4583 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Indíthat-e jogorvoslati eljárást ajánlattevő a másik ajánlattevő ellen?

Kérdés: Az ajánlati felhíváshoz adott útmutatóban olvastuk, hogy a kiegészítő tájékoztatás az adott közbeszerzési eljárás dokumentációjának részévé válik. Hol szabályozza ezt a Kbt.? Az ajánlattevőnek azt csatolnia kell az ajánlatában, vagy csak meg kell őriznie? Ha csatolni kell, milyen jogszabályi előírás alapján, illetve mi ennek a kötelezettségnek az indoka?

Kérdés: Társaságunk, mint ajánlattevő, nyílt eljárás keretében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának közjegyző által kiadott és hitelesített cégkivonatot nyújtott be igazolásként. Az ajánlatkérő a következő hiánypótlást rendelte el: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kizáró ok vonatkozásában kérünk cégbírósági kivonatot, amely tartalmazza, hogy "nincs cégbíróság által indított eljárás folyamatban". Az ajánlatkérőtől kért tájékoztatás szerint beadott igazolásunk elfogadható lenne az általa kért mondattal kiegészítve. Érvelésünket – miszerint az igazolások tartalma szabályozott, arról a kérelmező nem dönthet, tehát amennyiben a Kbt. megengedi az adott igazolási módot, akkor annak kötött formaiságát és tartalmát ajánlatkérő nem kérdőjelezheti meg – nem fogadta el. Véleménye szerint a cégbíróságtól beszerzett, a kért mondatot tartalmazó "plusz" igazolással az ellentmondás feloldható. A mi véleményünk viszont az, hogy így az ajánlatkérő különbséget tesz az egyes igazolások elfogadhatósága vonatkozásában. Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy jogszerű-e az ismertetett eljárás!

Kérdés: Az utóbbi időben több olyan közbeszerzési pályázaton vettünk részt, ahol az ajánlatkérő előírta, hogy az eljárás eredményeként megkötendő szerződés tervezetét az ajánlattevő készítse el ajánlata mellékleteként. Kérdésünk az, hogy milyen jogszabályi alapon várhatja el ezt az ajánlatkérő? Honnan tudhatja az ajánlattevő a szerződés ajánlatkérő által igényelt paramétereit? A kérdéssel kapcsolatos további problémánk, hogy az ajánlatkérő kizárhatja-e azt az ajánlattevőt az eljárásban, akinek – amelynek – szerződéstervezete az ajánlatkérő szerint nem felel meg az általa elvárt feltételeknek?

Kérdés: Az ajánlat üres, illetve információt nem tartalmazó oldalát is számozni kell? Mely jogszabály rendelkezik erről? Ha nem számoztuk, és az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított, ez a hiány annak keretében még pótolható, vagy emiatt esetleg érvénytelen lesz az ajánlat?

Kérdés: Kérdésünk az alkalmassági feltételeknek való együttes megfelelés igazolására vonatkozik. Minden ajánlattevőnek be kell-e csatolnia az arra az ajánlattevőre vonatkozó igazolást, aki (amely) megfelel a kérdéses alkalmassági követelményeknek, vagy csak a "megfelelő" ajánlattevőnek? (Közös ajánlattételről van szó.)

Kérdés: Az ajánlat elkészítésének költsége áthárítható-e az ajánlatkérőre, azaz az beszámítható-e a megkötendő szerződés szerinti árba – nyertesség esetén?

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén az ajánlatkérő kötelezheti-e az ajánlattevőt arra, hogy az együttesen ajánlatot tevők csatolják az együttműködésüket tartalmazó megállapodást akkor, ha egyébként nem követeli meg a közös nyertesektől gazdasági társaság létrehozását? Tartalmaz-e erre előírást a Kbt.?

Kérdés: Elrendelhető hiánypótlás a lejárt iratokra?

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta az ajánlat csomagolására vonatkozó kritériumokat. Kérdésük, hogy érvénytelen lesz-e az ajánlat, ha az ajánlattevő e jellemzőknek nem vagy nem megfelelően tesz eleget?