. 71. § (11) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.
Kapcsolódó címkék:    

Mi minősül ajánlatnak az EKR-ben?

Kérdés: Az EKR-ben végszükség esetén előfordulhat, hogy például egyetlen kitöltött felolvasólap-űrlap gyakorlatilag ajánlattétel legyen, és a többi dokumentum feltöltése hiánypótlás keretében teljesüljön?
Részlet a válaszából: […] ...szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet főszabályként kötelezővé teszi az űrlapok kitöltését az alábbiak szerint:Ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Eredménytelenségi ok fennállásának ellenőrizhetősége

Kérdés: Az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó kormányrendelet említ egy új eredménytelenségi okot: azt az esetet, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely nem orvosolható. Ha az ajánlatkérő erre hivatkozva eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, az ajánlattevő hogyan ellenőrizheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...olyan jogsértést eredményezett-e, mely nem orvosolható a továbbiakban.A kormányrendelet 20. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. szerinti iratbetekintést az ajánlatkérő az EKR-ben található dokumentumok tekintetében a gazdasági szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Előzetes vitarendezés iránti kérelem benyújtásának határideje

Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet az ajánlattételi és részvételi határidők esetében írja, hogy munkanapokon e tekintetben a 8-16 óra közötti időszak a főszabály. A hiánypótlás, felvilágosítás, árindoklás és előzetes vitarendezéssel kapcsolatban az üzemzavar kapcsán pedig azt, hogyan módosulnak ezek a határidők akkor, ha üzemzavar van. De az előzetes vitarendezés határideje nem annyira egzakt, mint a hiánypótlás felvilágosítás és árindokláskérés esetében. Az előzetes vitarendezés kapcsán tehát az a kérdésem, hogy a tudomásra jutást követő 3. nap 16 óráig ezt el kell küldeni?
Részlet a válaszából: […] ...eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni.A (2) bekezdés alapján nem követ el jogsértést az ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben hivatkozott rendelkezés a Kbt. kötelező elektronikus közbeszerzésre utaló 40. §-a mellett kitér arra, mit írhat elő az ajánlatkérő, amennyiben az elektronikus közbeszerzés nem kötelező, azaz az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer alkalmazása nem követelmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

424/2017. kormányrendelet 10. § (5) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A kormányrendelet 10. §-ának (5) bekezdését nem tudom értelmezni. Az ebben foglaltak mit jelentenek majd a gyakorlatban? Hiszen maga a kormányrendelet is a megküldés szót használja.
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 10. §-ának (5) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz:Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete valamely dokumentum közvetlen megküldését írja elő, azon a dokumentum kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Képviselő az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet a nyilatkozattételről azt írja, hogy az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekintetni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Ez a szuper user? Meghatalmazható a szuper user más által nyilatkozattételre?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.A (3) bekezdés érelmében közös ajánlattétel esetén az ajánlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.
Kapcsolódó címkék:    

EKR-be feltöltött dokumentumok elektronikus aláírásának szükségessége

Kérdés: Szükséges-e az EKR-be feltöltött dokumentumokat elektronikus aláírással ellátni, vagy tekinthetjük úgy, hogy az EKR a vonatkozó jogszabály szerint biztosítja a feltöltött dokumentum megváltoztathatatlanságát, így az elektronikus aláírás használata okafogyottá válik?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés nagyon helyesen számon kéri az írásbeliséget, mely a Kbt. 41. §-a alapján szükséges lenne. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet szabályai azonban a Kbt. 198. § 8. pontjának felhatalmazó rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt. 111. § x) pontjában szereplő kivételi szabály értelmezése

Kérdés: Állásfoglalásukat kérem a Kbt. 111. § x) pontjának értelmezésére vonatkozóan: "E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti." Melyek azok a körülmények, amelyek esetén a hivatkozott rendelkezés alkalmazható? Mi az alkalmazhatóság tartalma, korlátja?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. nem tartalmaz a kizárólagos jogra vonatkozó értelmezést. A kivétel, tekintettel arra, hogy nemzeti értékhatárt elérő értékű, de uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzésekre vonatkozik, összhangban van a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.
Kapcsolódó címkék:    
1
116
117
118
459