Közbeszerzési kötelezettség utólagos megfeleltetése

Kérdés: A pályázó tavaly februárban GINOP-os pályázaton indult. A cég kapacitási problémákkal küzdött, így a termelést nem tudta folytatni, és mivel a pályázatról ekkorra még semmiféle döntés nem született, 2017. év novemberében saját felelősségére beszerezte a termelés folytatásához szükséges eszközöket összesen: 39 millió forint összegben. A pályázat eredményéről 2018. áprilisban kapott tájékoztatást, miszerint nyert 50% támogatási intenzitással összesen 90 millió forintot. Most szeretne a pályázó közbeszerzést lefolytatni a többi eszköz beszerzésére. Van-e arra megoldás, hogy a tavaly megvásárolt gépeket elszámolja a megnyert támogatásból, akár a lefolytatni kívánt közbeszerzésen keresztül, akár más módon?
Részlet a válaszából: […] ...a legjobb döntést hozta a beszerzés azonnali megvalósításakor. Mivel nem közbeszerzés keretein belül történt a beszerzés, azaz nem a Kbt. alkalmazásával, így ezek a számlák biztosan nem számolhatók el, amennyiben közbeszerzés-köteles volt a beszerzés. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Szerződésmódosítás a projekttársaság belépésekor

Kérdés: Kell-e módosítani a szerződést a projekttársaság belépésével?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést alapesetben a nyertes felek kötik meg, majd a nyertesek helyébe lép a projekttársaság.A Kbt. a projekttársaság felelősségével kapcsolatban – amennyiben az ajánlatkérő előírja vagy engedélyezi – az alábbiakat rögzíti.Ha a szerződés teljesítése érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:  

Dokumentumok alakisága az EKR-ben

Kérdés: Az ajánlatkérő tartalomjegyzéket és oldalszámozást kér úgy, hogy közben már az EKR-be töltünk elektronikusan dokumentumokat. Kérheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az oldalszámozás formai kérdések, így hiányosságuk esetében nem lehet az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítani a Kbt. alábbiakban hivatkozott 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján.Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    

Opciógyakorlás minősítése

Kérdés: A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja szerint minden esetben szerződésmódosításnak minősül-e a szerződésben rögzített opcionális mennyiség/keretösszeg lehívása? Az opció gyakorlásának valamennyi feltétele, mennyisége/összege a szerződésben rögzítésre került. Tekintettel arra, hogy az említett rendelkezés módosításról, illetve módosulásról is szól, további kérdésünk, hogy az opció gyakorlása módosításnak vagy módosulásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontjában olyan esetet sorol a szerződésmódosítás keretébe, mely praktikusan nem igényli a szerződés aktív módosítását. Ezt erősíti a 141. § (7) bekezdése is, amikor az a) pont szerinti módosításról nem írja elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzés lefolytatása az EKR-en kívül

Kérdés: Mit tehetünk, ha az EKR honlapján az szerepel, hogy időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárást az EKR-en kívül kell lefolytatni? Milyen jogszabály ad lehetőséget az üzemeltetőnek arra, hogy EKR-en kívülre helyezze az ajánlatkérő eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltetője által – a honlapján – közzétett tájékoztatás alapján az EKR részben vagy egészében tartósan nem tudja biztosítani a Kbt.-nek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást; vagy– az EKR több napon keresztül fennálló üzemzavara [22. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

EKR-en kívüli eljárások

Kérdés: Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...és az előminősítési szempontok szükség szerinti módosítását nem indokolhatja a jogszabályváltozás. Ennek indoka az, hogy az új Kbt. új irányelv alapján, új kizáró okokra vonatkozó elvárásokat tartalmaz, mely így nem vonatkoztatható a régi irányelv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet ezzel kapcsolatban az alábbiakat rögzíti:Ahol a Kbt. a felhívás kötelező tartalmi elemeként az ajánlatok felbontásának helyére utal [Kbt. 50. § (2) bekezdés r) pont, 94. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    

Üzleti titok indokolása

Kérdés: Amennyiben egyértelműen gyenge az üzleti titok indokolásának érve, feltétlenül szükséges újra felhívni az ajánlattevőt, hogy próbálja újra indokolni azt? (Biztosan nem a nyertes ajánlatról van szó, továbbá érzékelhető, hogy a majd teljes ajánlat üzleti titokká nyilvánítása nem fogja megállni a helyét.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 44. §-a szerinti, üzleti titokra vonatkozó szabály eleve előírja, hogy az ajánlattevő (a gazdasági szereplő) az üzleti titkot tartalmazó irathoz indokolást köteles csatolni. Szintén előírja, hogy az indokolás nem megfelelő, ha általánosságban kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:  

Üzleti titokra vonatkozó szabály változásának hatása a közbeszerzésekre

Kérdés: Változik az üzleti titok szabálya a Ptk.-ban. Milyen hatással van ez a közbeszerzésben alkalmazott üzleti titok fogalmára, hiszen ezzel gyakorlatilag törlődik a Kbt.-ben található hivatkozás?
Részlet a válaszából: […] ...(védett ismeret). A törvény 35. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezi a Ptk. 2:47. §-át, míg a 42. §-a pontosítja a Kbt. üzleti titokra vonatkozó rendelkezését azzal, hogy a módosított rendelkezéseket a 2018. évi LIV. törvény 42. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    

Üzleti titok védelme a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában

Kérdés: Hogyan kezeli a Döntőbizottság, ha a jogorvoslati eljárás során üzleti titok merül fel? Ilyenkor kihúzza ezt a döntésből, mint az öntisztázással kapcsolatos határozatok esetében?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 145. §-a utal az általános közigazgatási rendtartásról 2016. évi CL. törvényre (Ákr.), melynek rendelkezései kitérnek az adatkezelés szabályaira is.A Kbt. 145. §-ának (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
1
…
118
119
120
…
464