Árlista hibájának javítása

Kérdés: A bontást követően észleljük, hogy a részletes árlistánkba hibás tétel került. Két tételt felcseréltünk, azaz az egyik nagyon magas, a másik nagyon alacsony lett. A két termék árát más-más mennyiséggel kellett kalkulálni, tehát a csere a teljes ajánlati árat is változtatja. Nem a mérték érdekes, mert nem különösebben fontos a két termék, hanem az elv. Lehet ezt javítani? Milyen módon? Ha az egyik tétel így marad, aránytalanul alacsony lenne az ár. Javíthatjuk ezt a szerződés aláírása után?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlásra vonatkozó szabályok értelmében elvileg lehetne módosítani az egyes sorok árát.A Kbt. 71. §-ának (3) bekezdése szerint a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződés aláírása részajánlattétel esetén

Kérdés: Együtt kell-e aláírni az egyes részekre vonatkozó szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 131. §-ának (3) bekezdése értelmében az egyes részek függetlenek egymástól, azaz külön-külön szerződés köttetik az egyes részek vonatkozásában. Ennek megfelelően az egyes részekre vonatkozó szerződés aláírását nyugodtan lehet függetlenül kezelni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
Kapcsolódó címkék:    

Számítási hiba kezelése az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Számítási hiba tekintetében a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése és az EKR rendelet 20. §-ának (5) bekezdése között egy igen markáns különbség van, aminek az alkalmazása fejtörést okoz. Törvénnyel nem lehet ellentétes kormányrendelet, tehát a törvény szövege kellene legyen az irányadó, azaz a számítási hiba javítását az ajánlatkérő végzi el, ugyanakkor az EKR rendelet szerint az ajánlattevő javítja, ráadásul érvénytelenséget is kapcsol hozzá. Mi a hivatalos álláspont, az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia számítási hiba esetében?
Részlet a válaszából: […] ...válasz a két jogszabály viszonyában keresendő. A két előírás valóban nincs egymással összhangban, hiszen a Kbt. az ajánlatkérő feladatává teszi a számítási hiba javítását, melyről utólag tájékoztatnia szükséges az összes ajánlattevőt. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Iratbetekintés az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Hogyan történik az iratbetekintés az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] ...véletlenül megmutassa azt az ajánlattevőknek.Fentiek a kormányrendelet 20. §-ának (1) bekezdésén alapulnak, melynek alapján a Kbt. szerinti iratbetekintést az ajánlatkérő az EKR-ben található dokumentumok tekintetében a gazdasági szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlatok bontásának nyilvánossága az EKR-ben

Kérdés: Az elektronikus bontás ugyanúgy nyilvános lesz, mint az iratbetekintés, vagy csak nyilvánossá tehető az ajánlatkérő által?
Részlet a válaszából: […] ...számára hozzáférhetővé válnak.Az (5) bekezdés értelmében az elektronikusan benyújtott ajánlat vagy részvételi jelentkezés esetében a Kbt. 68. § (4)–(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan – azzal a tartalommal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Üzleti titok kezelése az EKR-ben

Kérdés: Sok esetben vannak olyan részei az ajánlatunknak, amelyeket bizalmasan kellene kezelni. Kérhetjük ezt a kiírótól elektronikus közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...arra figyelemmel lenni, hogy az ajánlatkérő által hozzáférhető minden adat közül pontosan mibe enged betekintést az ajánlattevőknek. A Kbt. értelmében az üzleti titkot elkülönítetten kell kezelni, mely technikai értelemben azt jelenti, hogy az üzleti titkot tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
Kapcsolódó címkék:    

Elektronikus közbeszerzési kötelezettség

Kérdés: Az összefoglaló tájékoztatót korábban elindítottuk, de azt követően hatályba lépett a kötelező elektronikus közbeszerzés. Lefolytathatjuk még papíralapon az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...a korábban megkezdett eljárásokra nem.A kormányrendelet 35. §-ának (1) bekezdése értelmében a rendelet előírásait a Kbt. 196. §-ának (3) bekezdésével összhangban 2018. április 15. napjától kell alkalmazni.A (2) bekezdés szerint a rendelet – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Kbt. hatálya alá nem tartozó szervezetek közbeszerzési kötelezettsége

Kérdés: Egyházközségünk 100 százalékos, magyar forrásból származó támogatást kapott új templom építésére. A becsült érték a nemzeti értékhatárt meghaladja, de az uniós határt nem éri el. A Kbt. 5. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján szükséges közbeszerzési eljárással kiválasztani a kivitelezőt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. az egyébként a Kbt. hatálya alá nem tartozó szervezetek esetében a támogatás intenzitásához, a támogató személyéhez, továbbá az építési beruházás rendeltetéséhez, esetleges mélyépítési jellegéhez köti a közbeszerzési kötelezettség fennállását az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

KKV-nyilatkozattétel kötelezettsége

Kérdés: Beléptem az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe, és nyilatkoztam kkv-státuszunkról. A későbbiekben is kell ilyen nyilatkozatot mellékelnem?
Részlet a válaszából: […] ...Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben a szervezeti regisztrációkor kell megadni a kérdés szerinti információt, mely a Kbt. 66. §-ának (4) bekezdése értelmében eljárásspecifikus nyilatkozat az alábbiak szerint:Az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás hiányosan benyújtott hiánypótlás esetén

Kérdés: Milyen eljárási rend érvényesül hiányosan beadott hiánypótlás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...következtében az ajánlat érvénytelen lesz.Elképzelhető ugyanakkor olyan hiányosság, melyet az ajánlatkérő képes kezelni, összhangban a Kbt. 71. §-ának rendelkezéseivel. Amennyiben például az ajánlatkérő az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.
1
117
118
119
458