4572 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Már az új Kbt. szerint jelentettünk meg papírbeszerzésre nyílt közbeszerzési eljárást. Az egyik potenciális pályázó megnézte a dokumentációt, majd előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be egyes dokumentációs pontokkal kapcsolatosan. Van-e erre jogosultsága, hiszen még nem is vásárolta meg a dokumentációt, és nem is biztos, hogy ajánlatot fog tenni?

Kérdés: Hogyan tudjuk megállapítani, hogy az ajánlattevő által megjelölt alvállalkozók ténylegesen az általa megadott százalékban működnek közre, hiszen a közreműködési százalékot nem kell megadnia, csak azt, hogy 10 százalék feletti vagy alatti alvállalkozóról van szó, így viszont nem tudjuk alkalmazni a 25 százalékos szabályt?

Kérdés: Az ajánlattevő közvetlenül, vagy csak projekttársaságon keresztül teljesíthet? Vannak-e erre vonatkozó szabályok a Kbt.-ben?

Kérdés: Kötelező-e biztosítékot kikötni közbeszerzési eljárásban?

Kérdés: Egy közelemben lévő bizonyos önkormányzatnál megtudtam, hogy 30-40 millió forint értékben építőipari beruházást szereznek be – elnyert pályázati és önerős beruházásként –, és ehhez felkérnek vagy már felkértek három építőipari vállalkozást a kivitelezési árajánlat tételére. Van lehetőségem negyedik ajánlattevőként bejelentkezni? Adhatok én is árajánlatot? (Cégünk természetesen megfelel minden ez irányú elvárásnak, kötelezettségeknek.)

Kérdés: A költségvetési évben egy nagy értékű gépen jelentős értékű javítás (szolgáltatás) történt. Még ebben az évben ugyanolyan gépet kívánunk beszerezni, mint a javított gép. A nemzeti közbeszerzési értékhatár besorolásához a szolgáltatást és az árubeszerzést egybe kell-e számítani?

Kérdés: Ebben a költségvetési évben számítógépeket szeretnénk vásárolni. Továbbá a már meglévő számítógépek egy csoportjához speciális szoftvereket (például AutoCAD). A nemzeti közbeszerzési értékhatár megállapításához egybe kell-e számítani e vásárlásokat?

Kérdés: Egy ajánlattevő késve érkezett az ajánlat leadásakor, ezért kizárták. Az ajánlatok felbontását követően a bontási jegyzőkönyvet a kizárt bank is megkapta, viszont a kizárt bank felolvasólapját nem tartalmazta a bontási jegyzőkönyv. Ebben az esetben is kérhetjük az ajánlatkérőt, hogy betekintést nyerhessünk a kizárt ajánlattevő ajánlatába?

Kérdés: Egy – a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő – hirdetmény közzétételére utaló felhívást három megyei napilapban meg szeretnénk jelentetni, az intézményünk honlapján történő kötelező közzétételen túl. Véleményük szerint a három megye olvasói nem részesülnek előnyben ezáltal, és emiatt eljárásunk nem ütközik a Kbt. 1. §-ának (3) bekezdésébe?

Kérdés: Ajánlattevő Magyarországon elsősorban kereskedelmi tevékenységet folytat, melynek során a külföldi gyárak termékeit igyekszik értékesíteni. A törvénymódosítás fényében egyértelművé vált, hogy a teljesítés során igénybe venni kívánt gyártó nem minősül alvállalkozónak. Értelmezésünk szerint ez akkor is így van, ha a gyártótól származó teljesítés értéke a 25 százalékot meghaladja, vagy akár annál nagyobb értékű, lévén hogy ki van emelve – kivételként – az alvállalkozók köréből. A gyártó révén azonban lehetőség van alkalmasság igazolására is, de ebben az esetben a gyártóra is vonatkoznak a (10 százalék feletti) alvállalkozókra érvényes szabályok. Éppen ezért, ha a beszerzés teljes nettó értékének 25 százalékot meghaladó része az alkalmasság igazolására igénybe vett – egyébként alvállalkozói körből kivételnek számító – gyártól származik, akkor a gyárral mint alkalmasság igazolására igénybe vett alvállalkozóval közös ajánlatot kellene tennünk a közbeszerzési eljárás során?