Súlyos jogsértés megállapítására jogosult szervezet a Kbt. 75. § (2) bekezdése f) pontjának alkalmazásában

Kérdés: A súlyos jogsértés miatti eredménytelenné nyilvánítás jelentheti-e azt, hogy jogorvoslati fórum nem döntött az ügyben, csak az ellenőrzést végző szervezet gondolja úgy, hogy ez a jogsértés megtörtént? Hiszen eredménytelenséget nehezen keletkeztethet egy olyan vélelem, melyet egy szerv állapít meg, és amely ellen jogorvoslatnak az ajánlatkérő részéről nem is volt helye. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő a 75. § (2) bekezdésének új f) pontjára gondol, mely 2017. január 1-jétől része a hazai szabályozásnak. A rendelkezés szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:      

459/2016. kormányrendelet hatálya

Kérdés: A helyi önkormányzatok alanyaik-e a 459/2016. kormányrendeletnek? Van-e kötelezettségük a helyi önkormányzatoknak az 1 000 000 Ft feletti beszerzéseik esetén, a rendelet alapján három árajánlat beszerzésére?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet alanyi hatálya az alábbi szervezetekre terjed ki:A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 195. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő a nettó egymillió forintot elérő vagy meghaladó, de a Kbt. 15....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:  

Keretmegállapodáson kívüli beszerzés lehetősége központosított közbeszerzés keretén belül

Kérdés: Papír, írószer, irodaszer beszerzése központosított közbeszerzés keretén belül történik. Néhány termék nem szerepel a keretmegállapodásban. Ezeknek a termékeknek az értéke nem jelentős, néhány ezer forint alkalmanként, egyedi igények alapján (éves szinten maximum 100 000 Ft az érték). Éves teljes papír-, írószer-, irodaszer-beszerzésünk kb. 24 M Ft uniós projektekkel. A 168/2004. kormányrendelet 8. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással azt az álláspontot hallottuk, hogy a keretmegállapodáson kívüli vásárlásnál közbeszerzést kell indítanunk, akár egy tollra is. Ez valóban így van?
Részlet a válaszából: […] ...is közbeszerzés-kötelesnek minősülnek.Ha saját hatáskörben történik a közbeszerzés, akkor a kormányrendelet 7. § (1) bekezdése a Kbt. szabályaival való összhangot szabja feltételül, ez azonban nem jelenti azt, hogy saját hatáskörben el lehet térni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:    

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...új, a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót, alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőt, ha súlyosan megsértette a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Kizáró ok igazolásának módja

Kérdés: Az új, a Kbt, 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró okot hogyan igazoltatom? A Hatóság honlapján csak régi ügyek szerepelnek, míg nekem a 90 nap miatt, gondolom, határozatokat is kell vizsgálnom. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt.-t módosító törvény által bevezetett, új 62. § (1) bekezdés q) pontja olyan kizáró okot tartalmaz, melynek nem egyszerű utánanézni, ajánlatkérőként gyakorlatilag önállóan lehetetlen.Az új rendelkezés szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Alvállalkozó és erőforrás nyilatkozata alkalmasságról nemzeti rezsimben

Kérdés: Helyesen értelmezem, hogy nemzeti eljárásrendben a kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek vagy az alvállalkozónak csak az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről kell nyilatkozniuk?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a gazdasági szereplő ajánlatában köteles a kizáró okok fenn nem állása, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, valamint – adott esetben – a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.
Kapcsolódó címkék:        

Megállapodás szakértő közreműködéséről

Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
Részlet a válaszából: […] ...ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe.Jelen esetben a hivatkozott rendelkezésen túlmenően figyelembe kell venni a Kbt. vonatkozó előírásait is, melyeket a Kbt. 65. § (7) és (9) bekezdése tartalmaz.A 65. § (7) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.
Kapcsolódó címke:

Eljárás nemzeti eljárásrendben uniós eljárásrend szabályai szerint

Kérdés: A Kbt. jelenleg hatályos, 21. §-ának (1) bekezdésében azt olvasom, hogy a törvény rendelkezhet úgy is, hogy nemzeti rezsimben nem nemzeti szabályok alapján járok el. Ezt a szabályt hogyan kell érteni?
Részlet a válaszából: […] ...21. § erre vonatkozó szabálya nem változott. Az új szabály az egyes rezsimek közötti önkéntes átjárhatóságot biztosítja.A Kbt. hatályos, 21. §-ának (1) bekezdése akként szól, hogy az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Becsült érték megállapítása nemzeti rezsimbe tartozó, közösségi eljárásrendben lefolytatott beszerzés esetén

Kérdés: Az új szabályozásban azt olvasom, hogy ezen túl már a III. rész helyett a II. rész szerint is lebonyolíthatok eljárást. Ez azt jelenti, hogy a becsült értéket meg kell emelnem, vagy elég, ha erre hivatkozom az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...2017. január 1-jétől hatályba lépett a Kbt. 21. §-ának (1) bekezdése az alábbi tartalommal:Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokra a Második Részt, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.
Kapcsolódó címkék:      

Fedezet közlésének módja

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre és szolgáltatásmegrendelésre keretszerződéseket kíván kötni. A közbeszerzési eljárás becsült értékeként a szerződés keretösszegét jelölik meg. Az ajánlatkérő az ajánlati árat egy egységre (darabra, km-re, óradíjra stb.) vonatkozóan kéri. Véleményük szerint jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezetet egy egységre vonatkozóan közli?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó rendelkezéseinek ismerete hiányában ez a kérdés azonban nem ítélhető meg teljeskörűen.Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a Kbt. hogyan határozza meg az egyes szerződések becsült értékét, illetve az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.
Kapcsolódó címke:
1
…
133
134
135
…
458